Mindannyian ismerjük a kómát, de a legtöbben valószínűleg csak úgy tekintünk rá, mint egy igazán mély alvásra. De mi történik valójában a testünkkel, amikor ebben az érzéketlen állapotban van? És álmodhatunk-e ilyenkor?
Olvasson tovább, hogy megtudja, és nézze meg a 9. oldalt, hogy többet tudjon meg a kómáról és az álmokról.
Mi az a kóma?
A legegyszerűbben fogalmazva a kóma a mély öntudatlanság állapota. Akkor következik be, amikor egy személy nem képes használni egyik érzékszervét sem, például nem reagál a hangokra vagy az érintésre. A személy még él, de az agya nagyon korlátozottan működik. A kómát számos dolog okozhatja, de az agysérülések és az orvosilag kiváltott kómák a leggyakoribbak.
Következő: Ahhoz, hogy valaki kómában legyen, nem lehet semmi ilyesmi.
Agyadnak egyáltalán nem szabad tudatosságot vagy megismerést mutatnia
Az agyad nem mutathat semmilyen jelét a tudatosságnak ahhoz, hogy “kómásnak” ismerjék el. A megismerés, vagyis a megértés megszerzésének folyamata gondolatok, tapasztalatok vagy érzékek révén, szintén nem lehet jelen. Ha egy személy a megismerés bármilyen észlelhető formáját mutatja, akkor technikailag nem kómában van.
Következő: De mi okozza pontosan a kómát?
A komát az agytörzs és az agyvelő közötti “interferencia” okozza
Az agytörzs az agy központi “törzse”; a fej tövétől lefelé halad a gerincvelőig. A gerincvelőt köti össze a nagyagyvelővel, amely az agy legnagyobb része. A nagyagy felelős a gondolkodásért, az érzékszervi integrációért és a memóriáért.
Az agytörzs és a nagyagy közötti bármilyen interferencia miatt valaki kómába esik. De mi kell ahhoz, hogy ez megtörténjen?
Következő: Itt van, hogy általában minek kell történnie ahhoz, hogy az agyad kómába essen.
Trauma és agyvérzés a tipikus okai az agy leállásának
Agyunkban van egy idegpályákból álló rendszer, az úgynevezett retikuláris aktiváló rendszer (RAS), amely az agyi jeleket és a tudatot irányítja. Ha a RAS régió sejtjei elveszítik a vérellátást vagy az oxigénellátást, például stroke során, akkor leállnak. Vagy ha egy trauma olyan agyduzzanatot okoz, amely nyomást gyakorol az agytörzsre, a RAS leállhat. Mindkét helyzet kómába ejti az embert.
Következő: Mi történik a testünk többi részével, amikor az agy kómába esik?
A legtöbbször a test többi részét nem érinti a kóma
Elképzelhető, hogy az embereknek miért van szívverésük és lélegezhetnek normálisan a kómában. A Bustle szerint ugyanis az agy (elsősorban az érzékszervi rész) általában az egyetlen testrész, amely érintett. Így a test más részei, például a vegetatív idegrendszer, amely a szívverést és a légzést szabályozza, érintetlenek maradnak. Egyes esetekben az embereket valóban légzőcsővel kell ellátni, de az emberek gyakran képesek önállóan lélegezni és még az ételt is megemészteni.
Következő: De ez a fajta kóma különbözik a többitől.
A “vegetatív állapotban” lévők másképp viselkednek, mint a többi kómás beteg
Amikor a kómás betegeket “vegetatív állapotúnak” nevezik, az azt jelenti, hogy technikailag tudatánál vannak, de nem képesek semmilyen tudatos feladatot ellátni, például beszélni vagy válaszolni. Lehet, hogy kinyitják a szemüket, ásítanak vagy mozgatják a végtagjaikat, de valójában semmilyen ingerre nem reagálnak. A családtagok gyakran tévesen feltételezik, hogy szerettük teljesen felépül, amint bármilyen mozgást látnak, de vegetatív állapotban általában nem ez a helyzet.
Következő: A vegetatív állapot a kómának csak egy típusa. Itt vannak a többi.
A kómának számos változata létezik
A kóma nem egy “mindenkinek megfelelő” fogalom. Egyes kómák, mint például a vegetatív kóma, amikor az illető hosszú ideig nem reagál, akár évekig is eltarthatnak. Más, traumás agysérülés okozta kómák csak néhány napig tarthatnak. Az orvosilag előidézett kómák pedig olyan kómák, amelyekbe egy személyt szándékosan helyeznek. Ez általában akkor történik, amikor az orvosok korlátozni akarják az agyi aktivitást, hogy az agy gyógyulni tudjon. Az orvosok pontosan tudják, meddig tart a kóma, és ha feltétlenül szükséges, felébreszthetik a beteget.
Következő: Az orvosilag kiváltott kóma nagyon hasonló érzés.
Az orvosilag előidézett kóma nagyon hasonló érzés, mint amikor altatásba helyezik
Az orvosilag kiváltott kóma más állapotba hoz valakit, mint a természetes úton kiváltott kóma. Az előidézett kóma valójában nagyon hasonlít az altatáshoz. Akkor ér véget, amikor a betegnek adott gyógyszerek hatása elmúlik, akárcsak az altatásnál. Ezek sokkal kiszámíthatóbbak, mint a természetes kómák.
Következő: Miért mondják az emberek, hogy álmokat idéznek fel a kóma alatt?
Valójában nem tudsz álmodni, amikor kómában vagy
Az emberek gyakran elgondolkodnak: Kómában is lehet álmodni? A tudományos válasz nem. Tudományos kutatások megállapították, hogy a kóma alatt nincs nyoma semmiféle cirkadián ciklusnak. Ez azt jelenti, hogy az emberek soha nem lépnek be az “alvás” azon szakaszába, ahol az álmok előfordulnak. A Business Insider arról számolt be, hogy nagyon valószínűtlen, hogy valaki képes lenne álmodni, miközben mélyen kómában van. Amikor azonban az emberek megkezdik a kómából való felébredés folyamatát, talán képesek lesznek álmodni valamit. (Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az információ természetes kómára vonatkozik, nem pedig orvosilag előidézett kómára.)
Következő: Ha hallottál már valakit, aki azt mondja, hogy szörnyű rémálma volt a kóma alatt, lehet, hogy nem hazudik.
Az emberek visszaemlékeztek arra, hogy “szörnyű rémálmokat” láttak, miközben felébredtek a kómából
Néha az emberek felébrednek, és felidézik, hogy a kómában nyugtalanító rémálmaik voltak. Szakértők azonban a Business Insidernek elmondták, hogy ezek az emberek valószínűleg olyasmire emlékeznek, ami valójában meg sem történt. Valószínűleg inkább élénk hallucinációik vannak, mint valódi álmaik. De miért hallucinálnak az emberek a kómában?
Következő: A kómában álmodnak az emberek? A hallucinációk ennek közvetlen következményei.
Az orvosok szerint a “rémálmok” valószínűleg abból erednek, hogy az agy próbál rájönni a körülötte lévő érzékszervekre és hangokra
Amikor kómában vagy, az agyad mindent megtesz, hogy értelmet adjon annak, ami körülötted van, de nem működik megfelelően. Az orvosok a “rémálmokért” azt okolják, hogy az emberek agya megpróbálja felismerni a körülöttük zajló különböző hangokat és érzékszerveket, miközben kómában vannak. Az agy olyan módon működik, amit még nem tudunk teljesen megérteni, és a hallucinációk lehet, hogy az agy így próbál mindent megtenni, hogy rájöjjön a külvilágra, amit alig tudunk érzékelni, amikor eszméletlenek vagyunk.
Következő: Mit jelent az a szó, hogy kóma?
A kóma szó szó szerint azt jelenti: ‘mély alvás’
A Bustle szerint a “kóma” szó a görög koma szóból származik, ami “mély alvást” jelent, és először a 17. században jelent meg. Abban az időben még alig értettek valamit a kómáról. Ennek eredményeképpen az orvosok gyakran durva kezelési lehetőségeket gyakoroltak, mint például az agyvérzés, hashajtók és a gyomor kiürítése.
Következő: Íme, meddig tart általában a kóma.
A kóma általában csak 2 és 4 hét között tart
Elsőre nehéz megmondani, hogy a kóma meddig fog tartani. A legtöbb általában nem tart tovább két-négy hétnél. De a vegetatív állapotban lévők akár évekig is kómában lehetnek. Azok az emberek, akik hosszú időt töltenek kómában, valószínűleg izomproblémákkal ébrednek fel, mivel sokáig nem használják az izmaikat. És bár sokan felépülnek, a kóma következtében valamilyen érzelmi vagy fizikai komplikáció léphet fel.
Következő: Így határozzák meg az orvosok, hogy milyen valószínűséggel ébred fel valaki a kómából.
A kómából való felébredés valószínűsége általában az első 24 órán belül meghatározható
A betegeket a kómás állapotuk első 24 órájában egy csúszó skála, az úgynevezett Glasgow Kómaskála alapján ítélik meg. A skála 3-tól (a lehető legalacsonyabb kómás pontszám) 15-ig (egy normálisan működő személy pontszáma) terjed. Minél alacsonyabb a skála értéke az első 24 órában, annál kisebb az esélye a felépülésnek.
Hivatkozásképpen, az első 24 órában “3-as” értéket elérők körülbelül 87%-a soha nem épül fel. Azok, akik az első 24 órában 11 és 15 közé kerülnek, 87%-os eséllyel gyógyulnak meg.
Következő: Ebben a korcsoportban a legnagyobb az esély a kómát követő felépülésre.
Minél fiatalabbak, annál nagyobb az esélyük a teljes felépülésre
A BrainInjury.com szerint, ha valaki 40 évesnél idősebb, kisebb az esélye a jó felépülésre, mint a fiatalabbaknak. Egy 140, egy hónapig vegetatív állapotban lévő betegen végzett tanulmány szerint a 20 év alattiaknál 19%-os volt a függetlenségi arány egy év után. A 20 és 40 év közöttieknél csak 9%, a 40 év felettieknél pedig 0% volt.
Nézd meg a The Cheat Sheet-et a Facebookon!