Egy esetről
Egy 52 éves nő, akinek kórtörténetében a spina bifida feltűnő volt, ilealis vezeték (gyermekkorban helyezték be), visszatérő nephrolithiasis és jobb oldali, keresztbe fuzionált vese ectopia jelentkezett intézményünkbe hasi fájdalom fő panaszával. A fájdalom körülbelül 5 nappal a felvétel előtt kezdődött, majd egyre erősödött és a jobb lágyékba sugárzott. Háziorvosánál jelentkezett, aki ambuláns CT-vizsgálatot rendelt el.
A klinikai vizsgálat során csökkent légzési hangok voltak a jobb alsó lebenyben, és a jobb oldala mérsékelten érzékeny volt. Lázmentes volt, normotenzív és nem volt sem tachikardiás, sem tachypnikus. A laboreredményei leukocitózist és akut vesekárosodást mutattak. A vizeletvizsgálat sok leukocitát és baktériumot mutatott ki. Mellkasröntgenfelvételt készítettünk, amely jobb oldali, lokalizált pleuralis folyadékgyülemet mutatott. Áttekintettük a járóbeteg CT-vizsgálatot, amely a jobb oldali összenőtt vese felső és alsó pólusú részeiben egyaránt tüskeköveket mutatott, valamint a jobb vese hátsó-felső részén rendellenesen megnövekedett sűrűséget, ami egy nagy tályogra utal, amely a rekeszizom felé folytatódott, ahol egy közepes méretű, lokalizált, jobb oldali pleurális folyadékgyülem volt (1. és 2. ábra).2). A vizelettenyésztés pozitív lett C. koseri fertőzésre, a vértenyésztés azonban negatív volt.
Axialis CT közepes méretű, jobb oldali, lokalizált pleuralis folyadékgyülemet mutatott.
Axialis CT nagyméretű jobb oldali perinefrás tályogot mutat.
A betegnél széles spektrumú antibiotikum-terápiát kezdtek, és a perinefrás tályog perkután CT-vezetett drenázsán estek át (3. ábra). A tályogfolyadék tenyésztésén C. koseri tenyészett, ami megegyezett a beteg vizeletében talált organizmussal. Érzékenységi vizsgálatokat végeztek, és a beteg antibiotikum-kezelését IV Ceftazadim monoterápiára szűkítették.
A perinefrás tályog perkután CT-vezérelt drainálása.
A mellkasröntgenfelvételen észlelt pleurális folyadékgyülem jobb jellemzése érdekében ismételt CT-vizsgálatot végeztek. Az akut vesekárosodás miatt ezt a vizsgálatot kontrasztanyag nélkül végezték. Az ismételt CT ismét egy kis kiterjedésű jobb oldali pleuralis folyadékgyülemet mutatott ki, a szomszédos konszolidációval, amely egy empyemára jellemző. Az empyema nem reagált az antibiotikus kezelésre, és a szív- és mellkassebészet úgy döntött, hogy a fibrothorax kialakulásának megelőzése érdekében videoasszisztált mellkasi műtétet (VATS) végeznek. A VATS során sűrű, fehér, gennyes folyadékot észleltek. Ezt a folyadékot tenyésztésre küldték, és C. koseri-t mutattak ki, ami megegyezett a beteg vizeletében és a vese tályogjában talált organizmussal.