A nyugat-nílusi vírus (WNV) a lovak és az emberek arbovírus okozta agyvelőgyulladás vezető oka az Egyesült Államokban. 1999 óta több mint 25 000 WNV-encephalitises esetet jelentettek amerikai lovaknál. A lovak jelentették a WNV megbetegedések 96,9%-át.
Ezt a vírust az Egyesült Államok teljes kontinentális részén, Kanada és Mexikó nagy részén azonosították. Több közép- és dél-amerikai országban is azonosították a WNV-t a határaikon belül. A vírus a madárrezervoár gazdaszervezetekről szúnyogok (és ritkán más vérszívó rovarok) által terjed a lovakra, emberekre és számos más emlősre. A nyugat-nílusi vírust számos különböző szúnyogfaj közvetíti, és ez földrajzilag változó. A vírus és a szúnyog gazdaszervezet kölcsönhatásai a vírus virulenciájának regionális változását eredményezik; ezért nem lehet előrejelzést készíteni a vírusok helyi aktivitásának jövőbeli tendenciáira vonatkozóan. A lovakat és az embert a WNV zsákgazdaállatnak tekintik; a vírus nem fertőződik közvetlenül lóról lóra vagy lóról emberre. A fertőzött lovak szúnyogok általi közvetett átvitele nagyon valószínűtlen, mivel ezek a lovak vérében nem kering jelentős mennyiségű vírus.
A WNV-fertőzés klinikai tüneteit mutató lovak halálozási aránya körülbelül 33%. Az adatok alátámasztják, hogy a WNV okozta akut betegséget túlélő lovak 40%-ánál a diagnózis után 6 hónappal még mindig maradványhatások, például járási és viselkedési rendellenességek jelentkeznek. Ezért a nyugat-nílusi vírus elleni vakcinázás alapvakcinaként ajánlott, és Észak-Amerikában minden ló számára alapvető ellátási standard.
A jelenleg rendelkezésre álló vakcinák engedélyezéséhez három kihívási modellt használtak. A korai vizsgálatokban a szúnyoggal és a tűvel történő kihívás volt a két modell. Ezek a kihívási modellek azt eredményezték, hogy a nem beoltott kontroll lovak 90%-ánál viremia alakult ki, míg ezeknek a lovaknak csak 10%-a mutatott klinikai megbetegedést. Újabban az intratekális fertőzési kihívási modellt (az atlanto-okcipitális térbe adott injekcióval) alkalmazzák. Ebben a modellben a nem vakcinázott kontroll lovak 70-90%-a válik viremiássá, és 90-100%-uknál az encephalomyelitis súlyos tünetei alakulnak ki.
A nyugat-nílusi vírus elleni vakcinákat vagy 1) a viremia megelőzésének támogatásaként, vagy 2) a viremia, az encephalitis és a klinikai betegség csökkentésének támogatásaként, vagy 3) a betegség, a viremia és az encephalitis megelőzésének támogatásaként, vagy 4) a viremia és a mortalitás megelőzésének támogatásaként, valamint a klinikai betegség súlyosságának csökkentésének támogatásaként engedélyezték.
Vakcinák:
Jelenleg négy USDA által engedélyezett vakcina áll rendelkezésre (kettő inaktivált teljes WN-vírus vakcina, egy nem reprodukáló élő kanárihimlő rekombináns vektor vakcina és egy inaktivált flavivírus kiméra vakcina):
Inaktivált teljes vírus vakcina adjuvánssal. A címkén szereplő utasítások szerint az elsődleges oltási sorozat két intramuszkuláris injekcióból áll, amelyeket 3-6 hét különbséggel adnak be, majd 12 hónapos újraoltási intervallum következik. Ezeket a termékeket a viremia megelőzésének segítőjeként vagy a viremia és a mortalitás megelőzésének segítőjeként és a klinikai betegség súlyosságának csökkentésének segítőjeként címkézik.
Rekombináns kanárihimlő vakcina, amelynek védő antigénjei egy olyan vakcinatörzs kanárihimlő vektorában fejeződnek ki, amely nem szaporodik a lóban. A vakcina adjuvánst tartalmaz. A címkén szereplő utasítások szerint az elsődleges vakcinázási sorozat két intramuszkuláris injekcióból áll, amelyeket 4-6 hét különbséggel kell beadni, majd 12 hónapos ismétlő vakcinázási időközzel kell beadni. A termék a betegség, a vírusfertőzés és az agyvelőgyulladás megelőzésének segítőjeként van jelölve.
Inaktivált flavivírus kiméra vakcina védő antigénekkel, amelyeket egy vakcinatörzs sárgaláz vírusvektorában fejeznek ki, és adjuvánst tartalmaz. A címkén szereplő utasítások szerint az elsődleges oltási sorozat két intramuszkuláris injekcióból áll, amelyeket 3-4 hét különbséggel adnak be, majd 12 hónapos ismétlő oltási intervallum követi. Ez a termék a címkén a betegség, az agyvelőgyulladás és a vírusfertőzés csökkentését segíti elő.
A jelenlegi WN vakcinatermékek mindegyike egyéves immunitási időtartamot biztosít, kihívással, összhangban a címkén szereplő állításokkal.
Oltási ütemterv:
- Korábban beoltott felnőtt lovak:
A magas kockázatú vagy korlátozott immunitású állatok esetében gyakoribb vakcinázás vagy megfelelően időzített újraoltás ajánlott, hogy a valószínűsíthető expozíciós időszakokban védőimmunitás alakuljon ki. Például a fiatal lovak (<5 évesek) fogékonyabbnak tűnnek, mint a felnőtt lovak, amelyeket valószínűleg beoltottak és/vagy szubklinikai expozícióban részesültek. Az időskorú lovak (>15 évesek) bizonyítottan fokozottan fogékonyak a WNV-betegségre. Ezért ezen lovak vakcinázási igényeinek kielégítése érdekében gyakoribb vakcinázást lehet javasolni.
A helyi betegség- vagy expozíciós kockázatnak megfelelően indokolt a megerősítő vakcinázás. A kockázatértékeléstől függően azonban a gyakrabban történő vakcinázás bármelyik termékkel javallott lehet.
- Felnőtt lovak, amelyek korábban nem voltak beoltva vagy ismeretlen oltási előzményekkel rendelkeznek:
Inaktivált teljes vírusvakcina: A naiv lovaknak 2 dózisból álló elsődleges sorozatot kell beadni. Az adagok között 4-6 hetes időköz ajánlott. A címkén ajánlott újraoltási időköz 12 hónap.
Rekombináns kanárihimlő vektor vakcina: Naiv lovaknak 2 adagból álló elsődleges sorozatot kell beadni, az adagok között 4-6 hetes időközzel. A címkén ajánlott újraoltási időköz 12 hónap.
Inaktivált flavivírus kiméra vakcina: Naiv lovaknak 2 adagból álló elsődleges sorozatot kell beadni. Az adagok között 3-4 hetes időköz ajánlott. A címkén ajánlott újraoltási időköz 12 hónap.
- Vemhes kancák
Vemhes kancák WNV-betegséggel szembeni oltási védelmét vizsgáló korlátozott vizsgálatokat végeztek. A jelenleg engedélyezett WN-vakcinák közül csak az egyik rendelkezik a vemhes kancáknál való biztonságos használatra vonatkozó állítással. Számos állatorvos által elfogadott gyakorlat a WNV-vakcinák vemhes kancáknak történő beadása, mivel a WNV-fertőzés káros következményeinek kockázata meghaladja a vakcina használatának jelentett káros hatásait.
- A vemhes kancákat korábban beoltották: Az oltást a csikókelés előtt 4-6 héttel kell beadni.
Vemhes kancák korábban nem voltak beoltva: Azonnal kezdje meg az elsődleges oltási sorozatot (lásd: korábban nem oltott felnőtt lovak). Az eredetileg engedélyezett inaktivált, teljes vírusú vakcinával először beoltott vemhes kancáknál korlátozott antitestválaszt mutattak ki. Nem ismert, hogy ez igaz-e a többi termékre is. A naiv kancák nyitott állapotban történő vakcinázása az előnyben részesített stratégia.
- Marhák
Korlátozott tanulmányokat végeztek az anyai antitestek interferenciájának és a WNV-betegséggel szembeni védelem gátlásának vizsgálatára. A jelenleg rendelkezésre álló egyetlen adat az eredetileg engedélyezett, inaktivált teljes vírus készítményre vonatkozik, amelyben kimutatták, hogy a csikók az anyai antitestek jelenléte ellenére is termelnek ellenanyagot a vakcinázásra válaszul. Nem végeztek olyan vizsgálatokat, amelyek az anyai immunitás ellenére beoltott csikók betegséggel szembeni védelmét értékelték volna.
- A beoltott kancák csikói
Inaktivált teljes vírusvakcinák: Adjon be egy elsődleges 3 dózisos sorozatot 4-6 hónapos korban kezdődően. Az első és a második adag között 4-6 hetes időköz ajánlott. A harmadik adagot 10-12 hónapos korban, a következő szúnyogszezon kezdete előtt kell beadni.
Az adatok azt mutatják, hogy az anyai antitestek nem zavarják az eredetileg engedélyezett, inaktivált teljes vírus elleni vakcinát; azonban a klinikai betegséggel szembeni védelmet 6 hónaposnál fiatalabb csikókon nem vizsgálták prospektíven. Az állatok gyakrabban vakcinázhatók ezekkel a termékekkel, ha a kockázatértékelés indokolja.
Rekombináns kanárihimlő vektor vakcina: A 4-6 hónapos korban kezdődő 3 dózisú elsődleges vakcinázási sorozat beadása. Az első és a második adag között 4 hetes időköznek kell lennie. A harmadik adagot 10-12 hónapos korban, a következő szúnyogszezon kezdete előtt kell beadni.
A rekombináns kanárihimlő vektor vakcinával kapcsolatban nincsenek adatok az anyai antitest interferenciára vonatkozóan. A klinikai betegséggel szembeni védelmet 6 hónaposnál fiatalabb csikókon nem vizsgálták provokatívan. Az állatok gyakrabban is beolthatók ezzel a készítménnyel, ha a kockázatértékelés indokolja.
Inaktivált flavivírus kiméra vakcina: A 4-6 hónapos korban kezdődő 3 dózisú elsődleges oltási sorozat beadása. Az első és a második adag között 4 hetes időköznek kell lennie. A harmadik adagot 10-12 hónapos korban, a következő szúnyogszezon kezdete előtt kell beadni.
Az inaktivált flavivírus-kiméra vakcinára vonatkozóan nincsenek adatok az anyai antitest-interferenciára vonatkozóan. A klinikai betegséggel szembeni védelmet 6 hónaposnál fiatalabb csikókon nem vizsgálták prospektíven. Az állatok gyakrabban vakcinázhatók ezzel a termékkel, ha a kockázatértékelés indokolja.
- Vakcinázatlan kancák csikói
A vakcinák elsődleges sorozatát 3-4 hónapos korban kell megkezdeni, és lehetőség szerint a nagy kockázatú rovarvektor szezon kezdete előtt kell befejezni.
Inaktivált teljes vírusvakcinák: A 3 adagból álló elsődleges sorozatot úgy kell beadni, hogy az első és a második adag között 4 hetes, a második és a harmadik adag között pedig 8 hetes időköz legyen. Ha az elsődleges sorozatot a szúnyogvektorok szezonjában kezdik, a második és harmadik adagok között 3-4 hetes időköz kívánatosabb, mint a fent leírt 8 hetes időköz.
Rekombináns kanárihimlő vakcina: Elsődlegesen 3 adagból álló sorozatot kell beadni, az első és a második adag között 4 hetes, a második és a harmadik adag között pedig 8 hetes időközzel. Ha az elsődleges sorozatot a szúnyogvektor szezonban indítják, a második és harmadik adagok között 3-4 hetes intervallum előnyösebb, mint a fent leírt 8 hetes intervallum.
Inaktivált flavivírus kiméra vakcina: Elsődlegesen 3 adagból álló sorozatot kell beadni, az első és a második adag között 4 hetes, a második és a harmadik adag között pedig 8 hetes időközzel. Ha az elsődleges sorozatot a szúnyogvektorszezonban kezdik, a második és harmadik dózisok között 3-4 hetes intervallum előnyösebb, mint a fent leírt 8 hetes intervallum.
- A természetes úton fertőzött és gyógyult lovak
A gyógyult lovaknál valószínűleg élethosszig tartó immunitás alakul ki, de ezt nem erősítették meg. Fontolja meg az újraoltást, ha az állat immunállapota megváltoztatja a fertőzésre való fogékonyság kockázatát, vagy a kezelő állatorvos javaslatára. Ilyen állapotok lehetnek például a kortikoszteroidok hosszú távú használata és a ló agyalapi mirigy pars intermedia diszfunkciója (PPID).