Tágabb értelemben a konceptuális modellezés a valós világ grafikus ábrázolásának (vagy modelljének) kialakítását jelenti. Az együttműködésen alapuló problémamegoldás összefüggésében ez a rendszer könnyen érthető reprezentációját biztosítja a különböző érintettek számára. A koncepcionális modellezés folyamata során döntéseket kell hozni a modell terjedelméről és részletességéről. Ezeknek a döntéseknek általában a modellező és a probléma tulajdonosai, azaz a döntéshozatalt segítő modellre igényt tartó érdekelt felek közötti közös megállapodásnak kell lenniük. Ez azt is megköveteli, hogy az adott helyzetre vonatkozóan feltételezésekkel éljünk. A koncepcionális modellezőnek meg kell határoznia, hogy a valós világ mely aspektusait vonja be és melyeket zárja ki a modellből, és hogy az egyes aspektusokat milyen részletességgel modellezze. Az alább tárgyalt fogalmi modellek úgy is felfoghatók, mint a vizsgált helyzet nem szoftverspecifikus leírásai, amelyek leírják a célkitűzéseket, bemeneteket, kimeneteket, tartalmat, feltételezéseket és a szükséges megfelelő egyszerűsítéseket. Ebben a tágabb értelemben a konceptuális modellek készítői segítők lehetnek, akik az érdekeltek csoportjainak segítenek jobban megérteni a helyzetüket.
A konceptuális modellek hasznos kiindulópontot jelentenek a részvételi vagy kollaboratív modellezési erőfeszítésekhez is. Segítenek a különböző érdekcsoportoknak közös nyelvet kialakítani, ami megkönnyíti az innovatívabb tervezést és értékelést. Számos oldal foglalkozik a problémák strukturálásának és keretezésének kapcsolódó megközelítéseivel, különösen a rendszergondolkodással, a rendszerszintű tervezéssel és a rendszergondolkodás eszközeivel. A koncepcionális modelleknek számos felhasználási módja van az együttműködésen alapuló döntéshozatalban. Az alábbi linkek azonban olyan forrásokhoz vezetnek, amelyek azt vizsgálják, hogy ezek a megközelítések hogyan támogathatják a részletesebb számítógépes modellek és döntéstámogató rendszerek fejlesztését.
Konceptuális modellek – Mik ezek és hogyan használhatja őket?
A Andrew Powell-Morse 2017-es bejegyzése jó bevezetést nyújt ezekbe a modellekbe. Megvizsgálja, hogy mik a fogalmi modellek, hogyan valósítják meg őket leggyakrabban, és kitér a fogalmi modellek használatának néhány előnyére és hátrányára a szoftverfejlesztés területén.
Konceptuális modellezés: Tudásszerzés és modellabsztrakció
Kathy Kotiadis és Stewart Robinson tanulmánya a konceptuális modell kialakításának folyamatait vizsgálja. Ez a tanulmány a konceptuális modellezés artefaktumainak és két konkrét konceptuális modellezési folyamatnak: a tudásszerzésnek és a modell absztrakciónak a tárgyalásával járul hozzá ehhez a megértéshez. Az ismeretszerzés a problémahelyzet megismerésének és a rendszer leírásának folyamata. A modell absztrakciója a rendszerleírásból a fogalmi modellbe való átmenet során végrehajtott egyszerűsítésekre utal. Lásd még a rendszergondolkodás eszközeit, amelyek részletesebben ismertetik a gazdag képek és az SSM használatát.
A megfelelő modell kiválasztása: fogalmi modellezés a szimulációhoz
Stewart Robinson ezen írása azt vizsgálja, hogy mit kell beépíteni a szimulációs modellbe, és mit nem. A modellezendő dolgok meghatározásának folyamatát fogalmi modellezésnek nevezzük. Elismeri, hogy egyensúlyt kell teremteni a megfelelő részletezettségi szint elérésében – ha túl bonyolult, akkor a rendelkezésre álló idő és tudás mellett nem biztos, hogy lehetséges a modell elkészítése, ha túl egyszerű, akkor az eredmények nem biztos, hogy elég pontosak lesznek. Ebben a dokumentumban először a koncepcionális modellezést vizsgáljuk meg egy szemléletes egészségügyi példán keresztül. Ezt követően meghatározzuk a koncepcionális modellezést, annak artefaktumait és követelményeit. Végül röviden felvázolunk egy keretrendszert, amely segíti a modellezőt a koncepcionális modell meghatározásában.
Koncepcionális modellezés: keretrendszer, alapelvek és jövőbeli kutatások
A koncepcionális modellezés szakasza egy szimulációs projektben nagyon fontos, mégis általában még mindig inkább művészetnek, mint tudománynak tekintik. Ebben a tanulmányban Roger Brooks ismerteti néhány, a koncepcionális modellezéssel kapcsolatos nézetét. Megvitatja a koncepcionális modellezés jelentését és természetét, és felvázol egy keretrendszert. Az általános célnak a projekt számára a legjobb modell kiválasztásának kell lennie, és a koncepcionális modellezés egy nehéz optimalizálási problémának tekinthető, amelyet hatékonyan lehet kezelni egy kreatív keresési folyamat segítségével, amely alternatív modelleket dolgoz ki, és a projekt során előre jelzi azok teljesítményét. A szakirodalomból származó tanácsok és személyes tapasztalatok alapján a koncepcionális modellezés 17 alapelvét javasoljuk.
A koncepcionális modellek kidolgozása a fenntartható és teljesítményalapú irányítás mutatóinak kidolgozásában is kulcsfontosságú lépés. Egy másik kapcsolódó oldal ebben a szakaszban számos linket tartalmaz, amelyek felvázolják, hogyan lehet programalapú eredménymodelleket , más néven beavatkozási logikai modelleket kidolgozni. Számos oldal foglalkozik a problémák strukturálásának és keretezésének kapcsolódó megközelítéseivel, különösen a rendszergondolkodással, a rendszerszintű tervezéssel és a rendszergondolkodás eszközeivel.