A kutatási cél a vizsgálat céljával és a vizsgálatból létrehozandó ismeretek típusával foglalkozik. A kutatási célokat vizsgálva előre lehet látni, hogy mit akarunk elérni a vizsgálattal. A kutatási cél megjelöli az érdeklődésre számot tartó populációt, a független változót és a függő változót.
Néhány kutató a kutatási célt deklaratív formában, a cél általános megfogalmazásaként fogalmazza meg, például a tanulmány célja, hogy megvizsgálja a civil szervezetekben dolgozók (érdeklődésre számot tartó populáció) kezdeti fizetése (függő változó) és korábbi munkatapasztalatuk (független változó) közötti kapcsolatot.
A leíró vizsgálatban nem mindig vannak olyan változók, amelyeket függetlenként vagy függőként lehet megjelölni. Ilyen esetben a célkitűzés jelzi a vizsgálat jellegét, a vizsgálati változókat és a vizsgált populációt, ahogyan azt a példában találjuk: A vizsgálat célja, hogy felmérje a nők döntéshozatali autonómiáját az egészségügyi ellátásukkal, a gyermekük egészségügyi ellátásával, a háztartási nagybevásárlásokkal, a mindennapi szükségletekre vonatkozó háztartási beszerzésekkel és a nők családtagjainál vagy rokonainál tett látogatásokkal kapcsolatban.
Az oksági vizsgálatokban a célokat általában hipotézisek formájában fogalmazzák meg.
Itt egy példa: A nők részvétele a háztartási döntéshozatalban az életkorral, az iskolai végzettségükkel és a túlélő gyermekek számával nő.
A kutatási célok megfogalmazásának három fő okát sorolhatjuk fel;
- A tanulmányt a lényegre szűkítve fókuszáljuk;
- Kerüljük az olyan adatok gyűjtését, amelyek nem feltétlenül szükségesek az adott probléma megértéséhez és megoldásához;
- A tanulmányt egyértelműen meghatározott összetevőkre vagy fázisokra szervezzük.
A kutatási célok megfogalmazásakor szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulmány kiértékelésekor az eredményeket a célokhoz hasonlítanánk.
Ha a célokat nem fogalmaztuk meg egyértelműen, a tanulmány nem értékelhető a kívánt módon. Éppen ezért; ügyelnünk kell arra, hogy a célok megfeleljenek bizonyos kritériumoknak;
- Reálisak, hogy illeszkedjenek a helyi környezethez.
- A probléma különböző aspektusaira kiterjednek.
- A hozzájáruló tényezőket koherens módon és logikus sorrendben veszik figyelembe.
- Etikai kérdéseket is figyelembe vesznek, ha vannak.
- Megfogalmazzák operatív módon.
A céloknak szorosan kapcsolódniuk kell a kutatási probléma megfogalmazásához, a megbízó számára konkrét, konkrét és elérhető célokat adva.
A legjobb, ha a vizsgálat céljait először általánosságban fogalmazzuk meg, majd áttérünk a konkrét kifejezésekre.
A célok ebből a szempontból kétfélék lehetnek: általánosak és konkrétak. Ezt a két fogalmat az alábbiakban részletezzük, valamint két további célt, nevezetesen a közvetlen célt és a végső célt.
A kutatási célok típusai
- Általános cél.
- Specifikus célok.
- Közvetlen célok.
- Végső cél.
Általános célkitűzés
A tanulmány általános célkitűzése általánosságban megfogalmazza, hogy mit várnak el a tanulmánytól.
Ha például az azonosított probléma a gyermekjóléti rendelők alacsony kihasználtsága, a tanulmány általános célkitűzése lehet:
- A gyermekjóléti rendelők alacsony kihasználtságának okainak feltárása a megoldások megtalálása érdekében.
Hasonlóképpen, a terhességi vérszegénységről szóló tanulmányban az általános cél a következő lehetne:
- A hemoglobinszint változásának vizsgálata a terhesség időtartamának növekedésével.
Vagy egy olyan tanulmányban, amely a kecsketenyésztés hozzájárulását vizsgálja a szegénység enyhítéséhez, az általános célt a következőképpen fogalmazhatjuk meg:
- A kecsketenyésztésbe való befektetés hatásának felmérése a szegénység enyhítésére a vidéki Bangladesben.
Specifikus célok
Mivel az általános célokat helyesen megfogalmaztuk, célszerű azt több kisebb, logikusan összefüggő részre bontani. Ezeket általában specifikus céloknak nevezik.
A specifikus céloknak szisztematikusan kell foglalkozniuk a problémafelvetés alatt meghatározott problémák különböző aspektusaival és azokkal a kulcsfontosságú tényezőkkel, amelyek feltételezhetően befolyásolják vagy okozzák a problémákat.
Meg kell határozniuk, hogy mit fogunk csinálni a vizsgálat során, hol fogjuk ezt a vizsgálatot elvégezni, és milyen célból.
A megfelelően megfogalmazott specifikus célok megkönnyítik a kutatási módszertan kidolgozását, és segítik a kutatót az adatgyűjtés, elemzés, értelmezés és felhasználás orientálásában.
Így az imént idézett vérszegénységi felmérésben a konkrét célok a következők lehetnek
- A kórelőzményen keresztül meghatározni a vizsgálatban részt vevő terhes nők terhességének időtartamát, paritását és utolsó szülési intervallumát;
- A terhes nők hemoglobinszintjének felmérése Sahli módszerével;
- A hemoglobinszint változásának meghatározása a terhesség időtartamával, a születés és a paritás ellenőrzésével.
közvetlen célok
Az általános cél és a specifikus célok mellett néhány tanulmány, különösen az értékelő tanulmányok, megkísérlik meghatározni a közvetlen célokat. A közvetlen cél arra szolgál, hogy viselkedési szempontból jelezze a tervezett kutatás fókuszát.
A célnak a következő pontokat kell meghatároznia:
- Miért fogjuk elvégezni a vizsgálatot?
- Ki fogja elvégezni a vizsgálatot?
- Mikor fogják elvégezni a vizsgálatot?
- Mit fogunk vizsgálni?
- Kikre fog kiterjedni a vizsgálat?
- Hogyan fogják elvégezni a vizsgálatot?
A “miért” kérdés a vizsgálat indoklására és céljaira irányul.
A “kinek” kérdés a vizsgálat végrehajtásáért felelős személyek, cégek vagy szervezetek azonosítására irányul, míg a “mikor” kérdés a vizsgálati időszakot kívánja megismerni.
A “mit” kérdés a probléma megfogalmazására irányul, beleértve a kulcsfontosságú változókat.
A “kit” kérdés a vizsgálandó populációra keresi a választ.
A “hogyan” kérdés a követendő módszertan megismerésére törekszik, beleértve az alkalmazandó kutatási tervet és mintavételi stratégiát.
Végső cél
A legtöbb alkalmazott kutatási tanulmánynak van egy végső célmeghatározása, amely arra összpontosít, hogy az eredményeket hogyan fogják felhasználni arra, hogy motiválják a programvezetőket és a politikai döntéshozókat a felmérés eredményeiből következő ajánlások végrehajtására és kivitelezésére.
A vérszegénységre vonatkozó felmérésben a végső cél a következőképpen fogalmazható meg:
Várható, hogy a vizsgálat eredményei segítenek a terhességnek az anyák hemoglobinszintjére gyakorolt hatásának jobb megértésében, és ezáltal az orvosok számára iránymutatást adnak a terhes nők számára a különböző terhességi időszakokban alkalmazott helytelen vasterápiához.
A fentebb idézett gyermekétkezési felmérésben a végső cél az volt, hogy rámutasson azokra a kérdésekre, amelyekkel a politikai döntéshozóknak és programvezetőknek foglalkozniuk kell az országban élő gyermekek táplálkozási helyzetének javítása érdekében.