SérülésSzerkesztés
A sportban és az ortopédiában néha “porcszakadásról” beszélnek, és valójában az egyik meniszkusz sérülésére utalnak. A meniszkusz sérüléseknek két általános típusa van: az akut szakadások, amelyek gyakran trauma vagy sportsérülés következményei, és a krónikus vagy kopásos típusú szakadások. Az akut szakadásoknak sokféle formája (függőleges, vízszintes, sugárirányú, ferde, összetett) és mérete van. Ezeket a páciens korától függően gyakran műtéti javítással kezelik, mivel ritkán gyógyulnak maguktól. A krónikus szakadásokat tüneti úton kezelik: fizikoterápia injekciókkal és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel vagy anélkül. Ha a szakadás folyamatos fájdalmat, duzzanatot vagy térdműködési zavarokat okoz, akkor a szakadás eltávolítható vagy műtéti úton helyreállítható.A boldogtalan triász a gyakran együttesen előforduló térdsérülések összessége, amely magában foglalja a medialis meniszkusz sérülését.
Konzervatív kezelésSzerkesztés
A konzervatív kezelést gyakran először olyan kisebb vagy krónikus szakadás esetén mérlegelik, amely nem tűnik sebészeti javítást igénylőnek. Ez tevékenységmódosításból vagy fizikoterápiából áll az erősítés és a mozgástartomány növelése érdekében.
Sebészi kezelésSzerkesztés
A meniszkusz két műtétje a leggyakoribb. A szakadás típusától és helyétől, a beteg korától és az orvos preferenciájától függően a sérült meniscusokat általában vagy helyreállítják, vagy részben vagy teljesen eltávolítják (meniszektómia). Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Számos tanulmány kimutatta, hogy a meniszkusznak van funkciója, ezért az orvosok lehetőség szerint megkísérlik a javítást. A meniszkusz vérellátása azonban gyenge, ezért a gyógyulás nehézkes lehet. Hagyományosan úgy gondolták, hogy ha nincs esély a gyógyulásra, akkor a legjobb, ha eltávolítják a sérült és nem működő meniszkuszt, bár legalább egy tanulmány kimutatta, hogy kevés jelentősége van annak, ha meniszektómiát végeznek. A nagy intenzitású tevékenységek folytatása azonban lehetetlen lehet műtét nélkül, mivel a szakadás szétlapulhat, ami a térd záródását okozhatja.
Egy 2017-es klinikai gyakorlati útmutató határozottan ellenjavallja a műtétet szinte minden degeneratív térdbetegségben szenvedő betegnél.