Neo-Freudiánusok: Adler, Erikson, Jung és Horney
Freud számos követőt vonzott, akik módosították elképzeléseit, hogy új elméleteket alkossanak a személyiségről. Ezek a neofreudistáknak nevezett teoretikusok általában egyetértettek Freuddal abban, hogy a gyermekkori élmények számítanak, de háttérbe szorították a nemiséget, és inkább a társadalmi környezetre és a kultúra személyiségre gyakorolt hatásaira összpontosítottak. Négy neves neofreudista közé tartozik Alfred Adler, Erik Erikson, Carl Jung (ejtsd: “Yoong”) és Karen Horney (ejtsd: “HORN-eye”).
Alfred Adler
Alfred Adler javasolta az alsóbbrendűségi komplexus fogalmát.
Alfred Adler, Freud munkatársa és a Bécsi Pszichoanalitikus Társaság (Freud belső munkatársi köre) első elnöke volt az első jelentős teoretikus, aki elszakadt Freudtól. Később megalapította az individuálpszichológiának nevezett pszichológiai iskolát, amely a kisebbrendűségi érzések kompenzálására irányuló törekvéseinkre összpontosít. Adler (1937, 1956) kisebbrendűségi komplexusról alkotott fogalma az ember azon érzésére utal, hogy nincs értéke, és nem felel meg mások vagy a társadalom normáinak. Adler (1930, 1961) úgy vélte, hogy a gyermekkori kisebbrendűségi érzés az, ami arra készteti az embereket, hogy megpróbáljanak felsőbbrendűséget szerezni, és hogy ez a törekvés minden gondolatunk, érzésünk és viselkedésünk mögött álló erő.
Erik Erikson
Erik Erikson akkor találkozott Freud lányával, Anna Freuddal, amikor egy Bécsben pszichoanalízisnek alávetett amerikai házaspár gyermekeit korrepetálta. Anna Freud volt az, aki Eriksont a pszichoanalízis tanulmányozására ösztönözte. Erikson 1933-ban szerezte meg diplomáját a bécsi Pszichoanalitikai Intézetben, és amikor a nácizmus elterjedt Európában, még abban az évben elmenekült az országból és az Egyesült Államokba emigrált. Erikson pszichoszociális fejlődéselméletet javasolt, amely szerint az egyén személyisége az egész élet során fejlődik – eltérve Freud nézetétől, amely szerint a személyiség a korai életkorban rögzül.
Elméletében Erikson a személyiségfejlődés egyes szakaszaiban fontos társadalmi kapcsolatokat hangsúlyozta, ellentétben Freudnak a nemiségre helyezett hangsúlyával. Erikson nyolc stádiumot határozott meg, amelyek mindegyike egy-egy konfliktust vagy fejlődési feladatot jelent. Az egészséges személyiség és a kompetenciaérzés kialakulása az egyes feladatok sikeres teljesítésétől függ.
| Erikson pszichoszociális fejlődési szakaszai | ||||
|
Szakasz |
Kor (évek) |
Elfejlődési feladat |
Leírás |
|
| 1 | 0-…1 | Bizalom vs. Bizalmatlanság | Bizalom (vagy bizalmatlanság) abban, hogy az alapvető szükségletek, mint például a táplálkozás és a szeretet, kielégítésre kerülnek | |
| 2 | 1-3 | Autonómia vs. Szégyen/bizonytalanság | A függetlenség érzése számos feladatban kialakul | |
| 3 | 3-6 | Indeményezőkészség vs. Bűntudat | Elkezdeményez bizonyos tevékenységeket, bűntudat alakulhat ki, ha a siker elmarad vagy a határokat átlépi | |
| 4 | 7-11 | Intézkedés vs. Kisebbrendűség | Kifejlődik az önbizalom a képességekben, ha kompetens vagy kisebbrendűségi érzés, ha nem | |
| 5 | 12-18 | Identitás vs. Zavarodottság | Kísérletezés az identitással és a szerepekkel, valamint azok fejlesztése | |
| 6 | 19-29 | Intimitás vs. elszigeteltség | Másokkal való intimitás és kapcsolatok kialakítása | |
| 7 | 30-64 | Generativitás vs. Stagnálás | Társadalomhoz való hozzájárulás és családtagság | |
| 8 | 65+ | Integráció vs. Kétségbeesés | Az élet és a hozzájárulások értelmének értékelése és értelmezése | |
Carl Jung
Carl Jung svájci pszichiáter és Freud pártfogoltja volt, aki később elszakadt Freudtól és kidolgozta saját 
Carl Jungot a kollektív tudattalan feltárása érdekelte.elméletét, amelyet analitikus pszichológiának nevezett. Az analitikus pszichológia középpontjában a tudatos és a tudattalan gondolkodás ellentétes erőinek kiegyensúlyozására irányuló munka áll. Jung szerint ez a munka egy folyamatos tanulási folyamat – a tudattalan elemek tudatosítása és integrálása a tudatosságba.
Jung elszakadása Freudtól két fő nézeteltérésen alapult. Először is, Jung, Adlerhez és Eriksonhoz hasonlóan, nem fogadta el, hogy a szexuális késztetés az elsődleges mozgatórugó az ember lelki életében. Másodszor, bár egyetértett Freud személyes tudattalanról alkotott koncepciójával, Jung a kollektív tudattalanra összpontosított.
A kollektív tudattalan a személyes tudattalan univerzális változata, amely olyan mentális mintákat vagy emléknyomokat tartalmaz, amelyek mindannyiunk számára közösek (Jung, 1928). Ezeket az ősi emlékeket, amelyeket Jung archetípusoknak nevezett, olyan univerzális témák képviselik, amelyek az emberek közös tapasztalatait tükrözik világszerte, mint például a halállal való szembenézés, a függetlenné válás és az uralomra való törekvés. Jung (1964) úgy vélte, hogy minden ember olyan témákat és szimbólumokat – például a hőst, a leányt, a bölcset és a szélhámost – örököl, amelyek minden kultúra folklórjában és meséiben jelen vannak. Jung elvált Freud azon meggyőződésétől, hogy a személyiséget kizárólag a múltbeli események határozzák meg, és megelőlegezte a humanista mozgalmat, amely az önmegvalósításra és a jövőre való irányultságra helyezte a hangsúlyt.
Jung két életszemléletet vagy életszemléletet is javasolt: az extroverziót és az introverziót (Jung, 1923). Ha extrovertált vagy, akkor olyan ember vagy, akit a kifelé fordulás és a társasági életre való orientáltság energetizál: Az energiádat abból meríted, hogy mások közelében vagy. Ha introvertált vagy, akkor olyan ember vagy, aki lehet csendes és visszafogott, vagy lehet társasági ember, de az energiádat a belső pszichés tevékenységedből meríted. Jung úgy vélte, hogy az extroverzió és az introverzió közötti egyensúly szolgálja legjobban az önmegvalósítás célját.
| Introvertáltak és extrovertáltak | |
| Introvertált | Extrovertált |
| Energiát ad az egyedüllét | Energiát ad. másokkal együtt lenni |
| Kerüli a figyelmet | Kéri a figyelmet |
| Lassan és halkan beszél | Szólal gyorsan és hangosan |
| Beszéd előtt gondolkodik | Hangosan gondolkodik |
| Marad egy témánál | Témáról témára ugrál |
| Témáról témára ugrál | |
| Elhelyezkedik. Írásbeli kommunikáció | A szóbeli kommunikációt részesíti előnyben |
| Egyszerűen figyel | Elterelhető |
| Óvatos | Előbb cselekszik, később gondolkodik |
Egy másik Jung által javasolt fogalom volt a személyiség, amelyet úgy nevezett, mint egy maszkot, amelyet felveszünk. Jung úgy vélte, hogy a személyiség kompromisszumot jelent aközött, hogy kik vagyunk valójában (a valódi énünk) és aközött, amit a társadalom elvár tőlünk. Elrejtjük azokat a részeket magunkból, amelyek nem felelnek meg a társadalom elvárásainak.
Link a tanuláshoz
Jung nézete az extrovertált és introvertált típusokról a Myers-Briggs Típusmutató (MBTI) alapjául szolgál. Ez a kérdőív leírja az ember introvertáltságának és extrovertáltságának, gondolkodásának és érzésének, intuíciójának és érzékelésének, valamint ítélőképességének és érzékelésének mértékét. Ezen az oldalon (http://openstaxcollege.org/l/myersbriggs) egy módosított kérdőív található az MBTI alapján.
Karen Horney
Karen Horney egyike volt az első nőknek, akiket freudi pszichoanalitikusnak képeztek ki. Junghoz hasonlóan Horney is úgy vélte, hogy minden egyénben megvan az önmegvalósítás lehetősége, és hogy a pszichoanalízis célja az egészséges én felé való elmozdulás kell, hogy legyen, nem pedig a korai gyermekkori diszfunkciós minták feltárása. Horney nem értett egyet azzal a freudi elképzeléssel sem, hogy a lányok péniszirigységben szenvednek, és féltékenyek a férfiak biológiai tulajdonságaira. Horney szerint minden féltékenység valószínűleg kulturális alapú, a férfiak gyakran nagyobb kiváltságai miatt, ami azt jelenti, hogy a férfiak és nők személyisége közötti különbségek kulturális, nem pedig biológiai alapúak. Továbbá felvetette, hogy a férfiaknak méhirigységük van, mert nem tudnak szülni.
Pszichológia (OpenStax College) / CC BY 3.0