Az MTT, egy sárga tetrazol, élő sejtekben lila formazánná redukálódik. Szolubilizáló oldatot (általában dimetil-szulfoxidot, savasított etanololdatot vagy a detergens nátrium-dodecil-szulfát oldatát hígított sósavban) adunk az oldhatatlan lila formazántermék színes oldattá történő feloldásához. Ennek a színes oldatnak az abszorbanciája egy bizonyos hullámhosszon (általában 500 és 600 nm között) spektrofotométerrel történő méréssel számszerűsíthető. A fényelnyelés mértéke a sejt belsejében és a sejtfelszínen felhalmozódott formazánkoncentráció mértékétől függ. Minél nagyobb a formazánkoncentráció, annál mélyebb a lila szín, és így annál nagyobb az abszorbancia.
Az MTT helyettesítésére javasolták az XTT-t (2,3-bisz(2-metoxi-4-nitro-5-szulfofenil)-2H-tetrazolium-5-karboxanilid), amely nagyobb érzékenységet és nagyobb dinamikai tartományt eredményez. A képződött formazán festék vízben oldódik, így elkerülhető a végső szolubilizációs lépés.
A vízben oldódó tetrazoliumsók az MTT újabb alternatívái: a tetrazoliumsó fenilgyűrűjéhez pozitív vagy negatív töltések és hidroxi-csoportok bevezetésével, vagy jobb esetben a fenilgyűrűhöz közvetlenül vagy közvetve hozzáadott szulfonátcsoportokkal fejlesztették ki őket.
Az MTTS (3-(4,5-dimetil-tiazol-2-il)-5-(3-karboximetoxifenil)-2-(4-szulfofenil)-2H-tetrazolium) fenazin-metoszulfát (PMS) jelenlétében formazán terméket termel, amelynek abszorbancia maximuma 490 nm-en van foszfát-pufferelt sóoldatban. Az MTS-tesztet gyakran “egylépéses” MTT-tesztként írják le, ami azt a kényelmet kínálja, hogy a reagens közvetlenül a sejtkultúrához adható, az MTT-teszthez szükséges szakaszos lépések nélkül. Ez a kényelem azonban az MTS-tesztet érzékennyé teszi a színmérés interferenciájára, mivel az MTT-teszt szakaszos lépései eltávolítják a színes vegyületek nyomait, míg ezek az egylépéses MTS-teszt esetében a mikrotiterlemezen maradnak. Óvatosságra van szükség a pontosság biztosítása érdekében, amikor ezt a vizsgálatot használják, és erős érvek szólnak amellett, hogy az MTS-eredményeket mikroszkóp alatti minőségi megfigyelésekkel erősítsük meg. (Ez azonban minden kolorimetriás vizsgálat esetében óvatos.)
A WST-k (vízoldható tetrazoliumsók) az MTT-mérésekhez használt egyéb vízoldható színezékek sorozata, amelyeket úgy fejlesztettek ki, hogy a képződött formazánok eltérő abszorpciós spektrumát adják. A WST-1 és különösen a WST-8 (2-(2-(2-metoxi-4-nitrofenil)-3-(4-nitrofenil)-5-(2,4-diszulfofenil)-2H-tetrazolium) előnye az MTT-vel szemben, hogy a sejteken kívül redukálódik, PMS elektronközvetítővel kombinálva, és vízoldható formazánt eredményez. Végül, a WST próbák (1) közvetlenül leolvashatók (ellentétben az MTT-vel, amely szolubilizációs lépést igényel), (2) hatékonyabb jelet adnak, mint az MTT, és (3) csökkentik a sejtek toxicitását (ellentétben a sejtáteresztő MTT-vel és annak oldhatatlan formazánjával, amely felhalmozódik a sejtekben).