Kérdés: “Mi az abiogenezis elmélete? Mi az abiogenezis definíciója?”
Válasz: “Mi az abiogenezis elmélete?”
Válasz: “Mi az abiogenezis elmélete? Az abiogenezis az az elképzelés, hogy az élet nem élő anyagból (nem-élet) keletkezett. Ez az elképzelés sokat bővült, ahogy az emberiség tudományos ismeretei fejlődtek, de az abiogenezis minden formája egy dologban közös: tudományosan mind megalapozatlan. Nem voltak olyan kísérletek, amelyek az abiogenezist működés közben demonstrálták volna. Soha nem figyelték meg sem természetes, sem mesterséges környezetben. A Földön feltételezhetően létező körülmények vagy képtelenek a szükséges építőelemek előállítására, vagy önellentmondásosak. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy hol és mikor keletkezhetett volna ilyen élet. Valójában minden, amit ma a tudományban tudunk, arra látszik utalni, hogy az abiogenezis semmilyen természetes körülmények között nem történhetett meg.
Az abiogenezisről alkotott korai elképzelések nagyon leegyszerűsítőek voltak. A rothadó húst hamarosan ellepték a kukacok, ezért feltételezték, hogy a húsból kukacok lettek. Egereket általában ott láttak, ahol szénát tároltak, ezért feltételezték, hogy a szénából egerek lettek. Az abiogenezisnek ezt a típusát “spontán generációnak” nevezik. Valójában még néhány száz évvel ezelőtt is ez volt a népszerű tudományos magyarázat az élőlények szaporodására. Csak az 1800-as évek közepén bizonyították be kísérletileg az olyan emberek, mint Pasteur, hogy az élőlények csak más élőlényekből származhatnak. Vagyis a tudomány végül meggyőzően bebizonyította, hogy bármely élő sejt egyetlen támogatható eredete egy másik élő sejt.
Az abiogenezisről szóló modern elképzelések nagyon összetettek lehetnek, és némelyikük felháborítóan valószínűtlenebb, mint a többi. A találgatások széles skálán mozognak, a mélytengeri lávaforrásoktól kezdve a meteorbecsapódások helyszínein át egészen a radioaktív strandokig. Általánosságban elmondható, hogy az abiogenezis minden modern elmélete elképzel valamilyen forgatókönyvet, amelyben a természeti körülmények olyan módon hozzák létre, kombinálják és rendezik el a molekulákat, hogy azok elkezdenek önreprodukálódni. Ezek az elméletek nagymértékben eltérnek egymástól e körülmények természetét, a molekulák összetettségét stb. illetően. Mindegyiknek van legalább egy közös vonása: a megalapozott tudomány alapján a lehetetlenségig valószínűtlenek.
A modern abiogenezis egyik problémája az élő szervezetek rendkívüli bonyolultsága. Kísérletek bizonyították, hogy laboratóriumi körülmények között nagyon egyszerű aminosavak képződhetnek. Ezek a különálló savak azonban közel sem elegendőek egy élő sejt létrehozásához. Azok a körülmények, amelyek ezeket a savakat létrehozzák, nemcsak hogy megölnének bármilyen ilyen sejtet, amint az létrejön, de az is valószínűtlen, hogy valaha is léteztek volna a Föld történetében. Minden olyan evolúciós elmélet, amely azt sugallja, hogyan alakulhatott ki az ultraegyszerű élet egyetlen újonnan keletkezett sejtből, nem ad választ arra, hogyan jöhetett létre ez a sejt egyáltalán. Nincs “első sejt prototípusa”. A tudomány még csak a közelébe sem jutott annak, hogy olyan önfenntartó élő sejtet állítson elő, amely az alkotóelemei kialakulásához szükséges körülmények között keletkezhetett volna, vagy túlélhette volna azokat.
Azt mondták, hogy “a filozófia egyetlen problémája a halál”. Ez lehet, hogy igaz, de lehet, hogy nem, de a halállal való foglalkozás minden filozófiai nézet számára komoly kihívást jelent. Ugyanígy az abiogenezis a tudományos naturalisták legnagyobb problémája. Vannak naturalista találgatások arra vonatkozóan, hogyan kezdődhetett az élet Teremtő vagy Tervező nélkül. És mégis, ezeket a tisztán természeti magyarázatokat maga a tudomány alaposan megcáfolja. Ironikus, hogy oly sokan olyan egyértelműen “bizonyítottnak”, “megalapozottnak” vagy “bizonyítottnak” hirdetik a tudományos naturalizmust. És mégis, a naturalizmus szükségszerűen az abiogenezishez kapcsolódik, ami tudományosan lehetetlen.
Az elsöprő bizonyíték arra, hogy az élet nem származhat nem-életből, erőteljes jele annak, hogy a naturalizmus nem reális világnézet. Az élet vagy természetes eredetű (abiogenezis) vagy természetfeletti eredetű (intelligens tervezés). Az abiogenezis tudományos lehetetlensége legalábbis egy természetfeletti eredet mellett szól. Az élet legalapvetőbb építőköveit is csak nem természetes, nagymértékben tervezett és szigorúan ellenőrzött körülmények között lehet létrehozni. Ez már önmagában is ésszerűvé teszi azt a feltételezést, hogy az élet nem kezdődhet intelligens beavatkozás nélkül.