A homok nagyon jó sugárzáselnyelő, ugyanakkor a homok nagyon jó sugárzó. Nappal a homok elnyeli a nap hőjét és nagyon felmelegszik. Mivel nagyon melegek, ezért nagy mennyiségű hőt sugároznak.
Éjszaka a hőt sugárzó homok gyorsan lehűl. Ennek eredményeképpen éjszaka az emberek rendkívül hidegnek érzik magukat.
A sivatag a vízhiány miatt egész nap forró, a sivatag pedig egész éjszaka hideg, mert a homok nem tudja megtartani a hőt, így az éjszakai időszakban, amikor a nap nem süt, a homok elveszíti az összes hőjét, és a sivatagi hideget alkotja. Tehát az éjszaka folyamán, amikor a nap nem ragyog makulátlanul, a homok elveszíti az összes hőjét, így a sivatag éjszakája hideg. A homok a fő oka annak, hogy a sivatagok nappal melegek, és egész éjszaka hidegek.
Magyarázat:
A sivatagok nappal a homok miatt melegek –
Mivel a homok nem tudja megtartani a hőt, stabil energiaforrásra van szüksége ahhoz, hogy meleg maradjon (A Nap). A sivatagokban a napsugarak nyáron szinte derékszögben érik el a földfelszínt. A Napból kisugárzó és a földet felmelegítő hő a felhők és a nedvesség hiánya miatt elkezdi felmelegíteni a levegőt, majd elszökik a környezetbe. A hő következésképpen kis földterületeken oldódik fel, ami hatalmas hőt ad. A nappali hőmérsékletek magasak, mivel nincs felhő vagy alázat, amely segíthetne a napsugarak blokkolásában. Ez a fő oka annak, hogy a sivatagok nappal forróak, éjszaka viszont hidegek lehetnek. A növények és a víztestek hiánya lehetővé teszi, hogy a napsugarak elmerüljenek a sivatag felszínén. Ezután a felszín visszaadja ezt a hőt a környezetnek, ami magas légköri hőmérsékletet okoz.
A sivatagok két okból forrók:
- A vízhiány miatt a sivatagok nem tudnak sok növényt fenntartani. Ez a növényi élet a fotoszintézis során lehűti a körülötte lévő földet.
- A homok nem tudja megtartani a hőt. A nap a sivatagon ugyanolyan fényesen süt, mint bárhol máshol, de a homok csak a nap visszaverődéseként működik.
A homok miatt a sivatagok éjszaka hidegek –
A sivatagok a nap folyamán valóban felmelegedhetnek, de lefelé gyorsan kihűlnek, hogy éjszaka hideg legyen. A sivatagok éjszaka hidegek, mivel a felhőtlen égbolt miatt a nappali hőmérséklet gyorsan elszáll a sötétedés után. Más helyeken, ahol esetleg növények vannak, vagy ez inkább városi környezet, akkor is párás marad éjszaka, ha napközben mérsékelt a hőmérséklet. Ha a légkör rendkívül hideg, akkor nem lesz sok páratartalom. A forró és száraz sivatagok éves középhőmérséklete 20 és 25 Celsius-fok között mozog, és a tikkasztó hőmérsékletek egész nap 43 és 49,5 Celsius-fok között, éjszaka pedig mínusz 18 Celsius-fok között mozoghatnak. Így a sarkvidék nagyon hideg levegőjű területei nem kapnak jelentős mennyiségű csapadékot.
A hőség és a csapadékhiány miatt nincsenek hatalmas árnyékot adó fák, amelyek árnyékot adnának az állatoknak és a növényeknek. A legtöbb növény csonka magasságú, például földig érő bokrok, és nagyon kevés a nagytestű emlős, mert gyakran nem képesek elegendő vizet tárolni.
Ez a fő oka annak, hogy a sivatagokban nappal meleg lehet, éjszaka viszont hideg.