A háború ugyan anyagilag előnyös lehet egy ország számára és serkentheti a gazdaságot, de káros hatással van a politikára, a gazdaságra és a társadalomra.
A háború miatt megváltozik a külpolitika. A második világháború után az Egyesült Államok és a Szovjetunió versengett egymással a szuperhatalmi státuszért. Mindkét ország hatalmat akart szerezni a másik felett, ezért mindketten tömegpusztító fegyverek kifejlesztésével kezdtek hivalkodni, hogy megijesszék a másik ország polgárait. A Szputnyik, az első ember alkotta műhold új lehetőségeket nyitott a rakéták világában. Emellett az atombomba, amely atomokat hasít szét, hogy nagy radioaktív robbanást hozzon létre, sok halálos áldozatot és káros radioaktív hulladékot okozhat. Ezenkívül az Egyesült Államok kormánya a propaganda számos formáját alkalmazta a Szovjetunióval kapcsolatos közvélemény megváltoztatására. A House Un-American Activities Committee (HUAC) elkezdett nyomozni a kommunizmus támogatásával gyanúsított amerikai állampolgárok ellen, ami a kommunista beszivárgástól való intenzív félelemhez vezetett.
A kommunizmustól való amerikai félelem a hidegháborúba, az állandó feszültség és paranoia állapotába vezette az országot. Az USA 1950-1953 között részt vett a koreai háborúban, hogy megakadályozza a kommunizmus terjedését. A háború rosszul sikerült, rossz fényt vetett Amerikára más országok és az amerikaiak szemében is. Az amerikai kormány Joe McCarthy HUAC-jának és J. Edgar Hoover FBI-jának vezetésével hisztériát keltett az amerikai kormányzatba való beszivárgás lehetősége miatt. 1950-ben, amikor a McCarthy-izmus eluralkodott az országon, a törvényhozás elfogadta a McCarran-törvényt, más néven a belső értékpapírokról szóló törvényt, amely tovább fokozta a kommunista beszivárgás lehetőségével kapcsolatos paranoiát az Egyesült Államokban. 1950-ben Rosenbergéket e törvény alapján ítélték el és ítélték halálra kommunistákkal való információközvetítésért.
A második világháború nemcsak a külkapcsolati problémákat nem oldotta meg, hanem további politikai felfordulást is okozott.
A csatában megsebesült katonák ellátása pénzbe került, például a tengerentúli kórházak, a háború utáni kezelés az Egyesült Államokban, valamint a katonák sebesülései vagy elvesztett végtagjai utáni rehabilitáció. Ugyancsak pénzbe kerül a fegyverek előállítása, a katonák élelmezése és a lőszerellátás. A második világháború 288 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak; mai dollárban számolva 3,6 billió dollárba kerülne. A fegyverek még mindig pénzbe kerülnek, függetlenül attól, hogy milyen időszakról van szó.
A katonák státusza megváltozik, így sokan közülük szegénységbe térnek vissza, és nincs munkájuk. A háború előtti munkahelyeiket a társadalomban mások vették át. A katonák fizikai vagy érzelmi fogyatékosság miatti munkaképtelensége árt a gazdaságnak, mert a katonák extra juttatásokat és társadalombiztosítást igényelhetnek. A termelékenységük hiánya és a munkanélküliség szintén hozzájárul a gazdasághoz, és nyomást gyakorol a rokonokra, hogy támogassák őket.
Amintha a politikai és gazdasági problémák nem lennének elég rosszak, a szociális problémák még rosszabbak.
A katonák mentális zavarokkal, például poszttraumás stressz zavarral térnek vissza a háborúból. A mai háborúból, az Öbölháborúból is sok katona jön vissza poszttraumás stressz-szindrómával vagy más mentális betegségekkel. A házasságok és a családi kapcsolatok feszültek a stressz és a szorongás, a bűntudat, a gyász és más érzelmek miatt, amelyekkel a katonaság vagy a társadalom nem foglalkozik, amikor visszatérnek. A háború kiölhet egy generációnyi férfit, és enyhe visszaesést okozhat a születési rátában. A második világháborúban több mint 60 millió ember halt meg. A nők végül egyedül nevelik a gyerekeket, mert a férjük meghalt a háborúban. A szorongás, a bűntudat, a gyász és más érzelmek megzavarják a családokat és megváltoztatják a társadalmi mintákat.
Összességében úgy gondolom, hogy a háború árt a polgárok jólétének azáltal, hogy megzavarja a társadalmi, gazdasági és politikai mintákat. Minden háború hasonló károkat okoz. Pénzbe kerül a fegyverek előállítása, a katonák frontra küldése, valamint élelemmel és lőszerrel való ellátása. Sok katona sebesülten vagy egyáltalán nem tér vissza, ami zavart okoz a társadalomban. A háborúk a politikai vezetőket is arra kényszerítik, hogy elhamarkodott és rossz döntéseket hozzanak, ami még több ember halálához vezethet. Bár a háborúnak voltak előnyei, mint például az Egyesült Államok fellendítése a nagy gazdasági világválságból, a hátrányok felülmúlják az előnyöket.
Nikolai Hanson beavertoni lakos és diák.