Ha mandulatejet iszol és kávét iszol, biztosan ismered a küzdelmet. Állítsuk be a helyszínt: a forró csésze kávéd már készen áll, épp most adtál hozzá (talán) egy-két cukrot, és készen állsz arra, hogy felöntsd a jó öreg mandulatejjel. Lecsavarod a tej kupakját, beleöntöd a csészédbe, és rémülten nézed, ahogy a tej “megalvad” és széthasad a csészében. De a mandulatej nem rossz, akkor mi a baj?
A tudomány szerint több forrás szerint a fő ok, amiért a mandulatej hajlamos megalvadni a fekete kávéban, a kávé hőmérsékletével és savasságával függ össze. Úgy tűnik, a kávéban lévő sav megalvasztja a mandulatejben lévő fehérjéket, ez a kémiai reakció fokozódik a forró kávé és a hideg mandulatej közötti extrém hőmérsékletkülönbség miatt. Ha hagyod egy kicsit hűlni a kávét, vagy felmelegíted a mandulatejet, nagyobb az esélye, hogy a mandulatej nem válik szét a kávéban, de ez sem garantált.
Szóval, mit is tehetsz valójában? Nos, még mindig megpróbálhatod elkészíteni a saját mandulatejedet. E recept szerint, ha saját magad főzöd a mandulatejet (ahelyett, hogy egyszerűen felmelegítenéd), sokkal nagyobb az esélye, hogy nem válik szét a kávén belül. Valójában minden a saját készítéssel járó forraláson múlik, és őszintén szólva, a minimális előkészítési időért/összetevőkért talán megéri. Végső soron azt is megteheted, hogy elfogadod a tényt, hogy a tej szét fog válni, és tudod, hogy tényleg nincs vele semmi baj. Bizonyos értelemben ez olyan, mintha egy zúzódásos banánt ennél. Vonzó a zúzódás? Nem, egyáltalán nem. De vajon tényleg rontja-e az általános gyümölcsélményt? Valószínűleg nem. Ugyanez a helyzet itt is – ha túl tudsz lépni azon a tényen, hogy a tej szétvált, akkor még mindig élvezheted az általános kávéélményt.