Okavango folyó, más néven Kubango folyó, a negyedik leghosszabb folyórendszer Dél-Afrikában, amely alapvetően délkelet felé halad 1000 mérföldön (1600 km) keresztül Angola középső részétől, ahol Kubango néven ismert, a Kalahári (sivatag) északi részéig Botswanában, ahol a folyó egy hatalmas szárazföldi deltában, az Okavango mocsárban végződik. A folyó – amelyet korábban néha Okovangónak neveztek – az észak-namíbiai Okavango (Kavango) népről kapta a nevét. David Livingstone skót misszionárius és felfedező, az első ismert európai, aki látta az Okavangót, 1849-ben érte el mocsaras deltáját.
© Justin Hall
Az Okavango folyó Kubango néven ered az angolai Vila Novától délre, a Bié-fennsíkon, 1780 méteres magasságban. Dél, majd délkelet felé folyik Angolán keresztül, kezdetben zúgókkal megszakított folyásirányban. Középső folyása mentén az Okavango az angolai-namíbiai határ részét képezi. Miután legnagyobb mellékfolyója, a Kwito folyó csatlakozik hozzá, az Okavango átkel Namíbia keskeny Caprivi sávján, hogy belépjen Botswanába.
Nem sokkal azután, hogy belép Botswanába, az Okavango szélesedni kezd, ahogy belép a sík, mocsaras területre, ahol véget ér. Körülbelül 70 mérföldre Botswana belsejében a folyó egy háromszög alakú deltává szélesedik, amelynek alapja körülbelül 240 km (150 mérföld) hosszan húzódik. Ez a deltarégió, amelynek kevesebb mint a fele egész évben mocsár, körülbelül 6 500 négyzetmérföld (16 800 négyzetkilométer) területű. A delta területének nagy részét az esős évszakban elönti a víz. A folyó hosszában az évszakos változások, a mellékfolyók befogadása, a párolgás és a mederben való elnyelés miatt drasztikusan változik a vízhozam.
Felső szakaszán az Okavango erdős vidéken folyik, amely dél felé haladva egyre kevésbé lesz sűrűn erdős. Délkelet felé haladva a folyó száraz szavanna, azaz elszórtan akácfákkal borított füves területek között halad át. Magában az Okavango mocsárban a növényzet két fő típusba sorolható: a folyó és az árterek csatornáiban a papirusznád és más vízi növények sűrű csoportjai, valamint a delta kissé magasabban fekvő részein az erdők és a szavanna foltjai. A deltában a papirusznád sűrű növekedése folyamatosan elzárja a folyó csatornáit, így megváltoztatja az áramlás mintázatát.
Bár az Okavango vizet hoz egy kiszáradt vidékre, a folyó erőforrásai nagyrészt kihasználatlanok maradnak, és partjai csak ritkán lakottak. A kis vízi járművek kivételével az Okavango gyakorlatilag hajózhatatlan. A Tswana (Batswana) nép, az Okavango deltájának fő lakói számára a cecelégy elleni védekezés jelenti a legnagyobb problémát.
A Moremi Vadrezervátum az Okavango mocsár északkeleti sarkának 1.463 négyzetmérföldes (3.788 négyzetkilométeres) területét foglalja magában. A rengeteg vadon élő állat között oroszlánok, gepárdok, bölények, gnúk, vízilovak, zebrák, vadkutyák, krokodilok és más fajok találhatók. A madarak közé tartoznak a gólyák, ibiszek, kócsagok, kócsagok, darvak és szövőmadarak. Számos kacsa, liba és fürj is található. A halfajták közé tartoznak a keszegek, csukák, sügérek és tigrishalak.