Amyotrófiás laterálszklerózis
Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), más néven Lou Gehrig-kór, egy gyorsan előrehaladó neurológiai betegség, amely az akaratlagos izmok, például a karok, lábak és az arc izmainak szabályozásáért felelős idegsejteket támadja meg.
Az ALS számos fogyatékossággal járó gyengeséget okoz. A korai jelek és tünetek közé tartoznak:
- Nehézségek a járásban vagy nehézségek a szokásos napi tevékenységek végzésében
- Láb, lábfej vagy boka gyengesége
- Botladozás
- Kézgyengeség vagy ügyetlenség
- Beszédzavar vagy nyelési nehézségek
- Muszkuláris görcsök és rángások a karokban, vállak és a nyelv
- Nehézségek a fej felfelé tartásában vagy a helyes testtartásban
Végül az összes akaratlagos irányítás alatt álló izmot érinti, és az egyének elveszítik erejüket és a karjuk, lábuk és testük mozgatásának képességét. Az ALS nem befolyásolja a személy látási, szaglási, ízlelési, hallási vagy érintésfelismerési képességét.
Ataxia
Ataxia a finommotoros képességek feletti kontroll elvesztése vagy csökkenése. Okozhatja a kisagy károsodása, amely az agy alján található, és az agynak az a régiója, amely az akaratlagos motoros kontrollt irányítja. A kisagy károsodhat alkoholfogyasztás, stroke, tumor, agyi bénulás vagy szklerózis multiplex következtében.
Tünetek:
- Nehézségek az ing begombolásában.
- Egy bizonytalan járás vagy járási nehézségek.
- Kéz és/vagy láb gyenge koordinációja.
- Nehézségek olyan feladatok elvégzése során, mint a kézírás vagy a villával való evés.
- Kóros szemmozgás vagy rángatózás.
- Növekedett nehézség az evésben/elnyelésben.
Epilepszia
Az epilepszia, az agyunk elektromos vezetésének zavarából eredő rendellenesség, számos betegség következménye lehet, amely rohamszerű tüneteket okoz. A tünetek közé tartozik:
- Zavarodottság, általában átmeneti.
- A térbe bámulás.
- A tudat vagy az emlékezet teljes elvesztése bizonyos időre.
- Kontrollálatlan rángatózás, remegés vagy a karok és lábak mozgása.
- Az izomkontroll elvesztése, ami inkontinenciához vezet.
A rohamokat okozhatja genetikai öröklődés, fejsérülés, demencia vagy olyan orvosi állapotok, mint a szívroham vagy a stroke, amelyek hatással vannak az agyszövetre. Az első roham alkalmával orvoshoz kell fordulni. Sürgősségi segítséget kérjen, ha a roham öt percnél tovább tart, ha roham közben megsérül, ha terhes vagy ha cukorbeteg. Kérjen orvosi segítséget, ha szemtanúja, hogy valaki olyan rohamot kap, amely megfelel a fenti kritériumok bármelyikének, vagy ha nem kezd el lélegezni vagy nem nyeri vissza azonnal az eszméletét.
Migrénes fejfájás
A mai rohanó világban a fokozott stressz, a feszültség és a szabadidő hiánya megnövelte a migrén előfordulását az egyébként egészséges gyermekek és felnőttek körében. A migrénes fejfájás a közönséges fejfájást a végletekig fokozhatja, súlyos fájdalmat, látászavarokat, hányingert és zaj- vagy fényérzékenységet okozva.
A migrén gyakran életmódváltással és/vagy gyógyszeres kezeléssel kontrollálható.
Sklerózis multiplex (MS)
A hirtelen fellépő egészségügyi problémák ijesztőek, de a korai beavatkozás és kezelés sokat változtathat a kapcsolódó tünetek súlyosságán. Az SM-ben a központi idegrendszerünket a saját immunrendszerünk károsítja, ami olyan tüneteket okoz, mint:
- Zsibbadás vagy bizsergés a karokban és/vagy a lábakban, általában a test egy-egy oldalán, vagy csak a lábakban.
- Vizuális zavarok, beleértve a “vakfoltot” vagy a látás elvesztését az egyik szemen; szemmozgás okozta fájdalom, kettős vagy homályos látás.
- Remegés vagy megmagyarázhatatlan koordinációvesztés, beleértve a járási nehézségeket vagy a bizonytalanság vagy szédülés érzését.
- Fájdalom, bizsergés vagy az az érzés, hogy valami “alszik.”
- Megmagyarázhatatlan fáradtság.
Parkinson-kór
A Parkinson-kór az idegrendszer progresszív, a mozgást befolyásoló rendellenessége. Fokozatosan alakul ki, néha csak az egyik kéz alig észrevehető remegésével kezdődik. Bár a remegés lehet a Parkinson-kór legismertebb jele, a betegség általában merevséget vagy a mozgás lassulását is okozza.
A jelek és tünetek közé tartoznak:
- Tremor
- Kemény és fájó izmok
- Károsodott testtartás és egyensúlyérzék; a járás nehézkessé válhat
- Lassú mozgás, különösen nyugalmi helyzetből való mozgáskor, például az ágyból való felkeléskor
- Az automatikus mozgások elvesztése, például pislogás, mosolygás vagy a karok lendítése járás közben
- Az arc- és torokizmok gyengesége
Egy kis számú embernél a tünetek csak a test egyik oldalán jelentkeznek, és nem terjednek át a másik oldalra.
EEG
Az elektroenkefalogram (EEG) egy olyan vizsgálat, amely az agyhullámokat és az agyi aktivitást méri és rögzíti. Számos elektródát vagy érzékelőt rögzítenek a fejhez, és vezetékekkel egy számítógéphez csatlakoztatják. A számítógép az agy elektromos aktivitását a képernyőn vagy papíron hullámos vonalak formájában rögzíti. Bizonyos állapotok, mint például a rohamok, az agy elektromos aktivitásának normális mintázatában bekövetkező változásokból láthatók. A készüléket olyan emberek értékelésére is használják, akiknél az agyműködéssel kapcsolatos problémák merülnek fel. A problémák közé tartoznak a daganatok, a zavartság, a kóma, a hosszú távú memóriazavarok vagy a test egyes részeinek agyvérzés vagy más betegség miatti gyengülése.
EMG
Az elektromiográfia (EMG) azt méri, hogy az idegek milyen gyorsan és milyen jól képesek elektromos jeleket küldeni a testben. Gyakran akkor végzik el, amikor a betegek megmagyarázhatatlan izomgyengeségre panaszkodnak. A diagnosztikai eljárás segít megkülönböztetni az idegi rendellenességek okozta izomgyengeséget és az olyan izombetegségeket, amelyeknél a probléma az izomban kezdődik.
A vizsgálat elvégzéséhez egy kis tűt szúrnak a bőrön keresztül az izomba, és megkérik a beteget, hogy mozogjon egy kicsit, hogy összehúzza a vizsgált izmot. Az elektromos aktivitást ezzel a tűvel érzékelik.
Az EMG-t az izom rendellenes elektromos aktivitásának kimutatására használják, amely olyan betegségek és állapotok esetén fordul elő, mint például: becsípődött idegek, amyotrófiás laterálszklerózis (ALS), izomdisztrófia, izomgyulladás, perifériás idegkárosodás (a karokban és lábakban lévő idegek károsodása), myasthenia gravis, porckorongsérv és mások.
Myelográfia
A myelográfia egy olyan röntgenvizsgálat, amely kontrasztanyagot használ a gerincvelővel kapcsolatos problémák kimutatására, beleértve a gerincvelő sérülésének helyét, cisztákat és daganatokat. Az eljárás során gyakran kontrasztanyagot injektálnak a nyaki vagy ágyéki gerincbe, majd röntgenfelvételeket végeznek. A myelogram segíthet megtalálni a fájdalom okát, amelyet az MRI vagy a CT nem talált meg.