Mi a szabványalapú osztályozás?

Mi a szabványalapú osztályozás?

Az értékelés és az osztályozás nem keverendő össze.

Az értékelés magában foglalja az eszközök és módszerek széles skálájának felhasználását a tanuló tanulásának előrehaladásáról szóló információk gyűjtésére azzal a céllal, hogy javítsuk azt.

Az osztályozás (az egyéni tanulói teljesítmény értékelésének módszere, amely szerepet játszhat az értékelésben, de gyakran olyan, a tanulást közvetlenül meg nem jelenítő tényezőket is tartalmazhat, mint például a jelenlét vagy a részvétel.

A szabványalapú osztályozás (SBG) egy nagyobb formatív értékelési rendszer része. Az SBG az a koncepció, amely a tanuló egy tanulási területen való jártassági szintjének meghatározását jelenti, szemben az osztályzatának az elvégzett feladat típusa alapján történő meghatározásával. Ez gyakran egy olyan rubrika alkalmazásával történik, amely egy adott tanulási célhoz vagy tudományos standardokhoz viszonyítva jelzi a teljesítményszinteket. Ez a tanuló valós idejű értékelését jelenti a hagyományos értékelések helyett, amelyekre hetekkel a koncepció megtanítása után kerül sor.

A cél az, hogy a tanulók bizonyítsák az elvárt ismeretek megértését vagy elsajátítását, mielőtt továbbléphetnek az oktatás következő szintjére. Azzal, hogy a tanítási időt úgy alakítjuk ki, hogy az lehetővé tegye a tanári oktatást, a tanulói demonstrációt és a tanári visszajelzést, a tanulók napi ellenőrző pontokat kapnak a tanulásuk előrehaladásáról.

Miben különbözik a szabványalapú osztályozás a hagyományos osztályozástól?

Tradicionális osztályozási rendszer: A tanulókat jellemzően 1-100-as skálán, vagyis százalékos értékelések alapján értékelik. Ezeket a pontszámokat az iskola választása esetén át lehet számítani egy általános jegyátlagra (GPA). A GPA jellemzően 0,0-tól 4,0-ig terjedő skálán értendő.

Az általános jegyeket gyakran a tanulmányi és nem tanulmányi összetevők, például az órai munka, a részvétel, a jelenlét, a házi feladatok, a tesztek és a vizsgák kombinálásával határozzák meg. Minden komponenshez súlyt rendelnek, amely ennek megfelelően befolyásolja a végső jegyet.

Szabványalapú osztályozási rendszer: Ez a rendszer jelentősen eltér a hagyományos rendszertől abban, hogy a nem tudományos összetevők (jelenlét, erőfeszítés stb.) nem számítanak bele a végső osztályzatba. További különbség, hogy a standardok alapján történő osztályozás összevonja a tanuló összes, egy standardra vonatkozó munkáját annak megállapítására, hogy a tanuló egy adott területen elsajátította-e az elsajátítást, vagy fejlesztenie kell a tudását.

Ahelyett, hogy azt követnék nyomon, hogyan teljesítettek konkrétan a különböző témaköröket lefedő teszteken, a standardokat egyenként követik nyomon egy rubrika segítségével, hogy holisztikus áttekintést adjanak arról, hogyan teljesít egy tanuló valóban. Általában egy 1-4-ig terjedő skálát használnak, ahol az 1-2 azt jelzi, hogy több munkára van szükség, a 3-4 pedig azt, hogy az adott standardot megfelelően ismerik. A szülők, tanárok és diákok pontosan meghatározhatják, hogy a tanuló hol és miért jár sikerrel, illetve miért nem jár sikerrel a tanulásban, eltekintve minden viselkedésbeli vagy nem akadémiai megfontolástól.

A szabványok alapján történő osztályozás összevonja a tanuló egy szabványra vonatkozó összes munkáját, hogy megállapítsa, hogy egy adott területen elsajátította-e a tanuló az adott szabványt, vagy javítania kell a tudását.

A szabványalapú osztályozás előnyei

1. Holisztikus tanulói portfóliót biztosít a tanulás bizonyítékaként
2. A tanuló tanulásának átlátható fejlődését biztosítja
3. A tanuló sikerének maximalizálása érdekében személyre szabott oktatásra ösztönöz
4. Kiemeli a hatékony és a nem hatékony osztályozási gyakorlatokat

A szabványalapú osztályozás fő összetevői.Based Grading

• Specifikus tanulási célok, mindegyik külön-külön értékelhető
• A tanulási célok a tesztek, tesztek stb. helyébe lépnek. az osztályozófüzetben
• A standardok teljesítésére több esélyt kell adni
• A viselkedés nem jelzi a tanulást, és külön kell rögzíteni

Standardalapú osztályozás az osztályteremben

A standardalapú osztályozás célja, hogy a tesztek, feladatok stb. összes pontszámának súlyozott átlagától eltávolodjunk, és az egyes standardokban való előrehaladás értékelése felé mozduljunk el. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden egyes, az osztályteremben vagy otthon házi feladatként végzett tevékenységre vonatkozó pontszámot jelenteni. A kreatív, szabványalapú osztályozási módszerek következetes alkalmazása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tanulókat és a tanárokat az új osztályozási rendszer bevezetése mellett tartsuk. Ha a tanulást folyamatosan beépítik a tanulásba, a diákok láthatják, hogy hol fejlődnek és hol jeleskednek. Ha megszűnik az objektív mércékkel való összehasonlítás, a tanulók a személyes tanulásukra és fejlődésükre összpontosíthatnak, nem pedig arra, hogy hogyan sajátítsanak el egy feleletválasztós vizsgát. A szabványalapú osztályozás célja, hogy a tanulókat a készségek és a tanulási célok elsajátítására irányítsa, nem pedig arra, hogy csak egy tantárgyból jól teljesítsenek, hogy növeljék az általános jegyátlagukat.

Az átállás

Minden nagyobb változás a mindennapi rutinban, különösen a már bevált és bevált, kihívást jelenthet. A szabványalapú osztályozásra való áttérés érdekében a korábban említett alapvető összetevőkhöz néhány kiegészítés szükséges.

• Célok szerinti osztályozás – Egyes tanulók a házi feladatokon keresztül kiemelkedhetnek. Mások talán az ültetett vizsga energiájában gyarapodnak. A többiek? Talán a prezentációk és a kreatív kifejezésmód hatékonyabbak. Alapvetően azt mondjuk, hogy hagyjuk abba a tanulói munkák egyéni pontszámának rögzítését.
  Ehelyett ne felejtsük el, hogy a cél az, hogy segítsük a tanulókat bizonyos készségek elsajátításához vezetni, és rögzítsük az ezek felé tett előrehaladást. Legyen figyelemmel arra, hogy mely értékeléseket használják hivatalos értékelésként és rögzítik a tanuló osztályzatába. Ennek a váltásnak a legnagyobb előnye, hogy ez egy lépés az egyes tanulók oktatásának személyre szabása felé.
• Zárja ki a viselkedést – Bármilyen nehéz is elfogadni, a késés nem jelzi, hogy a tanuló mennyire érti az órán tanított fogalmat, és nem is szabadna ilyenként tükröződnie. Ahogy az sem, ha egy tanuló extra “lelkes” és teljes mértékben részt vesz minden tevékenységben. Ehelyett fontolja meg, hogy az olyan dolgokat, mint a jelenlét, a késés és az osztálytermi viselkedés, az órán bemutatott tanulási folyamatoktól elkülönítve rögzítse.
• A releváns tudás súlyozása – A szabványalapú osztályozási rendszer sikere szempontjából kiemelkedő fontosságú annak felismerése, hogy a hetekkel korábban tanított fogalmak nem olyan frissek a diák fejében. A vizsga vagy a feladat szakaszainak súlyozása aszerint, hogy az információ mikor került bemutatásra, jó döntés annak teljes körű felmérésére, hogy a tanuló mit értett meg. Annak megértése, hogy mi jellemzi a tanuló jelenlegi tudását, fontosabb, mint az első tanegység egyes tényeinek vagy számadatainak felidézése.
• Hagyja a kreditponton kívüli feladatokat – Az osztálytermi viselkedés kizárásához hasonlóan a kreditponton kívüli feladatokat is a járdán kell hagyni. Bár a tanuló kezdeményezése, hogy a házi feladatlistáján semmi ne maradjon nullásként, vagy még jobb, ha a listán felüli munkát is elvégzi, még mindig nem jelenti a tanulási fejlődését. Ez jelezheti a szakmai környezetben való sikeres szereplés lehetőségét, igen, de a szabványokon alapuló osztályozásnak nem ez a célja. A cél az elsajátítás irányába történő haladás kiemelése – függetlenül attól, hogy a tanuló ezt hogyan tudja kimutatni.

Példák a szabványalapú osztályozásra

Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakori módszert, amelyet a szabványalapú osztályozás során alkalmaznak. Mindegyik lehetőséget nyújt arra, hogy betekintést nyerjünk a tanuló tanulási fejlődésébe egy készség elsajátítása felé. Az említett módszerek bármelyikénél a siker kulcsa, hogy világosan közöljük a tanulókkal, mi a végcéljuk, és milyen főbb mérföldköveket kell elérni az elsajátításhoz. Az egyértelmű kommunikációval a tanárok láthatják, hol vannak oktatási hiányosságok.

• A jegyek jelentésének megjelenítése – A szabványalapú osztályozás egy szintekből álló rendszert alkalmaz a tanulási cél felé való haladás meghatározására. Ha e szintek jelentését láthatóvá és átláthatóvá tesszük a diákok számára, biztosíthatjuk, hogy a kommunikációs vonalak nem szakadnak meg. Például, ha az osztályozási skála 1-5. szint, mi számít megfeleltnek? Az 1 “jó”, vagy az 5?
• Önminősítés – A tanulók minden egyes feladatukkal együtt küldjenek be egy önértékelési rubrikát. Így garantált, hogy a diákok tisztában vannak a tőlük elvárt tanulási célokkal. Ez lehetőséget ad arra is, hogy kritikusan reflektáljanak saját munkájukra, ami hozzáad a jellemükhöz és ahhoz a képességükhöz, hogy a későbbiekben meglássák a javítás lehetőségét.
• A tanulási célok / tudományos standardok dekonstruálása – Minden egyes fő tanulási cél esetében hasznos, ha a diákok pontosan értik, hogy mit várnak el tőlük, így minden visszajelzést megvalósítható lépésekké lehet alakítani. Ez egy kiegészítő technika a szintek láthatóvá tételéhez. Ez biztosítja a kölcsönös elszámoltathatóságot a tanuló és a pedagógus között. Ha a tanulóknak írásban kell benyújtaniuk a standardok értelmezését (vagy szóban előadni, ha ez megfelel a tanuló képességeinek), biztosítható, hogy a tanulás megkezdése előtt mindenki ugyanazon az oldalon álljon.

Az egyértelmű kommunikációval a tanárok láthatják, hol vannak oktatási hiányosságok.

Szabványalapú osztályozási sablon minta

A szabványalapú rubrika vagy osztályozási sablon világosan felvázolja a diákoktól elvárt tanulási célokat. Tartalmazni fogja azt is, hogy a tanuló milyen szintű jártassággal rendelkezik bizonyos területeken, mindezt úgy, hogy a tanulmányi és a viselkedési komponensek elkülönülnek egymástól. Észre fogja venni, hogy nem emeli ki az egyes tevékenységeket, amelyekben a tanulók részt vettek. Ez egy holisztikus készségportfólió.