A nagykör a lehető legnagyobb kör, amely egy gömb köré rajzolható. Minden gömbnek van nagyköre. Ha egy gömböt az egyik nagykörénél elvágnánk, akkor pontosan kettévágnánk. Egy nagykörnek ugyanaz a kerülete, vagyis külső határa, és ugyanaz a középpontja, mint a gömbjének. A gömbök geometriája hasznos a Föld és más bolygók feltérképezéséhez. A Föld nem tökéletes gömb, de az általános alakját megtartja. A Föld összes meridiánja nagy kör. A meridiánok, beleértve a főmeridiánt is, azok az észak-déli irányú vonalak, amelyeket arra használunk, hogy pontosan leírjuk, hol vagyunk a Földön. Ezek a hosszúsági vonalak a sarkoknál találkoznak, és szépen kettévágják a Földet. Az Egyenlítő a Föld másik nagy körvonala. Ha a Földet pont az Egyenlítőnél vágnánk fel, akkor két egyenlő felet kapnánk: az északi és a déli féltekét. Az Egyenlítő az egyetlen kelet-nyugati irányú vonal, amely egy nagy kör. Az összes többi szélességi kör (szélességi vonal) egyre kisebb lesz, ahogy közeledünk a sarkokhoz. Nagykörök találhatók bolygó nagyságú és narancs nagyságú gömbökön is. Ha egy narancsot pontosan kettévágunk, akkor a levágott vonal a narancs nagyköre. És amíg az egyik vagy mindkét felét meg nem eszed, addig ugyanannak a narancsnak két egyenlő félgömbje van. A nagykörök az útvonalak tervezésénél is hasznosak. A gömbfelület két pontja közötti legrövidebb út mindig egy nagykör szakasza. A nagykörök felrajzolása nagyon hasznos a repülőgép-pilóták számára, akik a két pont közötti legrövidebb távolságot próbálják megrepülni. Ha például a georgiai Atlantából a görögországi Athénba repülnénk, akkor nagyjából a Föld egyik nagykörének útvonalán repülhetnénk, ami a két pont közötti legrövidebb távolságot jelentené. Az útvonalak megtervezésekor azonban a pilótáknak más tényezőket is figyelembe kell venniük, például a légáramlatokat és az időjárást. A nagy körök csak általános útvonalakat jelentenek, amelyeket követni kell.