Egyrészt a SARS-CoV-2-t sokan egyenlő esélyű kórokozónak tekintették, amely közösségeket pusztít, életeket vesz el, és pénzügyi és érzelmi nyomorúságot okoz a világ minden tájáról származó emberek számára. Az Egyesült Államokban azonban a társadalomban tapasztalható jogi, társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, valamint a fizikai egészség és a jó orvosi ellátáshoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek miatt a fekete közösségeket aránytalanul nagy mértékben érintette a COVID-19 okozta gazdasági veszteség és halálozás.2 A fekete amerikaiakat az elmúlt 400 évben ért generációk közötti trauma és a rendszerszintű rasszizmus olyan körülményeket szított, amelyek sebezhetőséget eredményeztek ebben a történelmileg ellenálló közösségben. A világjárvány hatása összhangban van a régi mondással: “Ha a fehérek megfáznak, a feketék tüdőgyulladást kapnak.”
A gazdasági visszaesés és a világjárvány miatti megdöbbentő munkahelyvesztés az egészségbiztosítás elvesztéséhez, pénzügyi bizonytalansághoz, élelmezési bizonytalansághoz és lakásvesztéshez vezetett azok körében, akik nem rendelkeznek a megtakarítások és családi erőforrások biztonsági hálójával. A fehér családok nettó vagyonának mediánja (több mint 170 000 dollár) közel tízszerese a fekete családokénak (kevesebb mint 20 000 dollár), és a fekete háztartásokat súlyosabban sújtotta a visszaesés, akár 2008-ban, akár jelenleg.3 Ezek a stresszhatások és veszteségek növelik a depresszió, a szorongás, a szerhasználat és az öngyilkosság, valamint a rossz fizikai egészség kockázatát. A már meglévő mentális betegséggel küzdő fekete egyének a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak számtalan okból, többek között azért, mert nagyobb az esélye annak, hogy szegénységben és népességszegény körülmények között élnek, vagy hajléktalanok, illetve bebörtönzöttek. Nemcsak a mentális betegségükkel kapcsolatos megbélyegzést és marginalizálódást tapasztalják, hanem a faji és osztálybeli előítéletességet és megkülönböztetést is. Tovább súlyosbítják a világjárvány stressztényezőit a nagy nyilvánosságot kapott és megrázó rendőri brutalitással kapcsolatos incidensek, amelyek érzelmi töltésű országos tiltakozásokat és a rasszizmus és egyenlőtlenség elleni kollektív felháborodást váltottak ki.
A stresszt a fertőzéstől való félelem is növeli, különösen mivel a fekete amerikaiak és családjaik magas arányban vannak jelen az alapvető dolgozók között, és több családtag és közösségi tag halálát szenvedték el.4 Továbbra is ők vannak kitéve a legnagyobb expozíciós kockázatnak, akár az egészségügyben és más alapvető szolgáltatásokban végzett munkájuk, akár a tömegközlekedés nagyobb mértékű használata miatt a munkába járáshoz, akár otthonukban. A közelmúltban végzett felmérések szerint a feketék háromszor nagyobb valószínűséggel ismernek valakit, aki COVID-19-ben halt meg, mint a fehérek.5 A családi vagy közösségi hálózatokban bekövetkezett halálesetek személyes hatása sokakat váratlan veszteséggel szembesített. A közösség tagjainak elvesztése, amelyet súlyosbít az otthonmaradási rendeleteken és a társadalmi távolságtartási intézkedéseken alapuló viszonylagos elszigeteltség, stresszorként hat, mivel korlátozza a támogató rendszerekhez való hozzáférést. Ezek a közösségek jellemzően erős hálózatokkal rendelkeznek a helyi szervezeteken, imaházakon és iskolákon keresztül. Míg sok szervezet áttért a távoli kommunikációs stratégiákra, a korlátozott erőforrásokkal rendelkező fekete egyének kevésbé férnek hozzá okostelefonokhoz és szélessávú internethez, ami befolyásolja a támogatási és gondozási rendszerekhez való hozzáférési képességüket. Ez aláássa az ellenálló képesség egyik kulcsfontosságú tényezőjét.
Pszichológiai zavarok sok fekete amerikai esetében gyakran maradnak kezeletlenül, és ez egy másik olyan terület, amely a fehér egyénekhez képest aránytalan hatást gyakorol a világjárvány előtt.6 Például a mentális betegségben szenvedő fekete felnőttek 69%-a és a súlyos mentális betegségben szenvedő fekete felnőttek 42%-a nem részesült kezelésben 2018-ban. Hasonlóképpen, a kábítószer-használati zavarokkal küzdő fekete felnőttek 88%-a számolt be arról, hogy 2018-ban nem részesült kezelésben.7 A világjárvány során nőtt a kábítószer-használat, és a már meglévő tendenciák, például az amerikai őslakosok, a feketék, a latin-amerikaiak és az idősebb felnőttek körében a kábítószer okozta halálozás növekedése csak súlyosbodhat.8
A világjárványt megelőzően a mentális betegségben szenvedő egyéneknek számos akadályba ütközött a megfelelő fizikai és mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Míg a megbélyegzést és a tünetek minimalizálását gyakran a mentális egészségügyi ellátás jelentős akadályaként azonosítják, tanulmányok kimutatták, hogy a költségeket nevezik meg a legnagyobb akadályként; így ez a szegény és hagyományosan elnyomott közösségeket érinti leginkább.9 A pandémiával kapcsolatos közegészségügyi intézkedések időnként szolgáltatások nélkül vagy a perifériára szorították a legkiszolgáltatottabbakat. Sokak számára a lezárás időszakát az jellemezte, hogy hirtelen elvesztették a kezelési szolgáltatóikhoz való hozzáférés megszokott útvonalait. A klinikák és a magánorvosok kizárólag távellátásra álltak át, a felkereső csoportok és az esetmenedzserek/gondozási koordinátorok pedig nem tettek több személyes látogatást, ami megnehezítette e betegek nyomon követését és támogatását, ami a visszaesés nagyobb kockázatához vezetett. Azok az egyének, akik először kerestek ellátást, vagy megpróbálták újraindítani az ellátást, azt tapasztalták, hogy a klinikák a korlátozott erőforrások miatt bezártak az új beutalók előtt. Továbbá az orvosi ellátáshoz való hozzáférés strukturális akadályai már léteztek, mivel a fekete bőrű amerikaiak nagyobb valószínűséggel voltak nem biztosítottak, nem volt háziorvosuk, és alulellátott területen éltek.10,11 Sokan halogatták az ellátást, beleértve időnként a sürgősségi ellátást is, mert féltek attól, hogy a kórházakban és orvosi rendelőkben a vírusnak kiteszik őket.
A pszichotikus rendellenességben szenvedők számára a szociális távolságtartás kevésbé lehet zavaró, de ha gyülekezeti lakásokban élnek, nagyobb az expozíció kockázata. A fekete amerikaiak, beleértve a mentális betegségben szenvedőket is, aránytalanul nagy arányban vannak képviselve a börtönökben, egy olyan gyülekezeti lakóhelyen, ahol nehéz megfékezni a járványkitöréseket, így a feketék aránytalanul nagy fertőzési és halálozási kockázatnak vannak kitéve. A hajléktalanok vagy a bizonytalan lakhatási körülmények között élő személyek körében, akik nagymértékben aránytalanul nagy arányban fekete bőrűek, magas a mentális és orvosi betegségek, valamint a kábítószer-használati zavarok aránya. Ők még nagyobb veszélynek vannak kitéve a COVID-19 megfertőződése szempontjából, és az ellátáshoz való hozzáférés terén is kihívásokkal szembesülnek.12 A világjárvány idején a New York-i hajléktalanokat szállókba költöztették, ami segített csökkenteni a szállók zsúfoltságát, de egyesek számára a kitelepítés stresszét okozta.
A pszichiátriai diagnózissal vagy fejlődési rendellenességgel rendelkező gyermekek és serdülők körében az iskolabezárások kihívást jelentettek a klinikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, és korlátozták a folyamatos tanulmányi és szociális fejlődés lehetőségeit. A világjárványt megelőző adatok az Egyesült Államok minden fajú serdülői körében azt mutatják, hogy csak egyharmaduk részesül mentálhigiénés kezelésben betegségük miatt. A fekete serdülők lényegesen kisebb valószínűséggel részesülnek kezelésben, és ha részesülnek is kezelésben, a fehér serdülőkhöz képest ritkábban kapnak szolgáltatásokat.13 Újabban az öngyilkossági kísérletek és öngyilkosságok aránya a fekete fiatalok körében gyorsabban emelkedik, még nem teljesen tisztázott okokból.14
A fekete gyermekek és serdülők felülreprezentáltak a szociálisan hátrányos helyzetű családokban. A járvánnyal kapcsolatos testi és lelki egészségi, valamint gazdasági és társadalmi következmények fokozták a stresszt a fekete családokban. Mint korábban említettük, a fekete amerikaiak nagyobb valószínűséggel ismertek olyan személyeket, akik SARS-CoV-2 fertőzésben haltak meg. Ebbe beletartozik az aránytalanul nagy számú fekete fiatal, akik átélték egy szerettük vagy közösségi tagjuk elvesztését, így osztoznak a közösségi gyászban. Továbbá a veszélyeztetett fiataloknak kedvezőtlen tapasztalataik lehetnek az otthonukban. A munkanélküliség és a fokozott anyagi megterhelés jól ismert hatása a gyermekek elhanyagolására és a családon belüli erőszakra.15
A világjárványhoz kapcsolódó ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák szintén hatással vannak a szociálisan hátrányos helyzetű, mentális betegségben szenvedő gyermekekre és serdülőkre. Ők csak korlátozottan férnek hozzá a távgyógyításban és távoktatásban való részvételhez szükséges technológiához. A távoktatás nem szándékolt következménye a fekete tanulók és a többi tanuló közötti teljesítménykülönbség további súlyosbodása a jelentős technológiai szakadék miatt. Például a Wi-Fi hozzáférés hiánya hátrányosan befolyásolja a távoktatást és a távegészségügyhöz való hozzáférést. A PEW Research Center adatai szerint az iskoláskorú gyermekekkel rendelkező alacsony jövedelmű háztartások becslések szerint 35%-ában nincs nagysebességű internet, míg a középosztálybeli és jómódú családok körében az iskoláskorú gyermekekkel rendelkező háztartások becslések szerint 6%-ában nincs nagysebességű internet.16
Kezelési lehetőségek
A bizalom és a hozzáférés kiépítése. Az amerikai történelem során az egészségügyi intézmények diszkriminatív és kizsákmányoló magatartása a fekete amerikaiakkal szemben érthető bizalmatlansághoz vezetett a fekete közösségek körében. Az e történelmileg elnyomott csoporton belül a járvány kezeléséhez szükséges a fekete közösséget ért rossz bánásmód elismerése, az ellátáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítása és annak demonstrálása, hogy az etikátlan kísérletezést nem tolerálják. Miközben a világ a SARS-CoV-2 elleni vakcinát várja, sokan azt várják, hogy egy ilyen vakcina a normalitás érzését hozná el; egy nemrégiben készült tanulmány azonban arról számolt be, hogy míg “a fehérek 68%-a azt mondja, hogy “valószínűleg vagy biztosan” megkapná a vakcinát, ha rendelkezésre állna, a feketéknek csak 40%-a mondja, hogy megkapná”.17 Feketéket és más nem fehéreket is be kell vonni a vakcinakísérletekbe, hogy a vakcina hatékony legyen a különböző populációkban, és hogy bizalmat építsenek annak hasznossága és biztonsága iránt.18 Az orvosi és kutatási rendszerrel szembeni bizalmatlanság kezelése elősegítheti a közegészségügyi irányelvek jobb betartását, ezáltal minimalizálva az orvosi közösség előtt álló kihívást a kezelési módok kifejlesztése és végrehajtása során. Ez végső soron kevesebb érzelmi szorongáshoz, depresszióhoz, szorongáshoz és a kirekesztettség élményéhez is vezethet.
Kommunikáció a fekete közösségekkel és társadalmi támogatás kiépítése. A politikai és orvosi vezetésnek be kell vonnia az érdekelt feleket, és kritikus hozzájárulást kell kapnia az iskoláktól (az általános iskolától az egyetemi képzésig), a testvériségektől/közösségektől, az imaházaktól és a közösségi központoktól a közösséget támogató megoldások meghatározásáról. Biztosíthatják, hogy a tudományról, az egészségről, a biztonságról és az erőforrásokról szóló kritikus üzeneteket megbízható közösségi hálózatokon és forrásokon keresztül kommunikálják. A közösségi vezetők segíthetnek az egészséggel vagy a vakcinákkal kapcsolatos létfontosságú információk terjesztésében.
A közegészségügyi politikák kockázatainak és előnyeinek kiegyensúlyozása. Bár a társadalmi távolságtartás alapvető eszköz volt a COVID-19 terjedésének megakadályozásában, a személyes kapcsolatok elvesztése mind a felnőttek, mind a gyermekek mentális egészségére és érzelmi jólétére káros hatással van. Ezeket úgy kell kezelni, hogy egyéb lehetőségeket teremtünk az online vagy szabadtéri közösségi kapcsolatokra, valamint javítjuk a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokat és biztonságos helyeket, hogy lehetővé tegyük a tanulást, a támogatást és a társadalmi szerepvállalást, és hogy a szülők visszatérhessenek a munkába.
Szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. A korai szövetségi és állami jogszabályok lehetővé tették a távegészségügyre és a HIPAA-ra vonatkozó felülvizsgált szabályozást, hogy a telefonos kapcsolatfelvétel és a kevésbé biztonságos kommunikációs technológiák bevonásával bővüljön az ellátáshoz való hozzáférés. Ez segített a személyes kapcsolat nélküli ellátáshoz való hozzáférés biztosításában, és jól működött a korlátozott technológiai hozzáférés miatt az ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentésében.19 Az internet-hozzáféréssel rendelkező betegek azonban virtuális ellátást kaphatnak és fenntarthatják a kezelést, de a hozzáféréssel nem rendelkezők hátrányban vannak. Kulcsfontosságú, hogy a távgyógyítást szélesebb körben és tartósan kiterjesszük, és fenntartsuk a távgyógyítási lehetőségekre vonatkozó mentességeket. Emellett biztonságos szélessávú hozzáférést kell biztosítanunk minden egyén számára, tekintettel a világjárvány idején a közös Wi-Fi hálózatokhoz való korlátozott hozzáférésre. Klinikailag hozzáférhetővé kell tennünk a rezilienciát elősegítő kezelési módokat, például a következőket: megküzdési készségek tréningje, stresszkezelés, relaxációs tréning, asszertivitás tréning és stressz elleni védőoltás tréning. Szélesebb körben ki kell állnunk a biztosításhoz való általános hozzáférés mellett.
A meglévő mentálhigiénés programok javítása a kiszolgáltatott népességcsoportok megsegítése érdekében különböző környezetben. A börtönökben, hajléktalanszállókon, állami klinikákon és a közösségi felkereső csoportokban a mentális betegségben szenvedők számára nyújtott szolgáltatásokat megfelelően finanszírozni és személyzettel ellátni kell, hogy a szükséges magas színvonalú ellátást biztosítani lehessen. A közösségben nyújtott szolgáltatások esetében a klinikai csoportokat ki kell oktatni az egyéni védőfelszerelésekről, és elegendő készlettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy több személyes látogatást tegyenek lehetővé otthon vagy szabadtéren. Még nagyobb hatású lenne a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformja a bebörtönzések általános arányának és a mentális betegségben szenvedő emberek kriminalizálásának csökkentése érdekében, valamint a szegénységben élő mentális betegségben szenvedő emberek számára megfizethetőbb és támogatóbb lakhatás biztosítása.
A strukturális rasszizmust fenntartó politikák és rendszerek kezelése. Sürgősen foglalkozni kell a társadalomban és az egészségügyi ellátórendszerben tapasztalható rasszizmussal. A sokszínűbb orvosi munkaerő, a rasszizmus-ellenességre kiképzett szolgáltatók, az orvosi ellátáshoz való általános hozzáférés és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítések előmozdítják ezt a munkát. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központoknak és a helyi egészségügyi hivataloknak a világjárvány mentális és fizikai egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatához a faji hovatartozást is be kellene vonniuk az adataikba, hogy jobban azonosítani lehessen az egyenlőtlenségeket és a beavatkozási területeket.
Összefoglalva, a COVID-19 világjárvány minden amerikai életére hatással volt, de egyeseket hátrányosabban érintett. A társadalmi zavarok és veszteségek általában súlyosabban érintették a fekete amerikaiakat, mint a fehéreket, egy sor olyan, elsősorban társadalmi tényező miatt, amelyek egyenlőtlenséget okoznak az Egyesült Államokban. A rasszizmus és a rasszista politikák régóta fennálló hatásaival foglalkozni kell annak érdekében, hogy javuljon a fekete emberek mentális egészsége általában és a mentális betegségben szenvedőké különösen. A világjárvány világosan rávilágított ezekre a kihívásokra, és a rasszizmus elleni küzdelem érdekében tett tartós erőfeszítésekkel segíthet társadalmunkat a fokozott empátia és a faji előítéletek és egyenlőtlenségek visszafordítására irányuló cselekvés felé terelni.
Dr. Gibbs a New York-i Gyermekközpont (NYS OMH) járóbeteg-közösségi szolgáltatásainak klinikai igazgatója. Dr. Pauselli az Icahn School of Medicine at Mount Sinai rezidens orvosa. Dr. Vieux a Garnet Health Medical Center pszichiátriai osztályának elnöke, és tagja az Academic Psychiatry szerkesztőbizottságának. Solan úr a Cornell Egyetem hallgatója. Dr. Rosenfield a New York-i Icahn School of Medicine at Mount Sinai pszichiátria docense és a pszichiátriai oktatás & képzési igazgatója a Mount Sinai St. Luke’s és West.
1. Oppel R, Gebeloff R, Lai R, Wright W, Smith M. The Fullest Look Yet at the Racial Inequity of Coronavirus. The New York Times. 2020. július 5. Hozzáférés 2020. október 6. https://www.nytimes.com/interactive/2020/07/05/us/coronavirus-latinos-african-americans-cdc-data.html
2. Office for National Statistics. Koronavírussal (COVID-19) összefüggő halálesetek etnikai csoport szerint, Anglia és Wales: 2020. március 2. és 2020. április 10. között. Frissítés 2020. május 7. Hozzáférés 2020. október 9. https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/birthsdeathsandmarriages/deaths/articles/coronavirusrelateddeathsbyethnicgroupenglandandwales/2march2020to10april2020
3. Serwer A. Az újjáépítés. The Atlantic. 2020. szeptember 9. Hozzáférés: 2020. szeptember 14. https://www.theatlantic.com/magazine/archive/2020/10/the-next-reconstruction/615475/
4. Kinder M, Ford T. Black essential workers’ lives matter. Valódi változást érdemelnek, nem csak szájhősködést. Brookings. Brookings. 2020. június 24. Hozzáférés 2020. október 9.
Black essential workers’ lives matter. They deserve real change, not just lip service.
5. Jackson C, Newall M, Yi J. Jelentős faji különbségek vannak a COVID-19-ben elhunyt személy ismeretében. Ipsos. May 22, 2020. Hozzáférés: 2020. szeptember 6. https://www.ipsos.com/en-us/news-polls/abc-coronavirus-poll-wave-10
6. Cook BL, Trinh NH, Li Z, Hou SS, Progovac AM. A mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés faji-etnikai egyenlőtlenségeinek tendenciái, 2004-2012. Psychiatr Serv. 2017;68(1):9-16.
7. Substance Abuse and Mental Health Services Administration. Kettős veszélyeztetettség: COVID-19 and Behavioral Health Disparities for Black And Latino Communities in the U.S. Hozzáférés: 2020. szeptember 6. https://www.samhsa.gov/sites/default/files/covid19-behavioral-health-disparities-black-latino-communities.pdf
8. Wellbeing Trust. Pain in The Nation Update: ALKOHOL, DRUG, AND SUICIDE DEATHS IN 2018. Hozzáférés 2020. szeptember 6. https://wellbeingtrust.org/wp-content/uploads/2020/05/2020-PainNationUpdateBrief-Deaths-of-Despair-FINAL.pdf
9. Alang SM. Mentális egészségügyi ellátás a feketék körében Amerikában: Confronting racism and constructing solutions. Health Serv Res. 2019;54(2):346-355.
10. Gaskin DJ, Dinwiddie GY, Chan KS, McCleary R. Lakóhelyi szegregáció és egyenlőtlenségek az egészségügyi szolgáltatások igénybevételében. Med Care Res Rev. 2012;69(2):158-175.
11. Gaskin DJ, Dinwiddie GY, Chan KS, McCleary R. Lakóhelyi szegregáció és az alapellátó orvosok elérhetősége. Health Serv Res. 2012;47(6):2353-2376.
12. Tsai J, Wilson M. COVID-19: a hajléktalan népesség potenciális közegészségügyi problémája. Lancet Public Health. 2020;5(4):e186-e187.
13. Merikangas KR, He JP, Burstein M, et al. Az élethosszig tartó mentális zavarok szolgáltatási igénybevétele amerikai serdülőknél: a National Comorbidity Survey-Adolescent Supplement (NCS-A) eredményei. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry. 2011;50(1):32-45.
14. Price JH, Khubchandani J. Az afroamerikai serdülőkori öngyilkosságok változó jellemzői, 2001-2017. J Community Health. 2019;44(4):756-763.
15. Anderberg D, Rainer H, Wadsworth J, Wilson, T. Munkanélküliség és családon belüli erőszak: Elmélet és bizonyítékok. The Economic Journal. 2016;126(597):1947-1979.
16. Anderson M, Perrin A. Nearly One-In-Five Teens Can’t Always Finish Their Homework Because Of The Digital Divide. Pew Research Center. Október 26, 2018. Accessed September 6, 2020. https://www.pewresearch.org/fact-tank/2018/10/26/nearly-one-in-five-teens-cant-always-finish-their-homework-because-of-the-digital-divide/
17. Malik AA, McFadden SM, Elharake J, Omer SB. A COVID-19 vakcina elfogadottságának meghatározó tényezői az Egyesült Államokban. EClinicalMedicine. 2020;26:100495.
18. Frederick WAI, Rice VM, Carlisle DM, Hildreth JEK. Több fekete amerikait kell toboroznunk a vakcinakísérletekbe. The New York Times. 2020. szeptember 11. Hozzáférés: 2020. szeptember 16. https://www.nytimes.com/2020/09/11/opinion/vaccine-testing-black-americans.html
19. Conrad R, Rayala H, Diamond R, Busch B, Kramer N. Expanding Telemental Health in Response to the COVID-19 Pandemic. Psychiatric Times. 2020. április 7. Hozzáférés 2020. szeptember 6. https://www.psychiatrictimes.com/view/expanding-telemental-health-response-covid-19-pandemic
.