Parthenon

A Parthenon egy pompás márványtemplom, amely i.e. 447 és 432 között épült az ókori görög birodalom fénykorában. A görög Athéné istennőnek szentelt Parthenon magasan az athéni Akropolisz néven ismert templomegyüttes tetején áll. Az évszázadok során a Parthenon ellenállt a földrengéseknek, tűzvésznek, háborúknak, robbanásoknak és fosztogatásoknak, mégis, bár megrongálódott, az ókori Görögország és az athéni kultúra erőteljes szimbóluma maradt.

A Parthenon jelentősége

A Parthenon volt a vallási élet központja a hatalmas görög városállamban, Athénban, a Deliai Liga élén. Az i. e. 5. században épült, és Athén hatalmának, gazdagságának és emelkedett kultúrájának jelképe volt. Ez volt a legnagyobb és legpazarabb templom, amelyet a görög szárazföld valaha is látott. Ma a világ egyik legelismertebb épülete és az ókori Görögország maradandó szimbóluma.

Ki építette a Parthenont?

Az ünnepelt görög államférfinak, Periklésznek tulajdonítják a Parthenon tervezésének és építésének megrendelését Athéné – a bölcsesség, a művészetek, az irodalom és a háború istennője – templomaként, de lehet, hogy nem ez volt az első kísérlet az istenség elhelyezésére.

A jelenlegi Parthenon helyén egy korábbi építmény, az úgynevezett régebbi Parthenon vagy Pre-Parthenon állt. Sok történész úgy véli, hogy a régebbi Parthenon már építés alatt állt Kr.e. 480-ban, amikor a Perzsa Birodalom megtámadta Athént és lerombolta az Akropoliszt, bár egyes szakértők vitatják ezt az elméletet.

Mikor épült a Parthenon?

I.e. 477-ben, mintegy 33 évvel a perzsa invázió után Periklész megkezdte a Parthenon építését a korábbi templom helyett. A hatalmas építmény építése csaknem négy évtizeden át folyt, mígnem Kr. e. 438-ban felavatták.

A Parthenon szobrászati és díszítő munkálatai Kr. e. 432-ig folytak. A becslések szerint 13 400 követ használtak fel a templom építéséhez, amelynek összköltsége mintegy 470 ezüsttalent (ma nagyjából 7 millió amerikai dollár) volt.

TOVÁBBI OLVASSA TOVÁBB:

Dór oszlopok

Periklész a neves görög építészeket, Iktinoszt és Kallikratészt, valamint Phidiasz szobrászt bízta meg a Parthenon megtervezésével, amely a kor legnagyobb dór stílusú temploma lett.

A téglalap alaprajzú építmény egy 23 000 négyzetméteres alapra épült, amelynek egy része a régi Parthenon mészkőalapzata volt.

Magas lépcsők vették körül az épület mindkét oldalát, és egy emelvényen álló dór oszlopokból álló oszlopcsarnok alkotja körülötte a határt. A külső oszlopok száma 46, a belső oszlopoké 19.

Az oszlopok enyhén kúposak, hogy szimmetrikus megjelenést kölcsönözzenek a templomnak. A sarokoszlopok átmérője nagyobb, mint a többi oszlopé. Hihetetlen, de a Parthenon nem tartalmaz egyenes vonalakat és derékszögeket, ami a görög építészet igazi bravúrja.

Metoposzok

Kilencvenkét faragott metoposz (háromcsatornás triglifblokkok közé helyezett négyzetes tömbök) díszíti a Parthenon külső falait. A nyugati oldalon lévő metópák Amazonomachiát, az amazonok és az ókori görögök közötti mitikus csatát ábrázolják, és feltételezhetően Kalamis szobrász tervezte őket.

A keleti oldalon lévő metópák Gigantomachiát, istenek és óriások közötti mitikus csatákat ábrázolnak. A déli oldal metópáinak többsége a kentauromakhia, a mitikus kentaurok és a lapithok harca, az északi oldal metópái pedig a trójai háborút ábrázolják.

Parthenon fríz

A Parthenon belső termének (a cella) falain teljes hosszában egy széles, díszített vízszintes sáv, az úgynevezett fríz fut végig. A frízt bazrelief technikával faragták, ami azt jelenti, hogy a faragott alakok kissé kiemelkednek a háttérből.

A történészek szerint a fríz vagy a panathénai körmenetet ábrázolta az Akropoliszra, vagy Pandora Athénének való feláldozását.

A Parthenon két végében két faragott, háromszög alakú nyeregtető, úgynevezett lábazat található. A keleti lábazat Athéné születését ábrázolta apja, Zeusz fejéből. A nyugati lábazat Athéné és Poszeidón konfliktusát ábrázolta Attikáért, Görögország egy ókori régiójáért, amely Athén városát is magában foglalta.

Athéné Parthenos

A Parthenonban található szentélyben állt Athéné rendkívüli szobra, az Athéné Parthenosz, amelyet Phidiasz faragott. A szobor ma már nem létezik, de úgy gondolják, hogy 12 méter magas lehetett.

Fából faragták, és elefántcsonttal és arannyal borították. A történészek a fennmaradt római reprodukcióknak köszönhetően tudják, hogyan nézett ki a szobor.

Az Athéné-szobor egy teljesen felfegyverzett nőt ábrázolt, aki kecskebőrből készült pajzsot, úgynevezett aegis-t viselt. Jobb kezében a görög istennő, Nike két méter magas szobrát tartotta, bal kezében pedig egy pajzsot, amely különböző csatajeleneteket ábrázolt. Sisakján két griff és egy szfinx állt, pajzsa mögött pedig egy nagy kígyó.

Nem világos, hogy a Parthenon kizárólag Athéné otthonául szolgált-e, vagy kincstárként is. Kétségtelenül félelmet keltő látvány volt bárki számára, aki megpillantotta. Az ókori nézők nem léphettek be az építmény belsejébe, hanem kívülről szemlélték pompáját.

A Parthenon gazdát cserél

A Kr. u. hatodik században a keresztény bizánciak meghódították Görögországot. Betiltották a görög istenek pogány imádatát, és a Parthenont keresztény templommá alakították át. Elzárták a keleti oldali bejáratot, és a kereszténység szokását követve arra kényszerítették a hívőket, hogy a nyugati oldalon lépjenek be a templomba.

A hatalmas Athéné-szobor már a bizánciak érkezése előtt eltűnt. Helyére szószéket és márvány püspöki széket állítottak.

A Parthenon keresztény templom maradt egészen Kr. u. 1458-ig, amikor a muszlim Oszmán Birodalom elfoglalta Athént. Az oszmán törökök a Parthenont mecsetté alakították át, de számos keresztény festményt és műtárgyat érintetlenül hagytak.

1687-ben a keresztény Szent Liga támadásával szemben az oszmánok a Parthenont lőszerraktárrá és menedékhellyé alakították át, de minden volt, csak nem biztonságos. Az építményt ágyúgolyókkal bombázták, és a lőszerraktárak felrobbantak, ami több száz ember halálát és hatalmas szerkezeti károkat okozott.

Elgin Marbles

A Szent Liga támadása után a Parthenon romokban hevert, és ki volt szolgáltatva a fosztogatóknak. A 19. század elején Thomas Bruce, Elgin 7. grófja eltávolította a márványfrízeket és számos más szobrot, és az angliai Londonba szállította őket, ahol ma a British Museumban vannak kiállítva.

Nem világos, hogy Elgin engedélyt kapott-e a szobrok eltávolítására, és a görög kormány visszakérte őket.

Az idő, az időjárás és a tisztítás hatására az Elgin Marbles és más Parthenon-szobrok fehérnek tűnnek, de bizonyíték van arra, hogy őket és az építmény más részeit egykor élénk színekre, például vörösre, kékre és zöldre festették.

TOVÁBB: A klasszikus görög építészet lenyűgöző fotói

Parthenon restaurálása

A törökök évszázados uralma után a görögök az 1820-as években harcoltak függetlenségükért. Az Akropolisz harctérré vált, és a török hadsereg márványtömbök százait távolította el a Parthenon romjairól. A tömböket összetartó, ólommal bevont vasbilincseket golyók készítéséhez is felhasználták.

A görög kormány végül az 1970-es években komolyan nekilátott a rohamosan romló Akropolisz és az ország egyik nemzeti kincsévé vált Parthenon helyreállításának. Kineveztek egy régészeti bizottságot, amelyet Akropolisz Helyreállítási Projektnek neveztek el.

Manolis Korres görög építész vezetésével a bizottság aprólékosan feltérképezett minden relikviát a romok között, és számítógépes technológiával azonosította eredeti helyüket.

A helyreállító csapat azt tervezi, hogy az eredeti Parthenon műtárgyakat modern anyagokkal egészíti ki, amelyek időjárás- és korrózióállóak, és amelyek segítenek az építmény épségének megőrzésében. Ahol szükséges, új márványt használnak majd abból a kőbányából, ahol az eredeti márványt nyerték.

A Parthenon mégsem lesz eredeti pompájában helyreállítva. Ehelyett részleges rom marad, és olyan tervezési elemeket és műtárgyakat fog tartalmazni, amelyek tükrözik gazdag, változatos történelmét.

Akropolisz Múzeum

A Parthenonon és az egész Akropoliszon folyamatban vannak a felújítások, a turisták azonban továbbra is látogathatják a történelmi helyszínt. A felújítás alatt álló területekre tilos lehet belépni.

Egyes fontos műtárgyakat és a fennmaradt Parthenon-szobrokat a közeli Akropolisz Múzeumba szállították. A Parthenon eredeti márványszobrainak és más akropoliszos műtárgyaknak a megtekintéséhez a látogatókat a múzeum megtekintésére ösztönzik.