A több mint 76 000 nőn végzett nagy prospektív kohorszvizsgálat megerősítette a cigarettázás és a tüdőrák közötti szoros kapcsolatot, de nem talált kapcsolatot a betegség és a passzív dohányzás között.
“Az a tény, hogy a passzív dohányzás nem mutat erős összefüggést a tüdőrákkal, arra utal, hogy a betegség más kockázati tényezőit is meg kell találni” – mondta Ange Wang, a Stanford Egyetem orvostanhallgatója, aki a tanulmányt az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2013. júniusi chicagói ülésén mutatta be.
A Stanford és más kutatóközpontok kutatói a Women’s Health Initiative Observational Study (WHI-OS) adatait vizsgálták. A 93 676, a felvételkor 50-79 év közötti nő közül a vizsgálat 76 304 résztvevő esetében rendelkezett teljes körű dohányzási és kovariációs adatokkal (beleértve a gyermekkori, felnőttkori otthoni és munkahelyi passzív dohányzási expozíciót). Közülük 901-nél alakult ki tüdőrák a követés 10,5 átlagos éve alatt.
A tüdőrák előfordulása 13-szor magasabb volt a jelenlegi dohányosoknál és négyszer magasabb a korábbi dohányosoknál, mint a soha nem dohányzóknál, és a kapcsolat mind a jelenlegi, mind a korábbi dohányosok esetében az expozíció szintjétől függött. A soha nem dohányzó nők körében azonban a passzív dohányzásnak való kitettség összességében és a passzív dohányzás legtöbb kategóriájának való kitettség statisztikailag nem növelte szignifikánsan a tüdőrák kockázatát. Az egyetlen olyan expozíciós kategória, amely a kockázat növekedése felé mutató tendenciát mutatott, az volt, hogy legalább 30 éve egy dohányossal éltek egy házban. Ebben a csoportban a tüdőrák kialakulásának kockázati aránya 1,61 volt, de a konfidenciaintervallum 1,00-t tartalmazott, így az eredmény csak határesetben volt statisztikailag jelentős.
“Tudomásunk szerint ez az első olyan tanulmány, amely az aktív és a passzív dohányzást is vizsgálta a tüdőrák előfordulásának összefüggésében egy teljes, amerikai nőkből álló prospektív kohorszban” – jelentette Wang. “Az eredmények alátámasztják, hogy továbbra is szükség van a dohányzás megelőzésére és abbahagyására irányuló beruházásokra, a passzív dohányzás kutatására és a dohányzáson kívüli egyéb tüdőrákkockázati tényezők megértésére.”
Jyoti Patel, MD, a Northwestern University School of Medicine munkatársa szerint az eredmények nem újak.
A tanulmány “utánozza az eddig ismert számokat” – mondta. “A meglévő szakirodalom szerint egy aktív dohányosnak, aki 30 éven keresztül napi két csomagot szív el, 60-szor nagyobb a tüdőrák kockázata, mint egy soha nem dohányzónak, és egy soha nem dohányzó nőnek, aki 30 évig dohányzó férjjel él együtt, kétszer nagyobb a kockázata.”
“A passzív dohányzásnak számos utólagos egészségügyi hatása van – asztma, felső légúti fertőzések, egyéb tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek -, de csak határesetben növeli a tüdőrák kockázatát” – mondta Patel. “A legerősebb ok a passzív cigarettafüst elkerülésére a társadalmi viselkedés megváltoztatása: nem olyan társadalomban élni, ahol a dohányzás normának számít.”
“Nagyon megnyugtató, hogy a gyermekkori otthonban a passzív dohányzás nem növeli a tüdőrák kockázatát ,” mondta Patel. “De ez nem csökkenti annak szükségességét, hogy erős dohányzásellenes intézkedésekkel rendelkezzünk. A dohányzó családokban nagyon kevés a soha nem dohányzó.”
A passzív dohányzást számos kutatás összefüggésbe hozta a tüdőrákkal, valamint a szívkoszorúér-betegséggel, az asztmával, a tüdőtágulással, a légúti fertőzésekkel, a hirtelen csecsemőhalál szindrómával, az alacsony születési súllyal és a gyermekkori fülgyulladással. A Centers for Disease Control and Prevention szerint a passzív dohányzás évente 46 000 szívbetegség okozta halálesetért és 3400 tüdőrákos halálesetért felelős a nemdohányzó amerikai felnőttek körében. Azonban számos tanulmány, amely a legerősebb kapcsolatot mutatta ki a passzív dohányzás és a tüdőrák között, eseti-kontroll vizsgálatok voltak, amelyek a visszahívás torzításától szenvedhetnek: Azok az emberek, akiknél olyan betegség alakul ki, amely összefüggésbe hozható a passzív dohányzással, nagyobb valószínűséggel emlékeznek arra, hogy passzív dohányzásnak voltak kitéve.
Szóval, a passzív dohányzás okoz tüdőrákot vagy sem? “Nem mondhatjuk, hogy nem kockázati tényező” – mondta Wang.
Dr. Heather Wakelee, a Stanford orvosi és onkológiai docense és a tanulmány egyik vezető kutatója elmagyarázta, miért. A WHI-OS-ban mindössze 901 tüdőrákos eset fordult elő, és ebből csak 152 soha nem dohányzóknál. “Ilyen kis számok mellett nehéz bármi meggyőzőt mondani” – mondta Wakelee.
A másik probléma az, hogy a passzív dohányzásnak való kitettség mérése nehéz. “Egy olyan férjjel élni, aki sokat dohányzik csukott ablakok mellett, ugyanolyan jelentéssel bír, mint egy olyannal élni, aki keveset dohányzik, főleg a verandán” – mondta Wakelee. (A tanulmány a passzív dohányzást években, nem pedig csomagévekben mérte.)
A WHI-OS vizsgálatban részt vevő közel 40 000 nemdohányzó közül ráadásul csak körülbelül 4000-en számoltak be arról, hogy nem voltak kitéve a cigarettafüstnek. “Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki volt passzív dohányzásnak kitéve” – mondta Wakelee – “így nagyon nehéz azt mondani, hogy ez az expozíció okozza a problémát – nehéz különbséget kimutatni.
Jyoti Patel, MD
Jyoti Patel, MD
“Nem akarjuk, hogy az emberek azt a következtetést vonják le, hogy a passzív dohányzásnak nincs hatása a tüdőrákra” – mondta. “Úgy gondoljuk, hogy az üzenet az, hogy ez az elemzés nem mondja meg, hogy mekkora a kockázat, vagy hogy van-e egyáltalán kockázat.”
Debbie Winn, PhD, a Nemzeti Rákkutató Intézet Rákellenőrzési és Népességtudományi Osztályának igazgatóhelyettese szerint hasznos lehet “más kohorszokhoz csatlakozni, és feltenni ugyanazt a kérdést. Olyan kohorszokra van szükség, amelyek együttesen sok ezer esetet és kontrollt adhatnak.”
Mindeközben, mondta Winn, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (valamint az NCI) egyértelműen kijelentette, hogy a passzív dohányzás a tüdőrák egyik oka. “Ebből a tanulmányból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy nem az” – mondta.”
Gerard Silvestri, MD, a Dél-Karolinai Orvosi Egyetemről, az NCI PDQ szűrés és megelőzés szerkesztőbizottságának tagja üdvözölte a WHI-OS tanulmányt, mert a nőkre összpontosít, és mert hangsúlyozza, hogy a dohányzás jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát.
“Idén több nő fog meghalni tüdőrákban, mint az összes többi női rákban – mell-, petefészek-, méhnyak- és méhrákban – együttvéve” – mondta. “Sok nő nem vette észre ezt az üzenetet. És ez egy hihetetlenül fontos üzenet a fiatal női dohányosok számára. Ők most a legveszélyeztetettebb csoport, mert ők teremtettek kapcsolatot a dohányzás és a testsúlykontroll között.”
Mindamellett Silvestri némi megnyugvást talál a passzív dohányzás eredményeiben. “Soha nem tudjuk megjósolni, hogy ki fog tüdőrákot kapni” – mondta. “Vannak más módosító tényezők is. De azt mondhatjuk, hogy a passzív dohányzás tekintetében csak a legsúlyosabb expozíció az, ami kockázatot okoz. Ezt már korábban is tudtuk, de itt ez egy kicsit erősebb.”
“Azzal az indokkal vezettük ki a dohányzást a bárokból és éttermekből, hogy te és én és más nemdohányzók nem akarunk meghalni” – mondta Silvestri. “A valóság az, hogy valószínűleg nem fogunk.”
Az Amerikaiak a Nemdohányzók Jogaiért Egyesület által összeállított adatok szerint 24 amerikai államban és 575 településen és megyében törvény tiltja a dohányzást minden nem vendéglátóipari munkahelyen, étteremben és bárban; 36 államban valamilyen mértékben tilos a nyilvános dohányzás. Közel 200 helyi önkormányzat tiltja a dohányzást a többlakásos házak magánegységeiben is.
Nemzetközi szinten 91 nemzet vezetett be valamilyen dohányzásellenes törvényt.
A kérdésre, hogy egy pincérnő, aki 15 évet dolgozott egy füstös bárban, megnyugodhat-e, Wakelee azt mondta: “Természetesen, ha csak ezt a tanulmányt nézzük, és figyelmen kívül hagyunk más adatokat. De nem lehet figyelmen kívül hagyni az összes többi adatot, vagy figyelmen kívül hagyni az összes egészségügyi kockázatot, amely az expozícióhoz kapcsolódik.”