A kreatin egy olyan molekula, amely természetes módon van jelen a szervezetünkben. Különböző aminosavakból szintetizálódik, amelyek a fehérjék összetevői, így a kreatin fehérje eredetű. Kreatint állati eredetű élelmiszerekből, főként húsból és halból is nyerhetünk.
A kreatinnak szerkezeti funkciója van (az izom- és vázrendszer része), és energiaforrásként is használják. A legtöbb kreatin, amivel rendelkezünk, az izmokban rakódik le, mivel itt látja el a legérdekesebb funkcióit. A szervezet képes szintetizálni a mindennapi életünkhöz szükséges teljes kreatinmennyiség egy részét, körülbelül a szükségletünk felét. A szükséges mennyiség többi részét a táplálékkal vesszük magunkhoz, amennyiben kiegyensúlyozott és teljes értékű étrendet követünk.
A kreatint azonban táplálékkiegészítőként vagy ergogén segédanyagként is használják. Ráadásul az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a használata, mivel nem számít doppingszernek. Az ergogén segédeszközök olyan anyagok, termékek, helyzetek vagy akár eszközök, amelyeket a sportoló kapacitásának vagy teljesítményének javítására használnak. Ez a képesség jelentkezhet izomerő, teljesítmény, kimerültséggel szembeni ellenállás, az edzés utáni regenerálódási képesség, vagy az általános fizikai és sportteljesítmény minőségének javulása formájában.
A kreatin hatásai
Az ergogén segédanyagok sokféle típusa létezik, és jótékony hatásuk nem mindig bizonyított. A kreatin esetében egy táplálkozási típusú ergogén anyagról van szó, amely bizonyos helyzetekben bizonyítottan javítja a sportteljesítményt, amint azt az alábbiakban látni fogjuk, bár még sok vizsgálatot kell elvégezni, és különösen a hosszú távú mellékhatások hiányát kell még felmérni.
A kreatinnak a sportteljesítményre gyakorolt tényleges jótékony hatását illetően vannak viták. Az izmok az összehúzódáshoz és a mozgáshoz szükséges energiát egy ATP (adenozin-trifoszfát) nevű molekulából nyerik. Az ATP-t par excellence energiapénznek nevezik, mivel anyagcseréje gyakorlatilag az egyetlen – vagy a leginkább fiziológiás és szokásos – módja a sejtek energiaellátásának. A kreatin jelenléte révén ez a folyamat nagymértékben megkönnyíti, mivel segíti a sejt ATP szintézisét. Egyértelműbben azt mondhatjuk, hogy a kreatin javítja az ATP energiamolekula termelését. Ez jobb izommozgékonyságot, az izomtónus és az izomerő növekedését eredményezi, valamint meghosszabbítja a fáradtság beállta előtti időt, így javul az izmok teljesítménye.
A kreatin szerkezeti funkciója miatt maga az izomtömeg növekedéséhez is vezet, így a rostok összehúzódási képessége annál nagyobb lesz, minél nagyobbak és fejlettebbek. Azonban ebben a kérdésben is van egy ellentmondás, mivel úgy tűnik, hogy ennek az izomnövekedésnek egy része nem ilyen, hanem inkább az izom által visszatartott víztartalék növekedése.