Kísérletek történnek arra, hogy a Brit-szigeteken található rengeteg puszta holdat visszaszerezzék, és a rekultiváció problémáit az Angol Királyi Mezőgazdasági Társaság folyóiratának 1919-es kötete részletesen tárgyalja. Az általános problémával W. Gavin úr foglalkozik. Sem a teljes műveletlen földterület, sem a valószínűleg megművelhető műveletlen földterület nagyságáról nem áll rendelkezésre pontos információ ebben az országban, de Sir Daniel Hall az Újjáépítési Bizottságnak készített jelentésében ideiglenesen 250 000 hektárt javasolt mezőgazdasági célokra hasznosítható területként. A földek rekultivációja a mezőgazdaság kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan folyik, és egy olyan sűrűn lakott országban, mint Anglia, a közvetlen jövedelmező művelésre kilátást mutató földek nagy részét már rekultiválták. Ezért a fennmaradó pusztaságok rekultiválása általában olyan kiadásokat igényel, amelyek meghaladják a föld azonnali értékét a rekultiváláskor. Néhány körzetben van olyan földterület, amelynek rekultiválása kifizetődő lenne, és sok esetben a magántulajdonosok olcsóbban elvégezhetnék a munkát, mint az állam. Másrészt az ilyen rekultiváció a nemzeti vagyonhoz a föld tényleges értékénél nagyobb mértékben járul hozzá, így az állam megengedheti magának, hogy többet költsön, mint egy magántulajdonos. Továbbá, ipari depresszió idején az állam számára társadalmi előnnyel járhat, ha néhány rekultivációs program elindításával munkahelyet biztosít.