Az egyszerűsített Bernoulli-egyenlet levezetésénél két fő feltételezést alkalmaztak.
- A Bernoulli-egyenlet első korlátozása az, hogy a folyadékon vagy a folyadék által végzett munka nem megengedett. Ez jelentős korlátozás, mivel a legtöbb hidraulikus rendszer (különösen a nukleáris technikában) szivattyúkat tartalmaz. Ez a korlátozás megakadályozza, hogy a folyadékáram két pontját elemezzük, ha a két pont között szivattyú van.
- A második korlátozás az egyszerűsített Bernoulli-egyenletre vonatkozóan az, hogy a hidraulikai problémák megoldása során nem megengedett a folyadék súrlódása. A valóságban a súrlódás döntő szerepet játszik. A folyadék által birtokolt teljes fejmagasság nem vihető át teljesen és veszteségmentesen egyik pontból a másikba. A valóságban a hidraulikus rendszerbe beépített szivattyúk egyik célja a súrlódás miatti nyomásveszteségek leküzdése.
Ezek a korlátozások miatt az egyszerűsített Bernoulli-egyenlet legtöbb gyakorlati alkalmazása valós hidraulikus rendszerekben nagyon korlátozott. Ahhoz, hogy mind a nyomásveszteségeket, mind a szivattyú munkáját kezelni lehessen, az egyszerűsített Bernoulli-egyenletet módosítani kell.
A Bernoulli-egyenletet úgy lehet módosítani, hogy figyelembe lehessen venni a nyomásnyereségeket és -veszteségeket. Az így kapott, kiterjesztett Bernoulli-egyenletnek nevezett egyenlet nagyon hasznos a legtöbb folyadékáramlási probléma megoldásában. A következő egyenlet a kibővített Bernoulli-egyenlet egyik formája.
A folyadék súrlódása miatti nyomásveszteség (vagy nyomásveszteség) (Hfriction) a cső falai által okozott súrlódás leküzdésére felhasznált energiát jelenti. A csövekben fellépő nyomásveszteség az áramlási sebességtől, a cső átmérőjétől és hosszától, valamint a cső érdességén és az áramlás Reynolds-számán alapuló súrlódási tényezőtől függ. A sok csőszerelvényt és kötést tartalmazó csőrendszer, a cső konvergenciája, divergenciája, kanyarulatai, felületi érdessége és egyéb fizikai tulajdonságai szintén növelik a hidraulikus rendszer fejveszteségét.
A fejveszteség ugyan energiaveszteséget jelent, de nem jelenti a folyadék teljes energiaveszteségét. A folyadék teljes energiája az energiamegmaradás törvényének következményeként megmarad. A valóságban a súrlódás miatti nyomásveszteség a folyadék belső energiájának egyenértékű növekedését (hőmérsékletnövekedését) eredményezi.
A súrlódás miatti nyomásveszteség értékelésének legtöbb módszere szinte kizárólag kísérleti bizonyítékokon alapul. Ezt a következő szakaszokban tárgyaljuk.