A mexikói hagyományok és szokások az idők során fejlődtek. Az ország kultúrája tükrözi a Mexikó fejlődése során beavatkozó más nemzetek, például Spanyolország és az Egyesült Államok hatását.
Mexikó azonban még mindig őrzi a területet eredetileg benépesítő őslakos kultúrák elemeit, ami lehetővé tette, hogy az ország megőrizze kulturális integritását és megkülönböztesse magát az amerikai kontinens többi nemzetétől.
Ebben az értelemben Mexikó nagyon gazdag történelemmel rendelkezik, ami miatt az ország tele van látnivalókkal. Kezdjük az olmék, a maja és az azték kultúrával, amelyek egykor Közép-Amerika területét foglalták el, és amelyek építészeti mintái, a piramisok a mexikói kultúrát fémjelzik.
Másrészt a mexikói nemzet a 16. századtól a 19. századig Spanyolország gyarmata volt, ezért a spanyol kultúra számos aspektusa jelen van a mai Mexikóban.
Lista a legelterjedtebb mexikói hagyományokról és szokásokról
1 – A halottak napja
A halottak napját minden év november 1-jén és 2-án ünneplik. Ez az ünnep valószínűleg az egyik legjelentősebb nemzeti és az egyik legelismertebb világszerte.
Ebben az ünneplésben a kolumbusz előtti hiedelmek, a maja és azték kultúra elemei, valamint a spanyolok által a gyarmatosítás során beépített keresztény hiedelmek is helyet kapnak.
A halottak napjának ünneplése a kolumbusz előtti időkre nyúlik vissza, és a “halott asszony” és az elhunyt ősök tiszteletére rendezett azték ünneplésből ered. Ma a halottak asszonyát Catrina néven ismerik.
A halottak napjának ünnepét a mexikói temetőkben tartják, ahol a családok oltárokat építenek a sírkövekre, és ételt ajánlanak fel az elhunytaknak. Ennek a napnak közös elemei a tequila, a csokoládé, a pan de muerto, valamint a sárga és piros virágok.
2 – La Catrina
A La Catrina egy koponyát ábrázoló kép, amelyet José Guadalupe Posada litográfus készített a 20. század első évtizedeiben. Eredetileg “La Calavera Garbancera” volt a neve, olyan emberekre utalva, akik szégyellték őslakos gyökereiket, és inkább átvették a francia szokásokat.
A koponyát később, 1948-ban Diego Rivera vette át, és megfestette a “Sueño de una tarde dominical en la Alameda Central” (Egy vasárnap délutáni álom a Central Alamedában) című falfestményen. Rivera új nevet is adott a figurának: Catrina, ami a gazdag emberekre utaló kifejezés.
A falfestménynek köszönhetően a Catrina Mexikó ikonikus képévé vált. Ma a halottak napjának szimbóluma.
3 – A forradalom napja
A forradalom napját november 20-án ünneplik. Ez a dátum az 1910-es mexikói forradalom kezdetére emlékezik, amely José de la Cruz Porfirio Díaz Mori diktátor megbuktatását eredményezte.
4 – Szent Cecília ünnepe
November 22-én ünnepeljük Szent Cecília napját, a zenészek védőszentjét. A legjelentősebb ünnepség Mexikóvárosban van, ahol a Plaza Garibaldi téren szabadtéri koncertre gyűlnek össze a mariachik és más zenészek az ország északi részéről és az Öbölből.
5 – Guadalupei Szűz napja
A Guadalupei Szűz napja katolikus ünnep, amely egy őslakos, Juan Diego és Szűz Mária találkozását ünnepli. Ez a Mária-idéző Mexikó védőszentje, és december 12-én ünneplik.
A hívők ezen a napon a mexikóvárosi Santa Maria de Guadalupe-bazilikába zarándokolnak, hogy megnézzék a Virgen Morena képét.
6 – Las posadas
December 16-tól szentestéig a mexikói gyerekek részt vesznek a posada-járásokon. Ezeken a napokon a fiatalok olyan jelmezeket viselnek, mint amilyeneket Jézus születésekor viseltek, és újra átélik Mária és József történetét, akik egy olyan szállást keresnek, ahol Mária szülhet.
A gyerekek posadáról posadára járnak, ahol gyertyákat és Mária és József illusztrációit kapják. Elmennek a rokonok és barátok otthonába is, és énekelnek Jézusról és szüleiről. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg megérkeznek egy fogadóba, ahol fogadják őket, és ahol egy kis partit tartanak, jellegzetes ételekkel és tűzijátékkal.
7 – Szenteste és karácsony
Karácsony este december 24-én van. Ezt a napot a családdal együtt kell ünnepelni. Egyes csoportok részt vesznek a Posada Finalon, majd karácsony esti vacsorát tartanak.
Éjfélkor tűzijátékot gyújtanak, harangoznak, sípokat fújnak és dobolnak, hogy hirdessék Jézus születését. Röviddel éjfél után a családok részt vesznek a misén, amelyet a köznyelvben kakasos misének neveznek, hogy megünnepeljék a kis Jézus érkezését.
Azután hazatérnek, és elfogyasztják a karácsonyi vacsorát. Más kultúráktól eltérően a gyerekek általában nem december 25-én kapnak ajándékot, hanem január 6-án, az Epifánia ünnepén.
8 – Szent Ártatlanok napja
A Szent Ártatlanok napját december 28-án ünneplik, és arra a bibliai történetre utal, hogy Heródes király elrendelte az összes Betlehemben született fiú csecsemő meggyilkolását, hogy megölje a kis Jézust.
Mexikóban és más latin-amerikai országokban szokás a barátok és a család megtréfálása. Néha a média is csatlakozik, és hamis és riasztó híreket közöl.
A mexikóiaknak számos rituáléjuk és szokásuk van az újévvel kapcsolatban. E szokások közé tartozik:
– Lencsét szórnak a házak ajtajára a bőség szimbólumaként.
– Egy érmét tesznek a cipőjük zsebébe, hogy garantálják a gazdasági jólétet a következő évben.
– Kisöprik az utcát, hogy eltávolítsák a negatív élményeket a házból.
– Tizenkét szőlőszemet esznek, amikor elkezdődik a visszaszámlálás az új év köszöntésére. Mindegyik szőlő egy-egy kívánságot jelképez.
– Dobj vizet a ház elé, hogy elűzd a könnyeket, a gondokat és a negativitást.
– Állj egy székre, ha nagyobb sikert kívánsz a munkában.
– Állj egy székre, ha nagyobb sikert kívánsz a munkában.
10 – Epifánia
Epifániát január 6-án ünnepeljük. Ezen a napon a bölcsek betlehemi érkezésére emlékeznek, így ez a nap keresztény ünnep. A szokás szerint megeszik a rosca de Reyes-t, ami egy sült gyümölcskenyér, közepén a kis Jézus figurájával
11 – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Február 2-án ünneplik Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Mexikóban a családok összegyűlnek, hogy a templomba vigyék a Gyermek Jézus képét, hogy megáldják.
Ez az ünnep a zsidó törvényeken alapul, amelyek szerint az újszülött gyermekeket születésük után 40 nappal be kellett mutatni a templomban.
Másrészt ezen a napon szokás tamalest enni. A tamalét az a családtag adja, aki a rosca de Reyes feldarabolásakor a kis Jézus figuráját kapta.
12. – Veracruz-i karnevál
Mexikóban a karnevál idején számos fesztivált rendeznek, amelyeket extravagáns felvonulások, tánc és élőzene jellemez. Mexikó legfontosabb karneválja a veracruzi karnevál, amely kilenc napig tart.
13 – 5 de Mayo
Május 5-e emlékezetes dátum a mexikói történelemben. Ezen a napon 1862-ben a mexikói hadsereg a Puebla de Zaragoza-i csatában legyőzte az ország területére betörni igyekvő francia erőket.
Megjegyzendő, hogy ezt a dátumot az Egyesült Államokban erőteljesebben ünneplik, Mexikóban nem.
14 – La Morisma
A La Morisma a mórok és keresztények között a 15. században Spanyolországban lezajlott csaták újrajátszása. 2000 ember vesz részt ebben a fiktív csatában, köztük “katonák”, zenészek és táncosok. Az ünnepségre augusztusban kerül sor.
15 – Függetlenség napja
Mexikóban szeptember 16-án ünneplik a függetlenség napját. Ezen a napon, 1810-ben a mexikóiak függetlennek nyilvánították magukat a spanyol uralomtól.
16 – La piñata
A piñata egy színes papírral díszített, papírmaséból, kartonból vagy agyagból készült, édességgel és más rágcsálnivalókkal töltött tartály.
A piñatákat gyerekjátékként használják, amelynek során a gyerekek szemét bekötik, és a piñatákat egy ház tetejére vagy egy faágra akasztják.
A gyerekek felváltva ütik a piñatát egy ütővel, amíg az el nem törik és a cukorkák szét nem szóródnak; a résztvevők ezután annyi cukorkát kaparintanak meg, amennyit csak tudnak.
A hagyományos mexikói piñata egy kör alakú körből áll, amelyet egy sor tüske vesz körül. Egy másik gyakori piñata figura a szamár. A piñatas hagyománya Kínából származik, és Marco Polo hozta el Olaszországba; onnan terjedt el Európa többi részén, majd később a spanyolok hozták be ezt a szokást Latin-Amerikába.
17 – Tamales
A tamales a taco mellett Mexikó egyik legismertebb étele. Ezek kukoricacsuhéba csomagolt, főtt kukoricalisztből készült, hússal vagy babbal töltött zsemlék. Az ország legfontosabb ünnepein, például karácsonykor és halottak napján fogyasztják őket.
18 – Los mariachis
A mariachik hagyományos mexikói zenészek. A zenén túl kulturális forradalmat képviselnek a hagyományos viseletek és hangszerek használata révén, amelyek összefoglalják a mexikói nép lényegét.
A rancheras néven ismert mariachi dalok macsóságról, szerelemről, árulásról, szívfájdalomról, halálról és hősökről szólnak.
19 – Danza de los voladores
A voladores vagy a repülő bot tánca egy prekolumbiánus eredetű tánc, amelyet a mai mexikói kultúrához igazítottak.
A hagyomány tánccal kezdődik, majd öt résztvevő felmászik egy 30 méteres rúdra. A résztvevők közül négyen kötelet kötnek és ledobják magukat a rúdról, míg az ötödik résztvevő a tetején marad, táncol és fuvolázik.
20 – Quinceañera
A quinceañera vagy tizenötödik születésnapi parti a fiatal lányok tizenöt éves korában tartott ünnepség, amely a gyermekkorból az érettségbe való átmenetet tükrözi.
A mexikói quinceañera-ünnepség az azték kultúrában gyökerezik, amely szerint a 15 évesek képesek voltak ellátni bármely más felnőtt kötelességeit, például szülői feladatokat.
Az európai lányok is ebben az életkorban ismerkedtek meg a társadalommal, táncokon vettek részt. Ebben az értelemben a quinceañera party a prekolumbiánus és a gyarmati szempontokat ötvözi.
21 – Tequila
A tequila Mexikó legsúlyosabb itala. Jalisco, Nayarit, Guanajuato, Michoacán és Tamaulipas államokban található kék agávéból desztillálják és erjesztik.
Egy erőteljes ízű, alkoholtartalma 35 és 50º között mozog. Ünnepségeken vagy étkezések kísérőjeként sosem hiányzik.
22 – Mexikói birkózás
A birkózás változata. Mexikó esetében nagyon gyakori, hogy a birkózók élénk színű, hagyományos mintájú maszkokat viselnek. Ez egy olyan sportág, amelynek több ezer követője van, akik a sportlétesítményekben vagy a televízióban nézik.
23 – La Guelaguetza
Fiesta a Virgen del Carmen tiszteletére júliusban. Az Oaxaca állam nyolc régiójából származó táncok, regionális táncok és zenék megnyilvánulása miatt nevezetes.
24 – Charrería
Az emberiség szellemi kulturális öröksége, a charreadák a cowboy-képességek és az iskolai dresszek sorozata. Hasonlítanak az amerikai rodeókhoz, de saját manőverekkel, szabályokkal és jelmezekkel.
25 – Las telenovelas
Bár az új generációk számára kevésbé érdekes, az elmúlt évtizedekben az országban e műsorok hatása több mint nyilvánvaló. Az olyan produkciók, mint a María la del barrio, a Rubí, a Rebelde és a Los ricos también lloran nap mint nap az egész családot a képernyő elé ültették.
Megosztás a közösségi oldalakon (vigye a kurzort a kép fölé)
Témakörök
Hagyományok Spanyolországból.
Hagyományok Argentínából.
Hagyományok Venezuelából.
Hivatkozások
- Las posadas. Mexikói fesztivál. Retrieved April 15, 2017, from britannica.com.
- Christmas in Mexico. Retrieved April 15, 2017, from whychristmas.com.
- April Fools on December 28th. Retrieved April 15, 2017, from nside-mexico.com.
- Tamales. Retrieved April 15, 2017, from inside-mexico.com.
- Herz, May. A halottak napja Ofrenda A szeretet és a hagyomány műve. Retrieved April 15, 2017, from inside-mexico.com.
- Traditional Mexican Culture. Retrieved April 15, 2017, from traditional-mexican-culture.com.
- Collins, Camille. Mi az a mariachi. Retrieved April 15, 2017, from mexconnect.com.
- A Brief Introduction to Mexican Culture. Retrieved April 15, 2017, from hourtranslation.com.
- The Culture of Mexico. Retrieved April 15, 2017, from livescience.com.
- Catrina. Retrieved April 15, 2017, from mexican-folk-art-guide.com.
- Day of the Virgin of Guadalupe in Mexico. Retrieved April 15, 2017, from timeanddate.com.
- What’s Fiesta de Santa Cecilia. Retrieved April 15, 2017, from event-carnival.com.
.