A búzabogyó vagy búzabogyó a búzamag teljes ehető része, ami azt jelenti, hogy nincs héj (vagy külső héj), hanem tartalmazza a csírát, a korpát és az endospermiumot.
A bogyó lehet kemény vagy lágy, a kemény bogyót gyakran használják sütéshez, például kenyérhez, a lágy bogyót pedig süteményekhez. A kemény búzabogyóknak általában magasabb a fehérje- és gluténtartalmuk is, mint a lágy búzabogyóknak.
A kemény vagy lágy búzabogyók mellett a búzabogyók lehetnek vörösek vagy fehérek is. Ez a búza színére utal, hogy fehér vagy piros. A vörös búza színe sötétebb, csersavasabb. Néha a termesztési évszak szerint is jelölik, hogy tavasz vagy tél van-e.
A különböző típusú búzabogyók általában felcserélhetők a főzés során, bár ha vörös bogyókat használunk, a végső étel egy kicsit sötétebb színű lehet, és a kemény bogyóknak tovább tart a főzés (színtől függetlenül).
A fehér búzabogyó az, amelyből fehér teljes kiőrlésű búzalisztet készítenek – nem összetévesztendő a fehér liszttel, amelyet finomítottak, és amelyből hiányzik a búzamag nagy része. Míg a hagyományos teljes kiőrlésű búzaliszt a vörös búzabogyóból készül.
Minden búzakészítményt a búzabogyó egy részéből, ha nem is az egészéből készítenek. A búzabogyó glutént tartalmaz, ezért a gluténérzékenyeknek kerülniük kell.
A búzabogyót főzhetjük ételekbe, például chilibe vagy kenyérbe, de fogyaszthatjuk salátában vagy önmagában köretként, mint a rizst.
A búzabogyó egyre népszerűbb, és a legtöbb bioboltban vagy online itt kapható.