Ezek a vegyi anyagok természetes úton kerülnek a légkörbe, azonban az iparosodás, a gyárak megjelenése és a szénhidrogénekre (szén, benzin, nyersolaj stb.) való támaszkodás előtt a savas eső ritka esemény volt. Az utóbbi évtizedekben a savas eső egyre gyakoribb eseménnyé vált.
A Wikipédián jó általános összefoglaló található e vegyi anyagok mozgásáról:
Courtesy of: NHSavage, Obtained from: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7038792 (Public Domain)
Kénsav (#H_2SO_4#)
A kénsav kén-dioxidból (#SO_2#) képződik. Ez a természetben vulkánkitörések (vagy vulkáni gázok felszabadulása) révén keletkezik. Az ember a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a #SO_2# kibocsátásához. A kiindulási egyenlet így néz ki:
#SO_2 + OH* -> HOSO_2*#
#HOSO_2# egy köztes anyag, így az oxigén hatására azonnal lebomlik, és egy hidroperoxil molekula/gyök (#HO_2*#) és egy kéntrioxid molekula (#SO_3#) keletkezik:
#HOSO_2* + O_2 -> HO_2* + SO_3#
#SO_3# egy másik köztes vegyület, amely víz (#H_2O#) jelenlétében azonnal kénsavmolekulává (#H_2SO_4#) bomlik:
#SO_3 (g) + H_2O (l) -> H_2SO_4 (aq)#
Voila! Kénsav!
Nitromsav (#HNO_3#)
A nitromsav a nitrogén-dioxid (#NO_2#) és egy hidroxidion (#OH*#) keveredésével képződik a légkörben. A #NO_2# természetesen elektromos kisülésekből, például villámcsapásokból származik. Az ember növeli a #NO_2# szintjét a benzin és az olaj (jellemzően járműből származó) elégetésével. A kémiai egyenlet így néz ki:
#NO_2 + HO* -> HNO_3#
Szénsav