An inch deep and a mile wide? Vagy egy mérföld mély és egy hüvelyk széles?
Az oktatásban folyó viták egyike a szélesség kontra mélység kérdése körül forog. Jobb-e sok fogalommal megismertetni a tanulókat (szélesség), vagy kevesebb téma mélyebb feltárását kell elősegíteni (mélység)? Nem meglepő módon nem született konszenzus, de az elmúlt évtizedben a tendencia egyértelműen a mélyebb tanulás irányába mutatott.
Az elmúlt években a Mastery Transcript Consortium (MTC), amelyről korábbi cikkeimben már írtam, széles körű figyelmet kapott, és hozzájárult ahhoz, hogy a beszélgetés az elsajátításon alapuló vagy kompetenciaalapú tanterv felé terelődjön. Ez a tantervi mozgalom a tanulás mélységét hangsúlyozza oly módon, hogy a tanulók elérnek bizonyos, a tanáraik által meghatározott kompetenciaszinteket. Azok, akik ezt a modellt támogatják, azzal érvelnek, hogy a diákok jobb hosszú távú tanulási stratégiákat és kritikus gondolkodást fejlesztenek ki, ha kevesebb teljes témában mélyedhetnek el, különösen, ha némi szabadságot kapnak az érdeklődési és szenvedélyes területek követésére. Az érvelés szerint, ha a pedagógusok a mélység helyett a szélességre törekednek, akkor növelik mind a tanulói cselekvőképességet (az eszközöket, amelyekkel a tanulók irányítják saját tanulásukat), mind az elkötelezettséget.
Az egyik legfrissebb oktatási kutatásokkal kapcsolatos forrásom az Edutopia, a Star Wars-ból ismert George Lucas által támogatott hatalmas weboldal. Egy decemberi cikkben az Edutopia egyik munkatársa, Emily Kaplan, a tanulóvezérelt tanulással összefüggésben a mesterségek előnyeit emelte ki: “Végső soron a váltás … kevésbé a konkrét gyakorlatokról szól, hanem inkább a prioritások eltolódásáról: az azonnali eredményektől a megértés rendezetlenebb, befejezetlenebb és mélyebb formája felé.”
Mélyebb tanulás a Colorado Academy-n
A Colorado Academy felső tagozatán minden osztályteremben és minden tantárgyban több bizonyítékot láthat a “rendezetlenebb” tanulásra, mint amennyit az elmúlt években láthatott. Most gyakrabban fordul elő, hogy a tanárok és a diákok csapatban, nyitottabb, felfedező módon tanulják a tartalmi területeket. Ebben a modellben a folyamat és az utazás ugyanolyan fontos, mint a végeredmény. Ennek eredményeként több együttműködést látunk (a diákok párban vagy csapatban dolgoznak) és több önreflexiót, mivel a diákok felteszik maguknak a kérdést, hogy miért és hogyan csinálják azt, amit csinálnak.
De mindannyian tudjuk, hogy az elsajátítás vagy akár a kompetencia nehezen elérhető célok. Mit értünk pontosan mesteri tudás alatt, és honnan tudjuk, hogy egy tanuló elérte azt? Elengedhetetlen, hogy világosan meghatározzuk ezeket a mércéket, és következetes, értelmes visszajelzést adjunk. Ez a tanár részéről komoly munkát igényel mind az elején, mind a folyamat során, és általában részletes tanulási rubrikák kidolgozását jelenti.
A mélység és a szélesség közötti feszültség, valamint a tanár által irányított oktatás és a tanuló által irányított tanulás közötti vita továbbra is fennáll. Szeretném azt hinni, hogy a Colorado Akadémia továbbra is megtalálja a középső “aranypontot”, reagálva a spektrum mindkét végére.
Tudjuk, hogy a sokféle témának való kitettség fontos, különösen a középiskola első osztályaiban, amikor a diákok agya még fejlődik. A 9. és 10. évfolyamon a tanulók mélységre, magasabb rendű gondolkodásra való képessége és a folyamatnak a produktummal szembeni szeretete még nagyon is folyamatban van. Sok esetben az alapkészségeik sem szilárdultak meg eléggé ahhoz, hogy nagyon sok területen elmélyedjenek. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy teljes mértékben a közvetlen oktatásra kellene hagyatkoznunk, vagy hogy nem kellene segítenünk a tanulókat a kompetenciaalapú tanulás irányába haladni a tanulók által irányított nagyobb mértékű felfedezéssel.
Hogyan működik ez az én óráimon
Egy egyszerű példa a saját gyakorlatomból segít szemléltetni ezt a gondolatot. Jelenleg a Coming of Age in the World című kilencedikes angol tantárgyat tanítom. Az egyik könyv, amit ezen a kurzuson olvasunk, a Persepolis, Marjane Satrapi illusztrált memoárja az iráni forradalom idején való felnőtté válásról.
A mű tanításakor jó adag történelmi kontextust kell biztosítanom a diákoknak ahhoz, hogy értelmezni tudják. Ezzel az alapozó háttérrel és a könyv olvasásának közös élményével felvértezve a diákokat ezután szabadon engedhetem, hogy egy általuk választott, a könyvben leírt eseményekhez kapcsolódó kutatási témát vizsgáljanak meg. Addigra valójában jobban érdekel, hogyan követik egy rövid kutatási dolgozat megírásának folyamatát, és milyen készségekre tesznek szert eközben, mint a dolgozatuk tartalma. Megpróbálom megtalálni az egyensúlyt a tartalom és a készségfejlesztés, a mélység és a szélesség között.
Az ehhez hasonló órák a spektrum mindkét oldalából a legjobbat ragadják meg, és ösztönzik a tanulók kritikus gondolkodásra és önirányításra való képességét korlátozott keretek között. Ezt látom a felső tagozatosok laborjaiban és tantermeiben minden tudományágban. A Colorado Akadémia továbbra is az általunk ismert legjobb oktatási gyakorlatokat fogja alkalmazni, miközben mindig bizonyos mértékű támogatott, egyénre szabott szabadságot biztosít minden diákunknak.