Risk Ahead kék útjelző tábla
getty
A népszerű piaci tőke és GDP aránya szerint az amerikai részvénypiac együttesen mintegy 77,0%-kal túlértékelt. A nagy gazdasági világválság óta legrosszabb gazdasági háttér ellenére a részvények a március 23-i mélypont óta viszonylag jól tartják magukat. Bár igaz, hogy a részvénypiac elszakadt a mögöttes gazdaságtól, de ezt a múltban is megtette. A túlértékeltség ilyen szélsőséges szintje felveti a kérdést: “Egy újabb buborék kialakulásának vagyunk tanúi?”.
A részvények értékelése – hogyan működik
Az egyik legnépszerűbb módszer annak meghatározására, hogy az amerikai részvények alul- vagy túlértékeltek-e, a piaci tőke és a GDP aránya. Ez az arány az összes amerikai nyilvánosan forgalmazott részvény teljes piaci tőkeértékét hasonlítja össze a GDP-vel. Pontosabban, kiszámítja az összes amerikai székhelyű, nyilvánosan forgalmazott vállalat kibocsátott részvényeinek összértékét (a számláló), és ezt a számot elosztja a teljes GDP-vel. Például, ha a teljes piaci tőke 20 billió dollár és a GDP ugyanannyi, akkor a részvények méltányosan értékeltnek tekinthetők (pl.: 20 billió dollár / 20 billió dollár = 1 {azazaz; 100%}). Ebben a világjárványban a GDP csökkent, miközben a részvények (és a piaci tőke) emelkedett, ami a legmagasabb szintű túlértékeltséget eredményezte a mutató 1971. januári bevezetése óta. Ez egy másik módja annak, hogy azt mondjuk, hogy a részvények rendkívül túlvásároltak.
Fontos megjegyezni, hogy a részvények hosszabb ideig is túlértékeltek maradhatnak. Egy bizonyos ponton azonban a részvények esni fognak (vagy a GDP emelkedni fog), és az arány csökkenni fog. Bár nem lehet teljesen biztosra venni, hogy ez mikor következik be, az arány mégis betekintést nyújt.
A következő ábra nagyobb világosságot nyújt. A felső grafikon a piaci tőke és a GDP arányát mutatja; a középső grafikon az S&P 500 index szintjét; az alsó grafikon pedig a GDP évesített növekedési ütemét (infláció után). Az alsó felsorolja az egyes elnököket Jimmy Cartertől Donald Trumpig a gyors tájékozódás érdekében. A szürkén árnyékolt, függőleges területek a recessziókat jelölik.
Jegyezzük meg a grafikon jobb felső részén. Jelenleg a túlértékeltség mértéke 77,6% körül van (177,6% – 100% = 77,6%). Az előző rekordmagas érték 49,3% volt 2018. január 26-án. Ezt megelőzően a legmagasabb érték 49,0%-os túlértékeltség volt 2000 márciusában, éppen a technológiai buborék kipukkadásakor.
Aug 2020
MJP
Miért volt ilyen alacsony az arány az 1980-as években, amikor a részvények szárnyaltak? Bár a részvények hatalmasat emelkedtek az évtized során, a GDP erős volt, ami megakadályozta, hogy az értékelések túlságosan megemelkedjenek. Ráadásul amikor Reagan hivatalba lépett, a részvények több mint 50%-kal alulértékeltek voltak. Miközben Reagan kezelhető szintre szorította le az inflációt, elkezdte deregulálni a különböző iparágakat, és egy sor adócsökkentésbe kezdett, ami mind a gazdaság és a részvénypiac fellendülését eredményezte.
Mi a helyzet ma?
Egy futó pillantás a grafikon jobb szélén látható, hogy a GDP 32,9%-kal csökkent (alsó grafikon) és a részvénypiac emelkedik (középső grafikon). A kettő kombinációja hozta létre a rekord túlértékeltséget. Bár tudjuk, hogy a gazdaság javul, nem tudjuk, hogy a javulás elég lesz-e ahhoz, hogy az arányt egy kényelmesebb szintre csökkentse.
A rekord túlértékeltséghez más tényezők is hozzájárulnak. Nagyon kevés befektetési kategória kínál jó alternatívát a részvénypiaccal szemben. A készpénz szinte semmit sem fizet, a kötvényhozamok pedig történelmi mélyponton vannak. Befektethetünk aranyba és ezüstbe és néhány magasan szárnyaló technológiai részvénybe, de ezek megvásárlása egy ilyen emelkedés után kockázatosnak bizonyulhat. Alternatívák hiányában azt mondhatnánk, hogy a részvények az egyetlen játék a városban. Ráadásul a kamatlábak lenyomása segít a befektetőket a részvényekbe “terelni” – ez a pénzügyi elnyomásnak nevezett technika. A pénzügyi elnyomást először a kisebb, feltörekvő gazdaságok alkalmazták, amikor az adósságuk megemelkedett. Amikor a pénzbőség a részvényekbe áramlik, az hajlamos magasabbra nyomni a részvényárfolyamokat, ami viszont gazdagabbá teszi a befektetőket. Ezt nevezik “vagyonhatásnak”. Az alacsony kamatlábak az adósság visszafizetését is megkönnyítik.
Meddig maradnak ilyen magasan az értékelések? Ezt csak találgatni lehet. De azt tudjuk, hogy ha az értékelések hosszabb ideig rendkívül magasan maradnak, akkor amikor a korrekció végül bekövetkezik, a piac hajlamosabb lesz egy komolyabb visszaesésre. Ez engem a “zenélő székek” játékra emlékeztet. Soha nem akarsz szék nélkül maradni, amikor a zene megáll.
Nézd meg a weboldalamat.