A sarkvidéki sziget két repülőterét újítja fel, mielőtt több nemzetközi járatot indítana.
A korlátozott légi útvonalak és a jéghegyek sűrű vize miatt Grönlandra eljutni már önmagában is kaland – de egy új infrastrukturális fejlesztés megváltoztathatja ezt. A sarkvidéki sziget, amely jelenleg Dániából és Izlandról érhető el repülőjáratokkal, felújítja két fő turisztikai csomópontjának repülőtereit, hogy nonstop nemzetközi járatokat vonzzon olyan célállomásokról, mint Európa, az Egyesült Királyság és Észak-Amerika. A tisztviselők szerint az építkezés 2023 végére fejeződik be, ami azt jelenti, hogy Ilulissat (Grönland északnyugati részén) és Nuuk (Grönland délnyugati részén) a következő néhány évben nonstop nemzetközi, sőt transzatlanti járatokkal is rendelkezhet.
A légi közlekedés növekedése létfontosságú, ha Grönland a három gazdasági pillér egyikévé akarja tenni a turizmust (a halászat és a bányászat mellett, az Arctic Institute szerint). Jelenleg Grönland évi 104 000 látogatójának csaknem fele sétahajóval érkezik olyan helyekről, mint Izland és Kanada. Ez komoly nyereséget jelent a helyi utazásszervezők, üzletek és éttermek számára, bár a szárazföldi utazók, akik a földön – és nem hajón – esznek, alszanak és játszanak, nagyobb áldást jelentenek az üzlet számára.
Ez az oka annak, hogy Grönland fejleszti a légi közlekedést; a jelenleg létező légi útvonalak nem kevesebb, mint fejfájást okoznak. Ma Grönland négy egész évben igénybe vehető nemzetközi repülőjáratai közé tartozik az Air Iceland Connect oda-vissza járata Reykjavíkból Ilulissat repülőterére 850 dollár körül kezdődik; az Air Greenland és az Air Iceland Connect oda-vissza járatai Reykjavíkból Grönland fővárosába és legnagyobb városába, Nuukba 760 dollár körül kezdődnek; az Air Iceland Connect oda-vissza járatai Reykjavíkból a kelet-grönlandi Kulusukba 720 dollár körül kezdődnek; vagy a legnépszerűbb útvonal, a Koppenhágából Kangerlussuaq repülőterére induló oda-vissza járat 900 dollár körül kezdődik.
A koppenhágai járatok közlekednek a leggyakrabban, és Kangerlussuaq kifutópályáit a nagyobb járatok, például az Air Greenland 270 személyes Airbus A330-asának fogadására építették. Az Air Iceland Connect a Bombardier Q400 és Q200-as gépeket használja, amelyek körülbelül 70 vagy annál kevesebb utas befogadására alkalmasak. (Nyáron a járatválaszték bővül.)
Míg a Koppenhága-Kangerlussuaq útvonalon érkezik a legtöbb grönlandi utas, a legtöbb utas továbbutazik olyan célállomásokra, mint Nuuk vagy Ilulissat, amelyek együttesen Grönland turizmusának egyharmadát vonzzák. Erre válaszul Grönland felújítja e két utazási gócpont belföldi repülőtereit, miközben Kangerlussuaqot nyitva tartja, hogy növelje a térség turizmusát.
A repülőtér építése folyamatban van
A közvetlenül az északi sarkkör alatt fekvő 17 000 lakosú Nuukban az építkezés azt jelenti, hogy a Nuuk nemzetközi repülőtér jelenlegi 3100 láb hosszú kifutópályáját 7200 lábra hosszabbítják, hogy nagyobb nemzetközi repülőgépek is közlekedhessenek. (A kifutópálya követelményei eltérőek, de a Scandinavian Traveler szerint a nagyobb repülőgépeknek, például az Airbus A330-asnak legalább 3 280 lábra van szüksége.) A Visit Greenland szóvivője, Liz Cooper elmondta, hogy Nuuk kifutópályájának építése trükkös lesz, mivel az aszfaltpálya egy sziklás kiemelkedésre épült; a munkások először kiegyenlítik a talajt, majd meghosszabbítják azt, mondta az AFAR-nak. A projekthez hitelt nyújtó Nordic Investment Bank (NIB) szerint Nuuk egy új terminált is kap a nemzetközi járatok számára, valamint egy új tornyot és egy műszaki épületet. Ha az építkezés befejeződik, a nemzetközi utazók könnyebben meglátogathatják Nuuk színes faházait, kézműves termékeket vásárolhatnak a fő Imaneq utcán, és a Grönlandi Nemzeti Múzeum régészeti leleteit tekinthetik meg – nehézkes összeköttetés nélkül.
Háromszáz mérfölddel északabbra, az Ilulissat repülőtéren a NIB szerint a munkások egy új, 7 200 láb hosszú kifutópályát építenek, a jelenlegi közel 2 800 láb hosszú kifutópályát egy bekötőúttá alakítják át, új terminált és műszaki épületet építenek, valamint egy új tornyot építenek. Ez a projekt bővíti a turisztikai lábnyomot Grönland távoli északi régiójában, amely magában foglalja Grönland egyik fő látványosságát: az Ilulissat-jégfjordot. A sarkvidéki vizek e 34 mérföldes szakaszán felhőkarcoló magasságú jéghegyek sodródnak le a közeli Jakobshavn-gleccserről, amely Grönland 660 200 négyzetmérföldes jégtakarójához kapcsolódik. A Jakobshavn-gleccser egyike azon kevés helyeknek, ahol a grönlandi jégtakaró találkozik a tengerrel.
Kangerlussuaq itt marad
Ha Nuuk és Ilulissat Grönland turisztikai szupersztárjai, akkor miért Kangerlussuaq – több mint 100 úttalan kilométerre mindegyiktől – a terület legnagyobb repülőtere? Az amerikai csapatok 1941-ben katonai bázisként hozták létre Kangerlussuaqot, hogy támogassák a II. világháborús erőfeszítéseket. Cooper szerint ezen a területen az egyik legenyhébb az időjárás Grönlandon. A csapatok a koreai és a hidegháborúban is használták. Ezt követően a bázis érintetlenül maradt. Grönland az 1990-es években nyitotta meg újra Kangerlussuaqot a turista járatok számára; a hosszú kifutópályák (közel 9 200 láb) ideális nemzetközi csomóponttá teszik.
Kangerlussuaq 500 fős városa talán még nem turistaparadicsom, de az utolsó esélyes turizmus – az úticélok és természeti csodák meglátogatása, mielőtt azok eltűnnének – növekedésével azzá válhat. Kangerlussuaqban található a terület egyetlen útja a grönlandi jégtakaróhoz – a sokat emlegetett jégtakaróhoz, amely rekordsebességgel olvad. A helyi utazásszervezők Kangerlussuaqból elviszik az utazókat a jégtakaró szélére, ahol végigsétálhatnak ezen a közel két mérföld vastagságú sarkvidéki csodán, amely a feltételezések szerint akár 250 000 éves jeget is tartalmaz.
Míg Cooper megerősítette, hogy a Kangerlussuaq repülőtér nyitva marad, évekig tartó heves vitákba telt, mire idáig eljutottak. Először is felmerült a kérdés, hogy érdemes-e fenntartani, mivel Nuuk és Ilulissat egyre népszerűbb. Aztán felmerült, hogy a repülőtér a kifutópálya alatt lévő permafroszt olvadása miatt kénytelen lesz bezárni. A permafroszt (fagyott talaj) az emelkedő hőmérséklet miatt Grönland-szerte olvad. Grönland számos épületéhez és építményéhez hasonlóan a kangerlussuaqi repülőtér is a permafrosztra épült. Soňa Tomaškovičová permafroszt-kutató szerint, aki hozzájárult egy nemrégiben készült repülőtéri elemzéshez, a Kangerlussuaq alatti permafroszt nem ad okot aggodalomra (az ezzel ellentétes jelentések ellenére). A permafroszt felolvadása akkor jelent problémát, amikor a talaj nedves; ekkor változtatja meg az alakját, és megzavarja a felette lévő szerkezeteket. Kangerlussuaq permafrosztja azonban többnyire száraz – magyarázta Tomaškovičová. Az olvadás nem okoz nagy károkat (ha egyáltalán okoz). Ezért a kutatók zöld utat adtak a légi közlekedésnek. Tekintettel a jégtakaró által megközelíthető fekvésére, Cooper szerint Kangerlussuaq valószínűleg új légitársaságokat és nonstop járatokat is vonz majd.
A légitársaságok valóban jelentkezni fognak?
A repülési lehetőségek bővítése több utazót hozhatna Grönlandra (amely Dánián belül autonóm területnek számít), de vajon az észak-amerikai, európai és brit légitársaságok egyáltalán hajlandóak lesznek-e közvetlen járatokat kínálni erre a feltörekvő turisztikai célpontra? A légitársaságok szakértői továbbra is szkeptikusak.
“A légitársaságok kimerítően tanulmányozzák az útvonalak lehetőségeit, mielőtt új piacokat nyitnának” – mondta Madhu Unnikrishnan, az Airline Weekly szerkesztője. “Még nem vagyok meggyőződve arról, hogy a grönlandi piac elég nagy lenne ahhoz, hogy megtöltse az Észak-Amerikából érkező repülőgépeket. De támogathatna néhány szezonális, szabadidős útvonalat Európából.”
Az észak-amerikai légitársaságok régi tanácsadója, Mike Boyd szintén hezitál. Szerinte a területnek először a mainstream vonzerején kell dolgoznia.
“Ezeknek a helyeknek egyáltalán nincs piaci ismertsége Észak-Amerikában” – mondta Boyd. “Nem ismerek senkit, aki bármit is tudna arról, hogy mi van Grönlandon. Ez nagyon megnehezíti az eladást.”
Persze ugyanez elmondható Izlandról is, mielőtt az turisztikai hírnévre tett szert. Az ország 2009-ben 464 000 utazót fogadott a Keflavik repülőtéren keresztül az izlandi idegenforgalmi hivatal szerint. Az ország vadregényes és érintetlen tájait bemutató stratégiai marketinglökésekkel – valamint az új légitársaságok és a stopover programok által megkönnyített érkezéssel – a Keflavik repülőtér 2016-ban 1,7 millió látogatót fogadott, majd 2018-ban 2,3 millió utazót – közölte a turisztikai hivatal.
A kalandvágyó utazók kulcsfontosságúak
Az érdeklődés egyre nő Grönland turisztikai célcsoportja, a kalandvágyó utazók körében. Grönland 2018-as turisztikai statisztikai jelentése szerint a kalandturizmus “a lehető legnagyobb helyi bevételt kínálja, és az a turizmusfajta, amely a leginkább tekintettel van a természetre és tiszteletben tartja a kultúrát”. Az Intrepid Travel, egy kiscsoportos kalandtúrákra összpontosító utazási iroda első kézből tapasztalja az érdeklődés növekedését. Az outfitter 237 százalékos növekedést tapasztalt a Grönland-specifikus forgalomban Trump elnök Grönland-vásárlási spekulációit követően, és a növekvő kereslet kielégítésére olyan új, 2020-as túrákat indít, mint a nyolcnapos Grönland Expedíció.
Az új repülőtéri infrastruktúra akár új járatok áradatát eredményezi, akár csak csordogál, már egy maroknyi közvetlen járat is elérhetőbbé teszi ennek a gyakorlatilag turistamentes célpontnak a tornyosuló jéghegyeit és sarkvidéki terepét. És ha Izlandot vesszük alapul, pontosan ez az, amit a kalandvágyó utazók keresnek.
>> Következő: Grönland az új Izland?