Mindenkinek más a futótempója, vagyis amikor a szervezetünk a legkevesebb oxigént használja fel egy bizonyos táv lefutása során. Gyorsabb tempóban futunk, ha a táv rövid. Egy átlagos ember 8,3 km/h sebességgel tud kocogni, így 100 métert 27 másodperc alatt tud lefutni. Egy nő 6,5mph sebességgel tud kocogni, és 34 másodperc alatt futja le a 100 métert.
Egy nem élsportoló 13-14 másodperc alatt vagy 15,9mph sebességgel futja le a 100 métert. Az olimpiai kvalifikációs idők azonban sokkal alacsonyabbak. A 2012-es londoni kvalifikációs idő a férfiaknál 10,18 másodperc, a nőknél pedig 11,29 másodperc volt.
Nagyjából 100 évvel ezelőtt a férfiak 100 méteres futásában a 10,6 másodperces idő aranyérmet ért volna. Azt hitték, hogy nem lehet 10 másodperc alatt futni, amíg Jim Hines 9,95 másodperc alatt le nem futotta az 1968-as olimpián. Ezt a rekordot azóta Usain Bolt 9,58 másodpercre csökkentette a 2009-es világbajnokságon. Ez bizonyította, hogy a sporttudomány fejlődik és a sportolók is fejlődnek, ami azt jelenti, hogy ez az idő még lejjebb is mehet. Tanulmányok kimutatták, hogy a sportolók új technikákat próbálnak ki, hogy gyorsabban tudjanak futni, ami ahhoz vezethet, hogy a 2020-as olimpián ismét lecsökken a világrekord.
Egy példa ezekre a technikákra a plyometria, vagyis az “ugróedzés”. Különösen a jamaicai atléták végeznek akadályfutó gyakorlatokat, hogy erősítsék a vádlijukat és a csípőjüket. Ennek oka, hogy tanulmányok bizonyítják, hogy összefüggés van a vádli mérete és a sprintteljesítmény minősége között. Azt állítják, hogy a vádliizom segíthet a sportolónak jobban felgyorsulni az első métereken, amikor a leglassabbak.
A jövőben magasabb sportolókkal is találkozhatunk. Usain Bolt 180 centi magas, ami tökéletes termetűvé teszi a sprinteléshez. A lépés hosszát gyakran fontosabbnak tartják, mint a sebességet. Ha egy sportoló valamivel magasabb, akkor rövidebb ideig érintkezik a talajjal, és így gyorsabban fut. Az egyetlen negatívum, hogy a magasabb sprinterek több energiát használnak hosszabb végtagjaik előrevitelére.
A 100 méteres rekordot a férfiaknál már sokszor megdöntötték, de a nőknél más a helyzet. Az 1988-as szöuli olimpián Florence Griffith-Joyner amerikai atléta 10,49 másodperc alatt állította fel a 100 méteres rekordot. Az egyetlen, aki azóta megközelítette, a szintén amerikai atléta, Carmelita Jeter, 2009-ben 10,64 másodperccel.
A világrekord megdöntéséhez a magas sprintereknek tovább kell erősíteniük a csípőjüket, az alacsonyabbaknak pedig gyorsabban kell kapcsolatba lépniük az izmaikkal. A tanulmányok szerint azonban 9,2 másodperc alá nem lehet csökkenteni, különben a sportolók csontjai nehezebbé válnának, ami súlygyarapodással járna.
- Címkék: mozgás, izmok, olimpia, futás, futás, sport, sprint