Személyzet és egységek
A katonai technológia növekvő jelentősége ellenére a katonai tevékenység mindenekelőtt az emberektől függ. A brit hadsereg például 2000-ben kijelentette: “Az ember még mindig a háború első számú fegyvere.”
Rang és szerep
A katonai szervezetet szigorú, katonai rangok szerint tagolt parancsnoki hierarchia jellemzi, a rangok általában (a hatalom csökkenő sorrendjében) tisztek (pl. ezredes), altisztek (pl. őrmester) és a legalacsonyabb rangú személyzet (pl. közkatona) szerint csoportosítva. Míg a főtisztek stratégiai döntéseket hoznak, addig az alárendelt katonai személyzet (katonák, tengerészek, tengerészgyalogosok vagy repülők) végrehajtják azokat. Bár a rendfokozati címek katonai áganként és országonként eltérőek, a rendfokozati hierarchia a világ összes állami fegyveres erejében közös.
A rendfokozatuk mellett a személyzet a számos kereskedelmi szerepkör valamelyikét tölti be, amelyeket gyakran a szerepkör katonai feladatainak jellege szerint csoportosítanak a harci műveletekben: harci szerepkörök (pl.pl. gyalogság), harci támogató szerepek (pl. harci mérnökök) és harci szolgálatot támogató szerepek (pl. logisztikai támogatás).
Toborzás
A személyzetet az állam által választott rendszertől függően toborozhatják vagy besorozhatják. A katonák többsége férfi; a női katonák kisebbségi aránya nemzetközileg változó (Indiában körülbelül 3%, az Egyesült Királyságban 10%, Svédországban 13%, az USA-ban 16%, Dél-Afrikában 27%). Míg az államok kétharmada ma már csak felnőtteket toboroz vagy soroz be, 2017-ben 50 állam még mindig részben 18 év alatti (általában 16 vagy 17 éves) gyermekekre támaszkodott a fegyveres erőinek személyi állományában.
Míg a tisztként belépő újoncok általában felfelé ívelő életmódot folytatnak, a legtöbb sorkatonának a gyermekkori háttere relatív társadalmi-gazdasági nélkülözés. Például, miután az USA 1973-ban felfüggesztette a sorkötelezettséget, “a hadsereg aránytalanul vonzotta az afroamerikai férfiakat, az alacsonyabb státuszú társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező férfiakat, azokat a férfiakat, akik nem akadémiai középiskolai programokban vettek részt, és azokat a férfiakat, akiknek a középiskolai jegyei általában alacsonyak voltak”. Az amerikai fegyveres erők állományának társadalmi-gazdasági hátteréről 2020-ban kiadott tanulmány szerint azonban az olyan társadalmi-gazdasági mutatók, mint a szülői jövedelem, a szülői vagyon és a kognitív képességek tekintetében egyenrangúak vagy valamivel magasabbak, mint a polgári lakosság. A tanulmány megállapította, hogy a technológiai, taktikai, műveleti és doktrinális változások a személyi állomány iránti kereslet változásához vezettek. A tanulmány továbbá arra utal, hogy a leghátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok kisebb valószínűséggel felelnek meg a modern amerikai hadsereg követelményeinek.
Kötelezettségek
A katonai alkalmazás kötelezettségei sokrétűek. A teljes idejű katonai alkalmazás általában többéves minimális szolgálati időt követel meg; két és hat év közötti időtartam jellemző például az ausztrál, az egyesült királyságbeli és az amerikai fegyveres erőknél, a beosztástól, az ágtól és a rangtól függően. Egyes fegyveres erők engedélyeznek egy rövid leszerelési időszakot, általában a kiképzés alatt, amikor az újoncok jogszerűen elhagyhatják a fegyveres erőket. Alternatív megoldásként a részmunkaidős katonai foglalkoztatás, az úgynevezett tartalékos szolgálat lehetővé teszi az újonc számára, hogy civil munkát tartson fenn, miközben hétvégenként katonai fegyelem alatt képzi magát; a teljes munkaidős személyi állomány kiegészítéseként bevetésre is behívhatják a hadműveletekhez. A fegyveres erőkből való kilépés után az újoncok továbbra is kötelesek lehetnek visszatérni a teljes munkaidős katonai foglalkoztatásba, hogy kiképzést kapjanak vagy bevetésre kerüljenek.
A katonai jog olyan bűncselekményeket vezet be, amelyeket a polgári bíróságok nem ismernek el, mint például a szabadság nélküli távollét (AWOL), dezertálás, politikai cselekmények, hamis tanúzás, tiszteletlen magatartás és engedetlenség (lásd például a katonai jog elleni bűncselekményeket az Egyesült Királyságban). A büntetések a sommás megrovástól a hadbíróságot követő többéves börtönbüntetésig terjednek. Bizonyos alapvető jogokat is korlátoznak vagy felfüggesztenek, beleértve az egyesülési szabadságot (pl. szakszervezeti szervezkedés) és a szólásszabadságot (a médiának való beszéd). Egyes országokban a katonáknak joguk van a lelkiismereti okokból történő tiltakozásra, ha úgy vélik, hogy egy parancs erkölcstelen vagy törvénytelen, vagy jó lelkiismeretük szerint nem tudják azt végrehajtani.
A személyzetet a műveleti szükségleteknek megfelelően hazájukban vagy a tengerentúlon lévő bázisokra helyezhetik el, és ezekről a bázisokról gyakorlatokra vagy műveletekre küldhetik őket a világ bármely pontjára. Békeidőben, amikor a katonai személyzet általában helyőrségekben vagy más állandó katonai létesítményekben állomásozik, többnyire adminisztratív feladatokat, képzési és oktatási tevékenységeket, technológiai karbantartást és toborzást végeznek.
Kiképzés
Az alapkiképzés felkészíti az újoncokat a katonai élet követelményeire, beleértve a mások megsebesítésére és megölésére való felkészültséget, valamint a halálos veszéllyel való szembenézést menekülés nélkül. Ez egy fizikailag és pszichológiailag intenzív folyamat, amely újraszocializálja az újoncokat a katonai követelmények egyedi jellegére. Például:
- Az egyéniséget elnyomják (pl. az újoncok fejének leborotválásával, egyenruhák kiadásával, a magánélet megtagadásával és a keresztnevek használatának megtiltásával);
- A napi rutin szigorúan ellenőrzött (pl.pl. az újoncoknak meghatározott módon kell beágyazniuk, csizmájukat fényesíteniük és ruháikat rakosgatniuk, a hibákat pedig büntetik);
- A folyamatos stresszhatások kimerítik a pszichológiai ellenállóképességet a kiképzőik követeléseivel szemben (pl.pl. az újoncok megfosztása az alvástól, élelemtől vagy menedéktől, sértések kiabálása és megalázó célzatú parancsok adása)
- A gyakori büntetések a csoportkonformitás kondicionálására és a rossz teljesítmény elrettentésére szolgálnak;
- A fegyelmezett kiképzőt az ideális katona példaképeként mutatják be.
Intelligencia
A következő követelmény meglehetősen alapvető igényként jelentkezik a hadsereg számára, hogy azonosítsa a lehetséges fenyegetéseket, amelyekkel szembenézhet. E célból a parancsnokságok és más katonai, valamint gyakran a civil személyzet egy része részt vesz e fenyegetések azonosításában. Ez egyszerre egy szervezet, egy rendszer és egy folyamat, amelyet együttesen katonai hírszerzésnek (MI) neveznek.
A katonai hírszerzési koncepciók és a katonai hírszerzési módszerek alkalmazásának nehézsége az általuk keresett információk titkosságának jellegében, valamint abban rejlik, hogy a hírszerzők titokban dolgoznak azon, hogy megszerezzék a konfliktus eszkalációjára, a harc megindítására vagy egy invázióra vonatkozó esetleges terveket.
A katonai hírszerzés szerepének fontos része a potenciális jövőbeli támadók katonai képességének felmérése érdekében végzett katonai elemzés, és olyan harci modellezés biztosítása, amely segít megérteni azokat a tényezőket, amelyek alapján az erők összehasonlítása elvégezhető. Ez segít az olyan állítások számszerűsítésében és minősítésében, mint például: “Kína és India tartja fenn a világ legnagyobb fegyveres erőit”, vagy hogy “az amerikai hadsereget tartják a világ legerősebbjének”.
Bár egyes harcban részt vevő csoportok, például militánsok vagy ellenállási mozgalmak katonai terminológiával hivatkoznak magukra, nevezetesen “hadsereg” vagy “front”, egyikük sem rendelkezett olyan nemzeti katonai struktúrával, amely indokolná a hivatkozást, és általában külső nemzeti hadseregek támogatására szorultak. Azért is használják ezeket a kifejezéseket, hogy elrejtsék az MI elől valódi képességeiket, és hogy lenyűgözzék a potenciális ideológiai újoncokat.
A katonai hírszerzés képviselőinek részvétele a nemzeti védelmi politika végrehajtásában fontos, mert a politika elvárt stratégiai céljának első számú válaszadójává és kommentátorává válik, szemben az azonosított fenyegetések realitásaival. Ha a hírszerzési jelentéseket összevetik a politikával, lehetővé válik a nemzeti vezetés számára, hogy a tisztek és beosztottjaik katonai fizetésén, valamint a katonai létesítmények fenntartásának és a számukra nyújtott katonai támogató szolgáltatások költségein túlmenő erőforrások elosztását is megfontolja.
Gazdaságtan
A védelmi gazdaság a hadseregek forrásainak és fenntartásának, valamint a katonai műveletek, köztük a háborúk finanszírozásának pénzügyi és monetáris erőfeszítései.
A források elosztásának folyamata a katonai költségvetés meghatározásával történik, amelyet a hadseregen belül egy katonai pénzügyi szervezet kezel. A katonai beszerzés ezután engedélyezi a hadsereg számára az áruk és szolgáltatások beszerzését vagy szerződéssel történő biztosítását, akár békeidőben egy állandó bázison, akár egy harci övezetben a helyi lakosságtól.
Képességfejlesztés
A képességfejlesztés, amelyet gyakran katonai “erősségként” emlegetnek, vitathatatlanul az emberiség által ismert egyik legösszetettebb tevékenység; mert meg kell határozni: stratégiai, műveleti és taktikai képességigényeket az azonosított fenyegetések elhárítására; stratégiai, műveleti és taktikai doktrínákat, amelyek alapján a megszerzett képességeket használni fogják; a doktrínák végrehajtásában részt vevő koncepciók, módszerek és rendszerek azonosítását; tervezési előírások létrehozását a gyártók számára, akik ezeket megfelelő mennyiségben és minőségben gyártanák a harcban való alkalmazásukhoz; a koncepciók, módszerek és rendszerek beszerzését; a koncepciókat, módszereket és rendszereket a leghatékonyabban és leghatékonyabban használó haderőstruktúra létrehozását; ezen koncepciók, módszerek és rendszerek integrálása a haderőstruktúrába olyan katonai oktatás, kiképzés és gyakorlat biztosításával, amely lehetőleg hasonlít a tervezett felhasználás harci környezetéhez; katonai logisztikai rendszerek létrehozása, amelyek lehetővé teszik a katonai szervezetek folyamatos és megszakítás nélküli teljesítményét harci körülmények között, beleértve a személyzet egészségügyi ellátását és a felszerelés karbantartását; a sebesült személyzet felépülését segítő szolgáltatásokat és a sérült felszerelés javítását; és végül a konfliktus utáni leszerelés és a békeidőben feleslegessé vált háborús készletek megsemmisítése.
A katonai doktrína kidolgozása talán a legfontosabb az összes képességfejlesztési tevékenység közül, mert ez határozza meg, hogy a katonai erőket hogyan használták és használják a konfliktusokban, a parancsnokság által használt koncepciókat és módszereket, hogy megfelelően képzett, felfegyverzett és felszerelt katonai személyzetet alkalmazzon a háború, a kampány, a csata, a hadművelet, az akció vagy a párbaj kézzelfogható céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében. A stratégia és a taktika közötti határvonal nem könnyen elmosódik, bár annak eldöntése, hogy melyikről van szó, egyes kommentátorok és hadtörténészek részéről néha személyes megítélés kérdése volt. Az erők felhasználását a stratégiai és a taktikai közötti szervezési szinten operatív mozgékonyságnak nevezik.
Voltak kísérletek egy katonai erősségindex előállítására: ez a példa a Credit Suisse 2015. szeptemberi jelentéséből származik. Az említett katonai erősségmutatóhoz figyelembe vett tényezők és azok összsúlya a következő volt: a fegyveres erők aktív állományának száma (5%), harckocsik (10%), harci helikopterek (15%), repülőgépek (20%), repülőgép-hordozók (25%) és tengeralattjárók (25%). A fegyveres erők tényleges kiképzéséről gyakorlatilag lehetetlen volt becslést készíteni.Ezek voltak az eredmények:
| Katonai erősségi mutató (2015) | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Általános rangsor |
ország | végleges katonai erősségi pontszám |
aktív személyzet (‘000) |
Tankok | Légijárművek | Támadó helikopterek |
Légijárművek hordozók |
Alattjárók | |
| 1 |
 Egyesült Államok |
0.94 | 0.90 | 0.86 | 0.95 | 0.95 | 0.95 | 0.95 | |
| 2 |
 Oroszország |
0.80 | 0.81 | 0.95 | 0.90 | 0.90 | 0.52 | 0.86 | |
| 3 |
 Kína |
0.79 | 0.95 | 0.90 | 0.86 | 0.86 | 0.52 | 0.90 | |
| 4 |
 Japán |
0.72 | 0.38 | 0.38 | 0.76 | 0.81 | 0.76 | 0.81 | |
| 5 |
 India |
0.69 | 0.86 | 0.81 | 0.81 | 0.19 | 0.76 | 0.76 | |
| 6 |
 Franciaország |
0.61 | 0.33 | 0.24 | 0.67 | 0.43 | 0.90 | 0.57 | |
| 7 |
 Dél-Korea |
0.52 | 0.76 | 0.57 | 0.71 | 0.71 | 0.05 | 0.67 | |
| 8 |
 Olaszország |
0.52 | 0.52 | 0.33 | 0.38 | 0.57 | 0.76 | 0.43 | |
| 9 |
 Egyesült Királyság |
0.50 | 0.19 | 0.14 | 0.52 | 0.67 | 0.52 | 0.57 | |
| 10 |
 Törökország |
0.47 | 0.57 | 0.67 | 0.57 | 0.57 | 0.05 | 0.67 | |
| 11 |
 Pakisztán |
0.41 | 0.71 | 0.62 | 0.48 | 0.48 | 0.05 | 0.52 | |
| 12 |
 Egyiptom |
0.34 | 0.62 | 0.76 | 0.62 | 0.38 | 0.05 | 0.14 | |
| 13 |
 Tajvan |
0.32 | 0.43 | 0.52 | 0.43 | 0.76 | 0.05 | 0.14 | |
| 14 |
 Izrael |
0.32 | 0.24 | 0.71 | 0.33 | 0.48 | 0.05 | 0.33 | |
| 15 |
 Ausztrália |
0.30 | 0.05 | 0.05 | 0.10 | 0.24 | 0.52 | 0.43 | |
| 16 |
 Thaiföld |
0.28 | 0.48 | 0.43 | 0.24 | 0.14 | 0.52 | 0.05 | |
| 17 |
 Lengyelország |
0.23 | 0.14 | 0.48 | 0.19 | 0.29 | 0.05 | 0.33 | |
| 18 |
 Németország |
0.19 | 0.29 | 0.19 | 0.29 | 0.33 | 0.05 | 0.14 | |
| 19 |
 Indonézia |
0.12 | 0.67 | 0.29 | 0.05 | 0.10 | 0.05 | 0.10 | |
| 20 |
 Kanada |
0.10 | 0.10 | 0.10 | 0.10 | 0.14 | 0.05 | 0.05 | 0.14 |
| A hat figyelembe vett elem és súlyuk a következő: | |||||||||
| Forrás: Aktív személyzet (5%), harckocsik (10%), harci helikopterek (15%), repülőgépek (20%), repülőgép-hordozók (25%), tengeralattjárók (25%): |
|||||||||
Science
Science
Mivel a hadsereg által használt koncepciók és módszerek többsége, valamint számos rendszere nem található meg a kereskedelmi ágakban, az anyagok nagy részét a hadsereg általános struktúráján belül a hadtudományi szervezetek kutatják, tervezik, fejlesztik és kínálják fel az arzenálokba való felvételre. A katonai tudósok ezért a fegyveres erők minden fegyverzetével és szolgálatával, valamint a katonai parancsnoki hierarchia minden szintjével kapcsolatban állnak.
Noha a katonai pszichológia kutatásával foglalkoznak, különösen a harci stressz és annak a csapatok moráljára gyakorolt hatásaival, gyakran a katonai tudományos tevékenységek nagy része a katonai hírszerzési technológiára, a katonai kommunikációra és a katonai képességek kutatással történő javítására irányul. A fegyverek, a katonai segédeszközök és általában a katonai technológia tervezése, fejlesztése és prototípusgyártása szintén olyan terület, amelyre sok erőfeszítést fordítanak – ez a globális kommunikációs hálózatoktól és a repülőgép-hordozóktól kezdve a festékeken át az élelmiszerekig mindent magában foglal.
Logisztika
A katonai képességek birtoklása nem elegendő, ha ezt a képességet nem lehet bevetni, és nem alkalmazható a harci műveletekben. Ennek elérése érdekében a katonai logisztikát a haderők katonai ellátási láncának, a csapatok fogyóeszközeinek és fő felszerelésének logisztikai irányítására és logisztikai tervezésére használják.
Bár leginkább a katonai szállítással, mint szállítási eszközzel foglalkozik, amely különböző szállítási módokat használ; a katonai teherautóktól kezdve az állandó katonai bázisról működő konténerhajókig, magában foglalja a harci zóna hátsó részén lévő terepi ellátási lerakók létrehozását is, sőt az adott egység taktikai felelősségi területén lévő előretolt ellátási pontokat is.
Ezeket az ellátási pontokat katonai műszaki szolgáltatások nyújtására is használják, mint például a meghibásodott és használaton kívüli járművek és fegyverek visszaszerzése, a fegyverek terepen történő karbantartása, a fegyverek és felszerelések javítása és helyszíni átalakítása; valamint békeidőben a felszerelések további használatának lehetővé tétele érdekében vállalt élettartam-hosszabbítási programok. A logisztika egyik legfontosabb szerepe a lőszerek, mint elsődleges fogyóeszközök ellátása, tárolása és ártalmatlanítása.