Kanada a világ második legnagyobb országa, területe mintegy tízmillió négyzetkilométer. Az ország az Atlanti-óceántól egészen a Csendes-óceánig, az Egyesült Államok kontinentális részének északi határától délen egészen a Jeges-tengerig a messzi északon húzódik. Ez a hatalmas ország 5 különböző régióra osztható. Ezek a következők:
Kanada 5 régiója
- Atlanti tartományok
- Közép-Kanada
- Prairie tartományok
- Nyugati part
- Északi területek
Kanada fővárosa
Kanada fővárosa Ottawa, Kanada középső részén, Ontario tartományban, az Ottawa folyó mentén fekvő város. Ottawában található többek között a kanadai parlament, a Legfelsőbb Bíróság és a miniszterelnök rezidenciája, valamint a kormányzathoz kapcsolódó egyéb helyszínek. Kanada fővárosának másik jelentős látnivalója a Rideau-csatorna, amely a városon keresztül fut. Télen, amikor a csatorna befagy, sokan élvezik a korcsolyázást rajta.
Provinciák és területek
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanada is szövetségi állam. Tíz tartományból és három territóriumból áll, amelyek mindegyike saját fővárossal rendelkezik. Az atlanti tartományok közé tartozik Új-Fundland és Labrador, Új-Brunswick, Új-Skócia és a Prince Edward-sziget. Közép-Kanada Québec és Ontario tartományokat foglalja magában. A három préri tartomány Manitoba, Saskatchewan és Alberta. Kanada nyugati partvidékét Brit Columbia tartomány alkotja. A Yukon Terület, az Északnyugati Területek és Nunavut alkotják Kanada Északi Területeit.
Népesség
Noha Kanada igen nagy, lakossága más nagy országokhoz képest viszonylag kicsi. Kanadában körülbelül 34 millió ember él, akiknek többsége városokban lakik. Még mindig van azonban Kanadában egy jelentős népesség, amely kisebb városokban és vidéki területeken él.
A kanadai emberek hihetetlenül sokfélék. Ha beutazod a Nagy Fehér Észak hatalmas területét, jó eséllyel mindenféle fajú, vallású, kultúrájú és hitű kanadait találsz.
Kanada lakosságának nagy részét európai származású emberek alkotják, különösen a brit és francia gyarmati telepesek leszármazottai.
A kanadai népesség legfrissebb gyarapodása nem európai származású emberekből áll. Az elmúlt ötven évben Kanada több millió bevándorlót fogadott be a világ minden tájáról, többek között Ázsiából, Afrikából, Latin-Amerikából és a Karib-térségből.
Kanada számos őslakos népnek is otthont ad, köztük az atlanti tartományok mi’kmaqjainak, a közép-kanadai irokézeknek, a préri tartományok plain cree-inek, a British Columbia haidáinak és Kanada északi területeinek inuitjainak.
A kanadai népek sokféle vallási meggyőződésben osztoznak. Az őslakos kanadaiak körében néhány hagyományos vallást még mindig gyakorolnak. Ami Kanada nem őslakos lakosságát illeti, a világ összes jelentős vallását gyakorló emberekkel találkozhatunk. A kereszténység különböző felekezetei teszik ki Kanada lakosságának nagy részét, de a muszlimok, zsidók, hinduk és szikhek is jelentős közösségeket alkotnak, különösen a nagyvárosokban.
A közelmúltban Kanada szövetségi kormánya bejelentette, hogy a következő három évben akár 1,2 millió új bevándorlót is be kíván fogadni, ami azt jelenti, hogy az ország lakossága valószínűleg még sokszínűbb lesz, mint amilyen már most is.
Atlanti tartományok
Négy atlanti tartomány van: Newfoundland és Labrador, New Brunswick, Prince Edward-sziget és Új-Skócia.
Newfoundland és Labrador
Ez volt az utolsó tartomány, amely 1949-ben csatlakozott a Kanadai Konföderációhoz. Ahogy a neve is mutatja, Új-Fundland és Labrador tartomány két részből áll. Labrador a kanadai szárazföldön fekszik, és közvetlenül a partjainál található Új-Fundland szigete. A tartomány híres a halászatáról és festői tengerparti városairól. Az Atlanti-óceán különböző áramlatai hideg teleket és hűvös nyarakat eredményeznek. Az óceáni áramlatok sokszor sűrű ködöt képeznek, ami gyakori látvány Új-Fundland partjainál. A 20. század végére a csökkenő halászati állományok arra kényszerítették a tartományt, hogy más iparágakba, többek között az ásványkincsek kitermelésébe és a turizmusba fektessen be.
Prince Edward-sziget
Prince Edward-sziget, vagy röviden PEI, Kanada legkisebb tartománya. A tartomány Kanada 1867-es konföderációjának szülőhelye, bár maga csak 1873-ban lett tartomány. Ahogy a neve is mutatja, a PEI egy sziget, amelyet eredetileg Abegweitnek neveztek az őslakos mi’kmaqok. A többi atlanti tartományhoz hasonlóan a PEI éghajlatát is nagymértékben befolyásolja az Atlanti-óceán, amelynek áramlatai gyakran késleltetik a különböző évszakok érkezését Kanada többi részéhez képest. A többi atlanti tartományhoz hasonlóan a halászat történelmileg fontos iparág volt PEI-ben is, de a mezőgazdaság is fontos. A szigeti tartomány híres termékeny vörös talajáról, és a farmerek az egyik legjobb burgonyát termesztik, amit valaha is enni fog.
Nova Scotia
Nova Scotia Kanada keleti partján fekszik. Keletről, délről és nyugatról az Atlanti-óceán, északról pedig New Brunswick tartomány határolja. A partvidék éghajlati viszonyai melegebb teleket és hűvösebb nyarakat eredményeznek. A szárazföld belsejében a telek valamivel hidegebbek, a nyarak pedig valamivel melegebbek. Mivel Új-Skócia az Atlanti-óceán partján fekszik, a halászat és a hajóépítés történelmileg a tartomány két vezető iparága volt. Ma azonban a gazdaság sokkal diverzifikáltabb. A tartomány legújabb, jelentős növekedést felmutató iparága a tengeri olaj- és gázkitermelés.
New Brunswick
A Québec tartománytól délre, az Akadiai-félszigeten fekvő New Brunswick Kanada egyetlen hivatalosan kétnyelvű tartománya, mivel az angol és a francia egyaránt hivatalos nyelv. A tartomány mérsékelt éghajlattal büszkélkedhet, amelyben a telek hidegek, a nyarak pedig mérsékelten melegek. A legtöbb más kanadai tartományhoz hasonlóan New Brunswick gazdasága nagyrészt nyersanyag-alapú, bár egyre növekvő szolgáltatási szektorral, valamint egy kis feldolgozóiparral is rendelkezik.
Közép-Kanada
A Québec és Ontario tartományok alkotják azt, amit általában Közép-Kanadának neveznek.
Québec
A franciául La Belle Province (a szép tartomány) néven emlegetett Québec Kanada második legnépesebb tartománya. Területét tekintve is ez a legnagyobb kanadai tartomány, ami azt jelenti, hogy éghajlata nagymértékben változhat attól függően, hogy a tartomány mely részén tartózkodik. Míg Québec déli részén általában nagyon hideg tél és mérsékelten meleg vagy nagyon meleg nyár van, addig a tartomány északi részén általában rendkívül hideg tél és hűvös nyár. Kanada második legnépesebb tartományaként Québec ad otthont Kanada gazdasági tevékenységének nagy részének is. A tartomány Kanada vezető cellulóz- és papírtermelője. Emellett sok vízenergiát is termel, mivel bőséges édesvízkészlettel rendelkezik. További kulcsfontosságú iparágak közé tartozik a repülés, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az erdészet, a bányászat és a filmgyártás.
Ontario
Ontario Kanada legnépesebb tartománya. Quebechez hasonlóan Ontario is hatalmas területű, az Egyesült Államokkal való déli határtól egészen az északi Hudson-öbölig húzódik, így az éghajlati viszonyok nagyon eltérőek attól függően, hogy a tartomány melyik részén tartózkodunk. Északon a telek sokkal hidegebbek, délen pedig sokkal melegebbek a nyarak. Ontario ad otthont Kanada gazdasági tevékenységének nagy részének. Nemcsak Kanada kereskedelmi fővárosa, Toronto, hanem számos más nagyváros is található itt. Ontario a legkülönfélébb iparágaknak is otthont ad, a tartomány hatalmas természeti erőforrásainak hasznosításával foglalkozó iparágaktól kezdve a feldolgozó- és szolgáltatóiparon át a csúcstechnológiai iparágakig. Kanada autógyártásának nagy része Ontario déli részén található.
A préri tartományok
Manitoba, Saskatchewan és Alberta alkotja Kanada préritartományait. E három tartomány gazdasága nagyrészt természeti erőforrásaik kiaknázására épül. A préritermő tartományok domborzata nagyon sík, kivéve Alberta egy részét, ahol a Sziklás-hegység egy része található. A préritartományok éghajlata nagyon hideg téllel és nagyon forró, száraz nyárral jellemezhető.
Manitoba
Manitoba a legkeletibb préritartomány. A tartomány földrajza mintegy százezer tavat foglal magában, amelyek közül a legnagyobb a Winnipeg-tó, a világ egyik legnagyobb belvízi édesvize. A tartomány igen nagy gabonatermékek, többek között búza, repce, zab, árpa és rozs exportőre. A sok vízi útnak köszönhetően Manitoba nagy mennyiségű vízenergiát is képes előállítani. A bányászat és a feldolgozóipar szintén fontos gazdasági hajtóerő Manitobában.
Saskatchewan
Manitobához hasonlóan Saskatchewan is igen jelentős gabonaexportőr. Valójában a tartományt a “világ kenyérkosarának” és a “búza tartományának” is nevezik. Kanada termőterületének mintegy negyven százaléka Saskatchewanban található. A bányászati kitermelés szintén kulcsfontosságú ágazat Saskatchewanban, mivel a tartományban nagy urán- és káliumlelőhelyek találhatók. Az utóbbi időben Saskatchewanban egy csúcstechnológiai ágazat is kialakult, amely főként Saskatoonban, a tartomány legnagyobb városában található.
Alberta
Alberta a préri tartományok közül a legnépesebb és vitathatatlanul a legfestőibb. A Sziklás-hegység, amelyben a Louise-tó, valamint a Banff Nemzeti Park fekszik, a tartomány legfőbb természeti látványosságai közé tartozik. Alberta közismerten a marhahústermékek vezető termelője és exportőre. Emellett jelentős olaj- és gáztermelő, különösen a tartomány északi részén található olajhomokból.
A nyugati part
Kanada nyugati partvidéke egyetlen tartományból, Brit Kolumbiából áll, amelyet gyakran neveznek Kanada csendes-óceáni kapujának.
British Columbia
British Columbia Kanada legnyugatibb tartománya. Vitathatatlanul a természetkedvelők paradicsomának mondható, mivel a Sziklás-hegység egy részét és Kanada legszebb erdeinek egy részét foglalja magába. Brit Columbia földrajzából adódóan, beleértve a Csendes-óceánhoz való közelségét is, a tartományban többféle éghajlati mintázatot is tapasztalhatunk. A partvidéken az éghajlat többnyire egész évben mérsékelt. Ezzel szemben a tartomány belsejében gyakran hidegebbek a telek és forróbbak a nyarak. Brit Kolumbia jelentős mennyiségű csapadékot is kap, különösen a partvidéken. A tartomány vezető iparága az erdészet. Valójában a tartományban előállított termékek mintegy fele az erdészethez kapcsolódik.
Az Északi Területek
Az Északi Területeken uralkodik Kanada leghidegebb és legkeményebb időjárása, ezért olyan ritkán lakottak. Az Északi Területeken, amelyek a Yukon Területből, az Északnyugati Területekből és Nunavutból állnak, mindössze mintegy 100 000 ember él.
Az Északi Területeket napjainkban súlyosan érinti a globális felmelegedés, amely enyhébb körülményeket okoz, és ami talán a legfontosabb, a jég olvadása, amely veszélyezteti egyes állatok vadászati és vándorlási szokásait, és megnehezíti az őslakosok számára a hagyományos életmód fenntartását. Kanada északi területein az életet a magas megélhetési költségek is megnehezítik. Szinte mindent, amit az Északi Területek lakói fogyasztanak, délről kell behozni, és a korlátozott közlekedési infrastruktúra és számos északi közösség távoli fekvése miatt nagyon költséges az áruk szállítása a területre.
Yukon Territory
Az 1890-es évek aranyláza emberek tömegeit hozta Yukonba. A bányászat ma is fontos szerepet játszik a Yukon gazdaságában, csakúgy, mint a gyorsan fejlődő turizmus. A Yukon ad otthont Kanada legmagasabb hegyének, a Logan-hegynek. Itt jegyezték fel Kanada leghidegebb hőmérsékletét is, a fagyos -63 Celsius-fokot.
Northwest Territories
Az Északnyugati Területeken található a Mackenzie folyó, amely Észak-Amerika második legnagyobb folyórendszere. Az Északnyugati Területek gazdaságának fő mozgatórugói a természeti erőforrások kitermelése és a szolgáltatási szektor. Az Északnyugati Területek lakosságának több mint fele őslakos, és főként a dene, az inuit és a metis nemzetekhez tartozó emberekből áll.
Nunavut
A Nunavut az inuitok inuktitut nyelvén szó szerint “a mi földünket” jelenti. A korábban az Északnyugati Területek részét képező Nunavut 1999-ben jött létre. A terület, ahol az emberek túlnyomó többsége inuit, Kanada legeldugottabb közösségei közé tartozik. A többi északi területhez hasonlóan Nunavut gazdasága is nagymértékben függ természeti erőforrásaitól, amelyek közé tartoznak a nemesfémek, gyémántok, kőolaj és földgáz.