Naponta kapcsolatban vagyunk fizikai szükségleteinkkel. Az olyan kellemetlen érzések, mint a fáradtság vagy az éhség, olyan módok, amelyekkel a testünk arra hív minket, hogy figyeljünk oda a szükségleteinkre. A pszichológiai szükségletek hasonlóan irányítanak minket – ha ezek nem teljesülnek, kellemetlen érzelmek keletkeznek. De a testi szükségleteinkhez képest ezek figyelmen kívül hagyása nem jár közvetlen végzetes következményekkel. Ez kihívássá válik: végül kevésbé gyakorlottak leszünk pszichológiai szükségleteink megoldásának kezelésében.

A modern pszichológiában eltérő elméletek léteznek az alapvető pszichológiai szükségletek pontos számáról és típusairól. Egyesek a pszichológiai szükségletek bizonyos hierarchiáját javasolják, míg mások sok különböző egyenértékű szükséglet kombinációját tételezik fel. Klaus Grawe pszichológus nagy elismerést kiváltó megközelítése különösen jól megalapozott empirikus adatokkal. A következő négy alapvető pszichológiai szükségletet tartalmazza

1. A kötődés iránti szükséglet

A kötődés iránti szükségletünk különösen központi szerepet játszik életünk első néhány évében, amikor túlélésünk érdekében mások segítségére vagyunk utalva. Ha van olyan gondviselőnk, akire számíthatunk (például anya vagy apa), akkor kialakul bennünk a bizalom alapja, nemcsak irántuk, hanem általában más emberek és kapcsolatok iránt is. Megbízható kapcsolattartó nélkül az első években nagyobb az esélye annak, hogy a későbbiekben kötődési zavar vagy pszichés zavar alakuljon ki. Az első kapcsolati tapasztalataink egész további életünkre formálnak bennünket.

Évek múlva is, amikor felnőtté válunk és önállóvá válunk, a kötődés iránti igényünk fontos szerepet játszik a jólétünkben. Időnként talán Ön is küzdött már olyan helyzetekkel, amikor magányosnak érezte magát, vagy hiányzott valaki? Ezekben a pillanatokban valószínűleg a kötődés iránti igényed érezteti hatását.

2. A tájékozódás és az irányítás iránti igény

A kapcsolattartó személyünk általi kötődést és védelmet érezve hamarosan kíváncsivá válunk, és új vágyak alakulnak ki bennünk, többek között: önállóan alakíthatjuk saját életünket, megérthetjük és befolyásolhatjuk a környezetünket, és saját döntéseket hozhatunk.

Ezt az igényünket akkor sértjük meg, amikor ismételten azt tapasztaljuk, hogy a körülöttünk lévő helyzetek kiszámíthatatlanok, vagy amikor azt kezdjük hinni, hogy semmilyen befolyásunk nem lehet a körülöttünk zajló dolgokra. Gyermekkorunkban egy kielégítetlen szükséglet merülhet fel, amikor például a tisztességes és koherens szabályok hiánya, amelyek egyébként iránymutatást adhatnának nekünk, azt az érzést okozza, hogy a körülöttünk lévő dolgok kiszámíthatatlanok. Hasonlóképpen, felnőttkorban az olyan események, mint egy szerettünk halála vagy egy munkahely ismételt elvesztése megzavarhatják azt a hitet, hogy igenis mi irányítjuk a saját életünket.

3. Az önbecsülés növelésének igénye

Bizonyára Ön is tapasztalta már, milyen jó érzés lehet, ha elér egy személyes célt, vagy ha dicséretet kap valamiért, ami fontos Önnek. Ez az “önbecsülésed fokozása” iránti igényed megállja a helyét. Ezt a vágyat már gyerekkorunk óta ismerjük, hogy kompetensnek, jónak és mások által megbecsültnek érezzük magunkat. Ez a szükséglet különböző módon teljesül: Például, ha olyan környezetben nőünk fel, amely bízik bennünk, és elismeri az erőfeszítéseinket. Ugyanakkor tudjuk, és az emberek kommunikálják nekünk, hogy a kudarcaink nem csökkentik az értékünket, hanem inkább segítenek a fejlődésben és a tanulásban. Mindannyian tudjuk, milyen kihívást jelenthet ennek az igénynek a teljes kielégítése – hogy valóban higgyünk az önértékelésünkben.

4. Az öröm növelésének és a fájdalom elkerülésének igénye

A halogatás! Órákon át kerüljük kötelezettségeinket, nem megyünk el az edzőterembe, kevesebbet tanulunk, mint eredetileg terveztük… Mindez első pillantásra lustaságnak tűnik – pedig valójában elsősorban egy alapvető emberi szükséglet nagyon is normális kifejeződése. Születésünk pillanatától kezdve mindannyian törekszünk az olyan kellemes élményekre, mint az evés, a pihenés, a hobbik űzése stb. Ezek a dolgok boldoggá és elégedetté tesznek bennünket a körülöttünk lévő világgal.

A felnőtté válás egyik nagyon fontos mérföldköve azonban a kellemetlen érzésekkel és felelősséggel való megküzdés képessége. Ezeknek a helyzeteknek az elviselése bizonyos mértékig arra ösztönöz bennünket, hogy elérjük hosszú távú céljainkat. Ha jó jegyet akarunk, egy bizonyos ponton meg kell tanulnunk motiválni magunkat – és eközben elviselhető mértékben elviselni a nem pozitív érzelmeket.

A kielégített szükségletek elégedett embert tesznek

Ez egyszerű, tényleg. Ha alapvető szükségleteink kielégülnek, jól érezzük magunkat. Olyan pozitív érzéseket élünk át, mint az öröm, az elégedettség vagy a büszkeség. Talán ismered a megnyugvás és az öröm érzését, amikor hosszú idő után újra látsz egy számodra fontos személyt? Valószínűleg ez a kötődés iránti szükségleted éppen abban a pillanatban teljesül. Ugyanígy valószínűleg ismeri az utazás okozta elégedettséget is, a messzeség, a függetlenség és a szabadság érzését? Ott az irányítás iránti szükségleted arat némi jól megérdemelt elégedettséget.”

A szükségleteid nem teljesülhetnek a nap 24 órájában

Az alapvető szükségleteinket természetesen nem tudjuk folyamatosan és optimálisan kielégíteni. Bizonyos helyzetekben és életszakaszokban, például egy új városba költözés vagy egy szakítás után, alapvető szükségleteink átmenetileg frusztráltak lehetnek. Általában idővel meg tudjuk teremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy visszatérjünk a normális kerékvágásba, és minden szükségletünket kielégítsük. Például azzal, hogy új barátokat keresünk, vagy felkeressük régi barátainkat.

Ezek a nehéz fázisok azonban elengedhetetlenek ahhoz, hogy időnként fokozzuk a személyes fejlődést és a tanulást. Ráadásul ilyenkor minden eddiginél jobban bízunk önmagunkban és a képességeinkben, hogy megbirkózzunk az utunkba kerülő kihívásokkal.

A rendszeresen elhanyagolt vágyak másról árulkodnak

A trükk az, hogy kitaláljuk, mennyi a túl sok: Ha az alapvető szükségletek tartósan nincsenek kielégítve, az nemcsak tartós negatív érzésekkel és feszültséggel jár, hanem a mentális zavarokra való fokozott fogékonysággal is. Ha a kötődési szükségletünk hosszabb időn keresztül frusztrált, például azért, mert nincsenek társas kapcsolataink, nagyobb valószínűséggel szenvedünk súlyos magányérzéstől. Ez pedig fokozhatja a depressziós zavar kialakulását.

Egy másik kihívás akkor merül fel, amikor a különböző alapszükségletek hosszú távon ellentmondanak egymásnak. Például egy új kapcsolat létesítése kielégíti a kötődés iránti szükségletet, ugyanakkor sérti az önálló irányítás iránti szükségletet.

Ezekben az esetekben fontos, hogy foglalkozzunk vágyainkkal, ismerjük el azokat, és gondoljuk át, hogyan tudjuk összeegyeztetni egyéni szükségleteinket.

Miért nehezednek ránk a gyermekkorunkból származó, semmibe vett szükségletek

Problémás, ha gyermekkorunkban ismételten nem teljesülnek az alapvető szükségleteink. Talán úgy éreztük, hogy nem számíthatunk senkire, vagy úgy éreztük, hogy mások folyamatosan leértékelnek bennünket. Ebben az esetben a szükségleteink folyamatosan aktívak maradtak, és időnként irányították a viselkedésünket – nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan a kielégítetlen fizikai szükségletek, mint például az éhség vagy a szomjúság, nem múlnak el csak úgy. Sőt, kevésbé fogékonnyá tesznek bennünket a körülöttünk zajló pillanatra.

Ha önbecsülés iránti igényünk gyermekkorunkban masszívan frusztrálttá válik, előfordulhat, hogy viselkedésünket túlzottan ennek kielégítésére összpontosítjuk, például kiemelkedő sikerekre való törekvéssel.

A múlton már nem lehet változtatni. De még mindig foglalkozhatunk a kora gyermekkori frusztrált szükségleteinkkel, és egészséges, kielégítő megoldásokat találhatunk arra, hogyan kezeljük őket ma. Ezért ez gyakorlatilag minden pszichoterápiában fontos téma.

Jack az igaz szerelmet keresi, Jill inkább egyedül utazik

Bár mindannyiunknak ugyanazok a szükségletei, az egyes szükségletek fontossága egyénenként nagyon eltérő. Bizonyos szükségletek egyszerűen fontosabbak számunkra, mint mások. Ugyanígy a tanulási tapasztalatainktól és a személyiségünktől függ, hogy mely stratégiák a legjobbak ezen szükségletek kielégítésére. Míg az egyik ember számára az autonómia szent, és a hetekig tartó magányos utazás a legjobb módja annak, hogy feltöltődjön, addig a másik ember a bensőséges, stabil kapcsolatokat részesíti előnyben az “egyedül töltött idővel” szemben.

Az egyéni szükségletek jelentősége ráadásul az élet bizonyos szakaszaiban nőhet vagy csökkenhet. Erre példa a szülői gondoskodásról való vágyott leválás, amely általában a pubertással kezdődik: Itt különösen erős az önrendelkezés igénye, míg a gondoskodó anyához és apához való kötődés igénye átmenetileg háttérbe szorul. Más szóval az önmeghatározás igénye átmeneti prioritássá alakul át.

Egy első lépés a beteljesülés felé: Szükségleteink megértése és azonosítása

Minden másnál fontosabb a jólétünk szempontjából, hogy megismerjük önmagunkat és szükségleteinket. Hogy megtudd, mi támogat téged a kielégítésükben. Az érzéseid fontos támpontot adnak ehhez.

1. lépés: Milyen helyzetekben érzed magad különösen elégedettnek vagy nyugodtnak? Közeli barátok között? Amikor elérsz valami számodra fontosat? Amikor összebújik az ágyban egy könyvvel?
2. lépés: Gondolja végig, milyen szükséglet lehet jelen ezekben a helyzetekben.
Ez mindkét irányban érvényes: Ha negatív érzések jelentkeznek, azt is megkérdezheted magadtól, hogy melyik szükséglet “szomjazhat”.

Egy hangulati napló segítségével könnyebben visszakövetheted ezeknek a mintáknak az eredetét. A ‘Miért érzem magam így’ című tanfolyam a Moodpath alkalmazásunkban segíthet kideríteni, hogy mely szükségletek a legfontosabbak számodra, és hogyan tudod ezeket kielégíteni. Ha az a benyomása, hogy szükségletei jelenleg háborúban állnak egymással, és ettől szenved, érdemes lehet megfontolni a szakmai támogatást.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.