A “olyan gazdag, mint Krőzus” kifejezés a király legendás gazdagságából származik, aki i. e. 560 és 546 között uralkodott a nyugat-kis-ázsiai Lídiában. A bányákból és a Pactolus folyó homokjából származó arany zsúfolásig megtöltötte kincstárát. Úgy tartják, hogy Krőzus király idejében a lídiaiak voltak az első népek, akik pénzként érméket vertek.
Krőzus szardiszi pompás udvarának híre sok látogatót vonzott. Egyikük a legenda szerint Szolón, a görögök törvényhozója volt. A király büszkén mutogatta kincseit, és megkérdezte Szolónt, ki a legboldogabb ember, akivel valaha találkozott. Szolón két-három homályos embert nevezett meg, akik boldogan éltek és haltak meg. Krószosz meglepődött és dühös lett, és így szólt: “Athén embere, az én boldogságomat semminek tartod?” “Igazság szerint – felelte Szolón -, én senkit sem tartok boldognak a haláláig, mert senki sem tudhatja, mit tartogatnak számára az istenek.”
Krőzusra valóban nagy szerencsétlenség várt. A perzsa Nagy Kürosz, hatalmas birodalmát kiterjesztve, hamarosan Lídia királyságát fenyegette. Krózus a görögországi Delphoi jósdájához fordult. A jósda válaszolt: “Ha Krózus háborúba indul, egy nagy birodalmat fog elpusztítani”. Krőzus tehát elindult Kürosz serege ellen, és teljes vereséget szenvedett, saját nagy birodalmát pusztította el.”
A régi történet tovább meséli, hogy Kürosz elrendelte, hogy élve égessék el Krőzuszt. Amikor Krőzus látta, hogy a lángok felfelé kúsznak, hogy felemésszék, eszébe jutottak a bölcs Szolón szavai, és így kiáltott fel: “Ó Szolón! Szolón! Szolón!” Feltehetően Kyroszt annyira meghatotta a történet, hogy Szolón figyelmeztette a büszke királyt, hogy elrendelte Krőzus szabadon bocsátását. Kürosz megkérdezte Krószoszt, miért kiáltotta Szolón nevét, mire Krószosz újabb kérdést tett fel neki: “Mit csinálnak most a katonáid?”, megmutatva a perzsa katonákat, akik minden kincset elvettek és mindent elpusztítottak; Kürosz azt válaszolta: “Kifosztják a városodat”; erre Krószosz azt mondta: “Nem az én városomat fosztogatják, ez most a te városod, és a katonáid elpusztítják a városodat”. E rövid beszélgetés után Nagy Kürosz megállította katonáit.
Napjainkban Szardeisz (Szalihli közeli Sart néven ismert) az égei-tengeri régióban található, és Izmirből indulva túrákat lehet szervezni.