A kisagyi nyúlványok (brachia conjunctiva) a kisagyból erednek, és a negyedik kamra tetejének oldalsó részébe emelkednek, ahol a colliculi inferior alatt az agytörzsbe lépnek. Ezeket a felső medullaris velum superior hidalja át. A felső kisagyi pedunculusok jelentik a kisagy fő kimeneti útvonalát, és mint ilyen, rostjaik többsége efferens. Viszonylag kevés afferens járulék van jelen. Az efferens pályák közé tartoznak a cerebellorubrális, a dentatothalamikus és a fastigioreticularis pályák. Ezek mindegyike kisagyi magokból indul ki; a cerebellorubrális rostok a globosus és emboliform magokból, a dentatothalamikus rostok a nucleus dentatusból, a fastigioreticularis rostok pedig a nucleus fastigialisból. A különböző magokból együtt lépnek ki, hogy a negyedik kamra tetején emelkedjenek fel, és elülső irányban a középagyi tegmentális terület felé haladjanak, az oldalsó lemniscus medialisához. A cerebellorubrális rostok ezen a ponton keresztezik egymást, hogy belépjenek a kontralaterális vörös magba. A dentatothalamikus rostok szintén átkelnek és felemelkednek, hogy a ventrális intermedier (VI) és a ventrális anterior (VA) talamuszmagban szinapszist hozzanak létre. A fastigioreticularis rostok a középagy, a pons és a medulla oblongata reticularis formációjába lépnek be. az afferens pályák közé tartoznak az elülső spinocerebellaris és a tectocerebellaris pályák. Az elülső spinocerebellaris traktus rostjai a gerincvelő Clarke-oszlopából erednek, és az elülső fehér commissura fehéren át az oldalsó funiculusba jutnak, ahol felemelkednek a felső pontinus szintekre, mielőtt visszamennének, hogy a felső peduncleus superioron keresztül a kisagyba lépjenek. A kisagykéreg hátsó végtagi régiójában végződnek. A tektocerebelláris pályák mindkét oldalon a colliculus superiorból és inferiorból indulnak ki, és a köztes vermisben (culmen, declive, folium, tuber, piramis) és a lobulus simplexben végződnek. A tectocerebellaris traktus funkciója nem ismert, de széles körben úgy vélik, hogy a vizuális és auditív reflexeket közvetíti.