By Tom Church | 2020. február 25.

A “Compassionate Release Program” a Bureau of Prisonsnál egy olyan program, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos elítélteket idő előtt kiengedjenek a szövetségi börtönből, vagy lerövidítsék a büntetésüket, ha “rendkívüli és nyomós okok” indokolják a büntetés csökkentését. Ilyen okok lehetnek a fogvatartott súlyos vagy gyógyíthatatlan egészségi állapota, a fogvatartott házastársának vagy gyermekének cselekvőképtelensége vagy egyéb sürgető körülmények.

A 2018. évi First Step Act előtt a BOP Compassionate Release Programján keresztül csak akkor volt lehetőség a korai elbocsátásra, ha a fogvatartott ezt kérte a BOP-tól, és a BOP beleegyezett, hogy a bírósághoz kérelmet nyújt be a fogvatartott szabadon bocsátását kérve. Amint az várható volt, a BOP ritkán nyújtott be korai elbocsátási kérelmeket a rabok számára. 2006 és 2011 között például a BOP jelentése szerint évente átlagosan csak 24 elítéltnek engedélyezték a könyörületes szabadlábra helyezést.

A First Step Act mostantól lehetővé teszi a szövetségi börtönben raboskodók és a hosszú börtönbüntetést töltő hozzátartozóik számára, hogy saját indítványukkal közvetlenül a bírósághoz forduljanak a büntetés csökkentéséért vagy a börtönből való idő előtti szabadulásért a 18 U.S.C. alapján. § 3582(c)(1)(A), még akkor is, ha a BOP elutasította a kérelmüket.

Az új törvény értelmében a fogvatartottaknak nemcsak egyéni joguk van arra, hogy közvetlenül a bíróságtól kérjenek idő előtti szabadulást a börtönből, hanem a bíróságok mostantól szélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésében, hogy helyt adnak-e egy fogvatartott büntetéscsökkentési kérelmének.

Cégünk már több szövetségi elítéltnek segített hazatérni e program keretében. Olvassa el a legutóbbi sikeres könyörületes szabadlábra helyezési kérelmünket.

Hogyan nyújthatom be a könyörületes szabadlábra helyezés iránti kérelmet?

Mielőtt közvetlenül a bírósághoz nyújthat be kérelmet, át kell ugrania néhány eljárási akadályon. Csak akkor nyújthat be a bírósághoz idő előtti szabadlábra helyezés iránti kérelmet, ha megfelel a következő két követelmény egyikének:

  • Előtti szabadlábra helyezést kért a BOP-tól a Compassionate Release Program keretében, és több mint 30 nap telt el a kérelme óta; vagy
  • Előtti szabadlábra helyezést kért a BOP-tól, a BOP elutasította a kérelmét, és Ön “kimerített minden, a BOP-n keresztül rendelkezésre álló adminisztratív jogorvoslati lehetőséget”.

Nagyon fontos, hogy pontosan tudja, hogyan kérheti a BOP-tól az idő előtti szabadlábra helyezést, és mit jelent az összes rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőség kimerítése, mert ellenkező esetben nem nyújthat be a bírósághoz idő előtti szabadlábra helyezés iránti kérelmet. A fogvatartottaknak a BP-9 és BP-10 nyomtatványokon kell benyújtaniuk kérelmüket az egységük vezetőjéhez vagy tanácsadójához, és meg kell adniuk, hogy miért kérik a szabadulást. Ha lehetséges, fontos, hogy a fogvatartottak másolatok készítésével dokumentálják kérelmüket. Alternatív megoldásként a fogvatartott ügyvédje hitelesített levelet nyújthat be a börtönigazgatónak, amelyben kéri a szabadulást.

Az “összes közigazgatási jogorvoslati lehetőség kimerítése” másrészt lényegében azt jelenti, hogy a BOP azon döntése ellen, hogy elutasítja a korai szabadulás iránti kérelmét, a parancsnoki láncban egészen a “végleges határozat” meghozataláig fellebbez. A legtöbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a fogvatartottaknak nem kell kimeríteniük a közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket, ha több mint 30 nap telt el a kérelem benyújtása óta, még akkor sem, ha a BOP 30 napon belül elutasította a kérelmüket.

Azoknak a fogvatartottaknak azonban, akiket olyan joghatóságban ítéltek el, ahol a bíróságok megkövetelik a jogorvoslat kimerítését, ha a BOP 30 napon belül válaszol, ezt az eljárást kell követniük, amíg nem kapnak Végleges határozatot:

  • A fogvatartott kéri, hogy a BOP nyújtson be indítványt a fogvatartott korai elbocsátására;
  • A börtönigazgató 30 napon belül válaszol, és vagy elutasítja, vagy helyt ad a kérelemnek;
  • Ha a börtönigazgató elutasítja a kérelmet, a fogvatartottnak a börtönigazgató válaszának dátumától számított 20 napja van arra, hogy fellebbezzen a börtönigazgató döntése ellen;
  • A regionális igazgató helyt ad a fellebbezésnek, vagy megerősíti a börtönigazgató határozatát;
  • Ha a regionális igazgató megerősíti a börtönigazgató határozatát, a fogvatartottnak 30 napja van a fellebbezés benyújtására;
  • A BOP főtanácsosa vagy a BOP igazgatója ezt követően hoz végleges döntést a fogvatartott kérelméről.

Amikor a BOP elutasítja a fogvatartott végleges fellebbezését, a fogvatartott kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Akár 30 nap elteltével, akár a közigazgatási jogorvoslati lehetőségek kimerítése után nyújtja be a kérelmet, a kérelmet ugyanabban a szövetségi körzetben kell benyújtania, ahol elítélték, és általában ugyanaz a bíró elé kerül, aki az ítéletet kiszabta.

Hogyan nyerhetem meg a kegyelmi szabadlábra helyezési kérelmemet?

A kérelem bíróság elé vitele csak a csata fele. Ahhoz, hogy ténylegesen megnyerje a kérelmet, a kérelmének három dolgot kell teljesítenie:

  • Bemutassa a “rendkívüli és kényszerítő okokat”, amelyek indokolják a börtönből való idő előtti szabadulását.
  • Bemutassa, hogy a börtönből való idő előtti szabadulása nem veszélyeztetne senkit a közösségben, és hogy a korai szabadulás ésszerű a 18 U.S.C. § 3553;
  • Javasolja a felügyelt szabadlábra helyezés olyan feltételeit, amelyek lehetővé teszik a börtönből való idő előtti szabadulást.

Mi a “rendkívüli és kényszerítő ok”?

A “rendkívüli és kényszerítő ok” fogalmát a Compassionate Release program keretében két szabvány határozza meg. A BOP és az Egyesült Államok Büntetés-végrehajtási Bizottsága a BOP 5050.50 programnyilatkozatában, illetve az U.S.S.G. § 1B1.13-ban közzétette saját kritériumait a “rendkívüli és nyomós okok” meghatározására. Ezek a következők:

  • Egészségügyi állapot – A fogvatartott egészségi állapota támogathatja az idő előtti szabadulását, ha halálos betegségben szenved, vagy olyan súlyos mentális vagy fizikai egészségi állapotban szenved, amely miatt képtelen önmagáról gondoskodni. Figyelemre méltó, hogy a BOP a “halálos betegséget” olyan betegségként határozza meg, amelynek várható élettartama kevesebb mint 18 hónap, míg a Büntetés-végrehajtási Bizottság nem követel meg semmilyen konkrét életkilátást ahhoz, hogy halálos betegnek minősüljön.
  • A vádlott életkora – Az Elítéltetési Bizottság a vádlott életkorát rendkívüli és kényszerítő oknak tekinti az idő előtti szabaduláshoz, ha a fogvatartott 65 éves vagy idősebb, fizikai vagy mentális egészségi állapota kora miatt “súlyosan romlik”, és már legalább 10 évet vagy a büntetés 75%-át letöltötte, bár ennyi idő letöltése nem követelmény.
  • Családi körülmények -A családi körülmények rendkívüli és kényszerítő okot jelentenek, ha a gyermek gondozója meghal vagy cselekvőképtelenné válik, vagy ha a házastárs vagy élettárs meghal, és nem áll rendelkezésre megfelelő alternatív gondozó.
  • Catch-all – Bármilyen ok vagy okok kombinációja, amelyet a BOP igazgatója rendkívüli és kényszerítő oknak minősít.

A fentiek szerint azonban már nem a BOP az egyetlen fél, amely kérelmet nyújthat be a bírósághoz az együttérző elbocsátás vagy a büntetés csökkentése érdekében, és a fogvatartottak most már a BOP jóváhagyása nélkül is benyújthatják saját indítványaikat. Ennek eredményeképpen a bíróságok többsége országszerte úgy ítélte meg, hogy a bíróságok saját, független mérlegelési jogkörükre támaszkodhatnak annak meghatározásában, hogy mely körülmények minősülnek “rendkívüli és kényszerítő okoknak”, amelyek indokolják egy elítélt büntetésének csökkentését.

Ez azt jelenti, hogy sok elítélt most már olyan okok alapján is benyújthat könyörületes elbocsátásra vagy büntetéscsökkentésre irányuló kérelmet, amelyek nem szerepelnek az U.S.S.S.G. § 1B1.13-ban felsorolt okok, mint például az, hogy a házastárson vagy gyermeken kívül egy családtagjukat is gondozniuk kell, vagy a büntetésük túlzó mértéke a közelmúltbeli reformok fényében, amelyek lerövidítették volna a büntetésüket, vagy hatályon kívül helyezték volna a kötelező minimális büntetést, amelynek elítélésükkor alá voltak vetve. Ez különösen jelentős, mivel az Első lépés törvény számos bűncselekmény esetében lerövidítette a kötelező minimális büntetési tételeket anélkül, hogy ezeket a változtatásokat “visszamenőlegesen” hatályossá tette volna. Az együttérző szabadlábra helyezés révén az elítéltek továbbra is kérhetik az említett reformok alapján történő büntetéscsökkentést.

Míg a törvény még mindig változik, és várhatóan további államokkal bővül a lista, az alábbi államokban az elítéltek az U. alatt fel nem sorolt okok alapján kérhetik az együttérző szabadlábra helyezést vagy büntetéscsökkentést.S.S.G. § 1B1.13: New York, Connecticut, Vermont, Nyugat-Virginia, Virginia, Maryland, a Columbia körzet, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Tennessee, Kentucky, Ohio, Michigan, Indiana, Illinois és Wisconsin.

Melyek a 18 U.S.C. § 3553 szerinti tényezők, és hogyan bizonyíthatom, hogy nem jelentek veszélyt a közösségre?

Amint azt fentebb tárgyaltuk, egy elítéltet a bíróság csak akkor bocsáthat szabadon a Compassionate Release program keretében, ha az idő előtti szabadulását a 18 U.S.C. § 3553, és ha a szabadulása nem jelentene veszélyt a közösségre.

A 3553. § szerinti tényezők ugyanazok a tényezők, amelyeket a bíróságok a büntetés kiszabásakor mérlegelnek. Ezek a tényezők többek között a következők:

  • A bűncselekmény jellege
  • A fogvatartott előélete és jellemzői
  • A rendelkezésre álló büntetési típusok (például házi őrizet)
  • Az, hogy a kiszabott büntetés tükrözze a bűncselekmény súlyosságát
  • A, hogy a kiszabott büntetés megfelelő elrettentést nyújtson a bűncselekmény elkövetésétől
  • A, hogy a kiszabott büntetés védje a közvéleményt.

Természetesen e tényezők közül néhányat másként lehet mérlegelni, mint az ítélet meghozatalakor, miután az elítélt már eltöltötte a börtönbüntetését. Például kevésbé lehet szükség arra, hogy egy elítéltet börtönben tartsanak más bűncselekményektől való elrettentés vagy a köz védelme érdekében, ha az elítélt idős vagy rossz egészségi állapotban szenved. Ezenkívül az első lépésről szóló törvény sok vádlott esetében növeli a házi őrizet elérhetőségét, és ez összefügg a “rendelkezésre álló büntetési típusokkal.”

Az elítélt szabadlábra helyezése által a közösségre jelentett kockázat értékelését illetően a megfelelő mérce az óvadéki reformtörvényben megfogalmazott mérce, amelyet a bírák figyelembe vesznek, amikor eldöntik, hogy a vádlottat a tárgyalásra várva óvadék ellenében engedjék-e szabadon. Azokban az esetekben, amikor az elítéltnek a tárgyalás vagy a bűnösségének beismerése előtt engedélyezték az óvadékot, ez erős bizonyíték lehet arra, hogy nem fog kockázatot jelenteni a közösségre nézve.

Milyen feltételeket javasolhat a kérelmem a felügyelt szabadlábra helyezéshez annak érdekében, hogy igazolja a korai szabadulásomat?

A BOP-hoz benyújtott kérelmének vagy a bírósághoz benyújtott indítványának ki kell térnie a felügyelt szabadlábra helyezés feltételeinek lehetséges módosításaira a társadalomba való zökkenőmentes visszatérés érdekében. Ez azt jelenti, hogy olyan szabadulási tervet kell benyújtania, amely kitér arra, hogy mit szándékozik tenni szabadulása után, kivel és hol fog élni, a jövedelemforrását és minden egyéb olyan tényezőt, amely azt mutatja, hogy szabadulása után stabil életkörülményei lesznek. Azokban az esetekben, amikor a bíró a közösség biztonsága miatt aggódik, a feltételes szabadlábra helyezés feltételei között szerepelhet kijárási tilalom, helymegfigyelés vagy házi őrizet.

Hívja cégünket, ha Önnek vagy szeretteinek segítségre van szüksége az idő előtti szabadulás kérelmezéséhez.

Ügyvédeink több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a szövetségi bűncselekményekkel vádolt vagy szövetségi bűncselekmények miatt büntetésüket töltő személyek képviseletében. Keményen küzdünk ügyfeleinkért, és kemény munkánknak köszönhetően számos elítéltnek segítettünk abban, hogy a COVID-19 világjárvány idején idő előtt szabadulhasson a börtönből. Az egész országban – Georgiától Kaliforniáig – megnyertük az együttérző szabadlábra helyezés iránti kérelmeket, amelyek a COVID-19 okozta súlyos betegséggel való megbetegedés kockázatára alapozták az elítélteket. Ezen ügyek mindegyike egyedi tényállást mutatott bizonyos tényezőktől függően, beleértve az ügyfél egészségi állapotát, büntetett előéletét és a bebörtönzésük körülményeit.

Az egyik ügyfél, akinek segítettünk a börtönből való idő előtti szabadulásban, egy idős, nem erőszakos kábítószer-bűnöző volt, akit azért ítéltek el, mert orvosi engedélyét illegális receptek írására használta. Másfél évvel a 7 éves büntetése után szabadult. Olyan fiatal, lőfegyver- és kábítószer-kereskedelemért elítélt elítéltek esetében is nyertünk könyörületes szabadlábra helyezési kérelmeket, akiknek szívproblémáik, elhízásuk, magas vérnyomásuk és egyéb olyan egészségügyi problémáik voltak, amelyek miatt a COVID-19 miatt súlyos betegség veszélyének voltak kitéve a bebörtönzés alatt. Olyan elítélteket is kihoztunk a börtönből, akiknek a COVID-19 tesztje pozitív volt.

Elítéltek némelyikének csak egy kis ideje volt hátra, némelyiknek több éve. Egy esetben sikerült elérnünk, hogy az egyik ügyfelünk három fegyveres bankrablásért kiszabott 64 éves büntetését letöltött időre csökkentsék, miután 15 évig volt börtönben. A bíró helyt adott a kérelmünknek, miután azzal érveltünk, hogy az egészségügyi állapota mellett a 64 éves büntetése túlzott volt, és az ítélethozatal óta hatályon kívül helyezett szigorú büntetési törvények eredménye. Bár minden eset más és más, tapasztalt könyörületes szabadlábra helyezési ügyvédeink készen állnak arra, hogy segítsenek Önnek vagy szerettének harcolni a börtönből való idő előtti szabadulásért.

Hívja cégünket most, hogy beszéljen tapasztalt szövetségi védőügyvédjeink egyikével a BOP könyörületes szabadlábra helyezési programjáról. Talán segíthetünk Önnek vagy szerettének abban, hogy idő előtt szabaduljon a börtönből.

Tom büntetőjogi és polgári peres eljárásokra összpontosító peres és fellebbviteli ügyvéd. Tom az irodánk “The Federal Docket” című kiadványának szerzője, valamint a Mercer Law Review éves felmérésének szerzője a szövetségi jog területén. Tomot a The National Trial Lawyers “Top 40 Under 40” ügyvédnek nevezte ki, és elismert szakértője a szövetségi büntetőjognak. Kitüntetéssel végzett a University of Georgia jogi karán, ahol az alkotmányjog és a polgári jogi peres ügyek területén a kar kutatási asszisztenseként dolgozott. Olvassa el Tom értékeléseit az AVVO-n. Kövesse Tomot a Linkedinon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.