Két és fél héttel azután, hogy elnyerte a Nobel-díjat, Jennifer Doudna egy októberi konferencián beszélt. 30-i UC Davis-i webináriumon – több mint 1600 fős hallgatóság előtt – a CRISPR nagy teljesítményű génszerkesztő technológiával kapcsolatos munkájáról és annak lehetőségéről a COVID-19 diagnózisának és kezelésének javítására.
Doudna, a UC Berkeley professzora és Emmanuelle Charpentier, a Max Planck Infekcióbiológiai Intézet igazgatója, a kémiai Nobel-díjat októberben kapta. 7-én a CRISPR-Cas9 eszköz közös kifejlesztéséért, amely lehetővé teszi a tudósok számára a gének gyors és nagy pontosságú megváltoztatását vagy eltávolítását.
A UC Davis kutatási hivatala és az orvosi kar, amelyek együttműködnek a COVID-19 kutatási városházákon, társfinanszírozta Doudna előadását a Distinguished Speaker Series in Research and Innovation keretében.
“Nagyon örültünk, hogy a kutatás ilyen úttörője és az innováció bajnoka beszél a rendezvényünkön” – mondta Prasant Mohapatra, a kutatásért felelős kancellárhelyettes. “Dr. Doudna munkája a jövőben is formálni fogja az emberi egészség és a mezőgazdaság fejlődését.”
Kíváncsiság és együttműködések
Doudna ízelítőt adott a CRISPR, a baktériumok immunrendszere által inspirált módszer kifejlesztésének útjáról.
“Izgalmas felfedező kutatást végezni és választ adni a kíváncsiságunkra a világgal kapcsolatban, amelyben élünk” – mondta Doudna. “A kíváncsiság által vezérelt kutatás kulcsfontosságú a felfedezés és az innováció szempontjából.”
Az együttműködések és partnerségek értékét hangsúlyozva a felfedezések alkalmazásokká alakításában, Doudna szenvedélyesen beszélt a Lab Without Wallsról, a UC Berkeley és az UCSF öt laboratóriumának kutatóiból álló tudományos konzorciumról. Ők a koronavírus kezelésére szolgáló, helyszíni teszteket dolgoznak ki.
Allison Brashear, az orvosi kar dékánja szerint az olyan iskolák, mint az övé, egyedülálló helyzetben vannak az egészségügy javításában. “Integrálják az oktatást, a kutatást és a klinikai ellátást, hogy közvetlenül a betegekhez juttassák el az életmentő kezeléseket” – mondta. “Dr. Doudna és kutatócsoportja jól példázza azt a hatalmas előnyt, amellyel a csapattudomány hozzájárul mindenki egészségének javításához.”
CRISPR az orvostudományban és a mezőgazdaságban
ACRISPR egy hatékony technológia a növényi, állati és emberi sejtek szerkesztésére, számos izgalmas kutatási és ipari alkalmazással.
Egyik sikeres orvosi alkalmazása a sarlósejtes betegségben. A technológia az elvi bizonyítástól és a laboratóriumi teszteléstől eljutott a humán klinikai vizsgálatokig. A CRISPR segítségével kezelt első sarlósejtes beteg reményt adott a betegség gyógyítására.
Doudna óvatosan optimista a CRISPR diagnosztikát forradalmasító szerepével kapcsolatban. “A CRISPR természetesen multiplexelt, és egyszerre több vírust is képes kimutatni” – mondta Doudna. “A fő kihívás továbbra is a hordozó mechanizmusban rejlik.”
Az asszony megosztotta izgatottságát a genomszerkesztés lehetséges mezőgazdasági alkalmazásaival kapcsolatban is. Beszélt a UC Davis kutatóival való együttműködéséről, amelynek célja a CRISPR alkalmazásának vizsgálata a rizs éghajlatváltozással szembeni ellenállóbbá tételében.
A Ralph Green és Angela Haczku professzorok által moderált kérdés-felelet során Doudna elmondta, hogy úgy tűnik, az emberek könnyebben elfogadják a CRISPR orvosi felhasználását, mint a mezőgazdasági alkalmazásokat.
“Az emberek talán jobban elszántak az orvosi kezelések és innovációk iránt. Valószínűleg jobban bíznak az orvostudományban és annak felülvizsgálati folyamatában, de aggodalmat mutatnak a genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásaival kapcsolatban. Olyan, mintha az emberek érzelmileg reagálnának arra, hogy megváltoztatják az ételüket. Úgy tűnik, nem bíznak benne.”
Az átláthatóságra való felhívás
Doudna kitért a technológia átláthatóságának, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének kérdéseire. Szorgalmazza, hogy átláthatósági irányelveket dolgozzanak ki a kutatók és az iparágak számára. Szeretné, ha megosztanák munkájukat és nyilvánosan hozzáférhetőbbé tennék azt.
Az emberi embriókban végzett genomszerkesztéssel kapcsolatos ellentmondásokról is beszélt.
“Az embriókban végzett DNS-javítás nagy kihívást jelent” – mondta. “Sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan lehet biztonságosan és etikusan elvégezni.”
Doudna vezető szerepet tölt be a genomszerkesztés emberi biológiára gyakorolt etikai következményeinek nyilvános megvitatásában. A CRISPR-Cas9 használatával kapcsolatos politikák kidolgozásának átgondolt megközelítéseiért száll síkra.
Kövesse a Dateline UC Davis-t a Twitteren.