A kalapácsot állítólag egy helyi házaspár, Max Hahn és titkos szeretője találta, miközben a Vörös patak mentén sétáltak London városa mellett. Megláttak egy furcsa, laza szikladarabot, amelybe egy darab fa volt beágyazódva, és hazavitték magukkal. Egy évtizeddel később fiuk, Max feltörte a követ, hogy megtalálja benne a rejtett kalapácsfejet.
A fém kalapácsfej körülbelül 15 centiméter hosszú és 25 milliméter átmérőjű, ami egyesek szerint arra enged következtetni, hogy ezt a kalapácsot nem nagy projektekhez használták, hanem inkább finom munkákhoz vagy puha fémekhez. John Thatcher megerősítette, hogy a kalapácsfej fémje 96,6% vasból, 2,6% klórból és 0,74% kénből áll. A kalapácsfej az 1930-as évek közepén történt felfedezése óta nem rozsdásodott (bár ez önmagában nem különösebben szokatlan, ha/ha viszonylag tisztán és szárazon tartják.)
A kalapács azután kezdett szélesebb figyelmet kapni, hogy 1983-ban a kreacionista Carl Baugh megvásárolta, aki azt állította, hogy a lelet egy “monumentális ‘özönvíz előtti’ felfedezés”. Arról szóló spekulációinak alapjául használta, hogy az özönvíz előtti Föld légköri minősége hogyan ösztönözhette az óriások növekedését. A kalapács ma Baugh Creation Evidence Museumának kiállítási tárgya, amely másolatokat árul a látogatóknak.
Más megfigyelők megjegyezték, hogy a kalapács stilárisan megegyezik a 19. század végén a térségben gyártott tipikus amerikai szerszámokkal. Kialakítása megfelel egy bányászkalapácsnak. A leletet tartalmazó kőzet egyik lehetséges magyarázata, hogy az ősi mészkőben lévő erősen oldódó ásványi anyagok konkréciót képezhettek a tárgy körül, egy gyakori folyamat révén (hasonlóan a megkövesedő kúthoz), amely gyakran hoz létre viszonylag rövid idő alatt hasonló berakódásokat a fosszíliák és más magok körül. Bár ez a folyamat nem adhat magyarázatot arra, hogyan került ez a kalapács a mészkőbe. Mivel az előfúró kutak tufa és travertin kőzettípusokat hoznak létre, nem pedig mészkövet. Az ilyen kutak vizével érintkező tárgyak néhány hónap elteltével kőszerű megjelenést nyernek. Ez egy hasonló folyamat, mint ami a cseppköveket és cseppköveket hozza létre, de sokkal gyorsabban megy végbe. Egy kéthéjú kagylóhéj van beágyazva a kőzet egy részébe, amelyet letörtek, hogy felfedjék a kalapácsot; a pontos kort és fajt még nem sikerült megfelelően elemezni, de úgy tűnik, hogy egy viszonylag modern fajról van szó.