A munkamániás kifejezés többféle viselkedésmintára utal, mindegyiknek megvan a maga értékelése. A munkamániát például néha olyan emberek használják, akik a karrierjük iránti odaadásukat pozitívan akarják kifejezni. A szóban forgó “munka” általában fizetett munkához kapcsolódik, de utalhat olyan független tevékenységekre is, mint a sport, a zene, a művészet és a tudomány. A kifejezést azonban gyakrabban használják egy olyan negatív viselkedésmintára, amelyet a köznyelvben a munkával töltött túlzott mennyiségű idő, a kemény munka belső kényszere, valamint a családi és egyéb társas kapcsolatok elhanyagolása jellemez.
A kutatók megállapították, hogy sok esetben a szüntelen munkával kapcsolatos tevékenység még azután is folytatódik, hogy hatással van az alany kapcsolataira és fizikai egészségére. Ennek okaként a szorongást, az alacsony önbecsülést és az intimitási problémákat tartják számon. Továbbá a munkamániások általában képtelenek arra, hogy a munkafeladatokat másokra delegálják, és hajlamosak magas pontszámokat elérni az olyan személyiségjegyekben, mint a neuroticizmus, a perfekcionizmus és a lelkiismeretesség.
Bryan E. Robinson klinikai pszichológus két tengelyt azonosít a munkamániások esetében: a munka megkezdése és a munka befejezése. A halogató magatartást a “Savoring Workaholics” (alacsony munkakezdeményezéssel/alacsony munkateljesítménnyel rendelkezők) és a “Attention-Deficit Workaholics” (magas munkakezdeményezéssel és alacsony munkateljesítménnyel rendelkezők) esetében egyaránt társítja, ellentétben a “Bulimikus” és “Könyörtelen” munkaholicsokkal – mindkettőnek magas a munkateljesítménye.
A munkamániát Japánban súlyos társadalmi problémának tartják, amely korai halálhoz vezet, gyakran a munkahelyen, ezt a jelenséget karōshi-nak nevezik. A túlhajszoltságot népszerűen okolták Keizō Obuchi japán miniszterelnök, Keizō Obuchi 2000-ben bekövetkezett halálos agyvérzéséért. A túlhajszoltság miatti halál nem kizárólag japán jelenség; 2013-ban a Bank of America egyik gyakornoka Londonban meghalt, miután 72 órát dolgozott egyfolytában.
A munkamániások általában kevésbé hatékonyak, mint más munkavállalók, mert nehezen dolgoznak csapatban, nehezen delegálnak vagy bíznak meg munkatársakat, vagy szervezési problémákat okoznak, mert túl sok munkát vállalnak egyszerre. Ráadásul a munkamániások gyakran szenvednek alváshiányban, ami az agyi és kognitív funkciók károsodását eredményezi.