Adatvédelem hiányaSzerkesztés
A digitalizált gazdaságban a fizetések nyomon követhetők lesznek. A nyomon követhető tranzakciókkal az intézmények potenciálisan hozzáférhetnének ezekhez az információkhoz. Ezen digitális nyomok hátrahagyásával a digitális tranzakciók sebezhetővé válnak. Az ilyen tranzakciók lehetőséget adnak a vállalkozásoknak arra, hogy a fogyasztók személyes profilját a költési szokásaik alapján kialakítsák. Az adatbányászat kérdése is felmerül, mivel az országok a készpénzmentes társadalom felé tartanak. A készpénzmentes tranzakciók nyomot hagynak a vállalat adatbázisában, amikor valaki fizet, és ez az információ lehetővé teszi a jövőbeli események előrejelzését. A nagyszámú rekordon keresztül az adatbányászat lehetővé teszi a szervezet számára, hogy az adatbázisban szereplő rekordok alapján összeállítsa az egyén profilját.
A teljes mértékben digitálisvá válva ezek a tranzakciókból kinyert adatok széles körű megfigyeléshez vezetnek, ahol az egyéneket mind a vállalatok, mind a kormányzat nyomon követheti. Ezek a nyilvántartások a hackerek számára is elérhetővé válhatnak, és egy adatvédelmi incidens után nyilvánosságra kerülhetnek.
Problémák a bankszámlával nem rendelkezők számára Szerkesztés
A készpénzmentes rendszerek problémásak lehetnek a jelenleg készpénzre támaszkodó emberek számára, akik bizonyos népességcsoportokba tömörülnek, mint például a szegények, fogyatékkal élők, idősek, papírok nélküli bevándorlók és fiatalok. Az elektronikus tranzakciókhoz bankszámla és a fizetési rendszer bizonyos fokú ismerete szükséges. Az elszegényedett területeken sok embernek nincs bankszámlája vagy nem rendelkezik bankszámlával. Az Egyesült Államokban a lakosság közel egyharmada nem rendelkezett az alapvető pénzügyi szolgáltatások teljes körével. Egy 2011-es FDIC-felmérés szerint a 15 000 dollárnál kevesebb éves jövedelemmel rendelkező háztartások körülbelül egynegyedének nem volt bankszámlája. Országszerte az Egyesült Államokban az emberek 7,7%-a nem rendelkezik bankszámlával, egyes városokban és vidéki megyékben ez az arány meghaladja a 20%-ot, egyes népszámlálási körzetekben pedig a 40%-ot.
A Smart Nation kezdeményezés részeként Szingapúr a készpénzmentes gazdaság felé halad. Az ország lakosságának 14,4%-a 65 év feletti, és az idősek többsége még mindig a készpénzt használja egyetlen fizetési módként. A digitális fizetési módokhoz nem szoktak hozzá, az olyan problémák megoldása, mint az elveszett kártyák vagy jelszavak kezelése és a kiadásaik kezelése potenciális gondot okozhat bárkinek, aki átáll a készpénzről.
Digitális csalásSzerkesztés
Ha a fizetési tranzakciókat szervereken tárolják, ez növeli a hackerek általi jogosulatlan behatolás kockázatát. A pénzügyi kibertámadások és a digitális bűnözés is nagyobb kockázatot jelentenek a készpénzmentességre való áttéréskor. Számos vállalatot már most is érnek adatszivárgások, többek között a fizetési rendszereket is. Az elektronikus számlák sérülékenyek a jogosulatlan hozzáféréssel és a pénzeszközök más számlára történő átutalásával vagy jogosulatlan vásárlással szemben.
A távközlési infrastruktúra elleni támadások vagy véletlen kiesések szintén megakadályozzák az elektronikus fizetések működését, ellentétben a készpénzes tranzakciókkal, amelyek minimális infrastruktúra mellett is folytatódhatnak.
Központi ellenőrzésSzerkesztés
Az ellenzők rámutatnak, hogy egy teljesen készpénzmentes rendszer az összes tranzakció nyomon követése mellett lehetővé tenné a központi kormány számára, hogy:
- Tranzakciós adó kivetését minden személyközi fizetésre
- A készpénz tárolásának megszüntetését, mint a névleges negatív kamatlábak elkerülésének eszközét, amelyeket a megtakarítások visszaszorításával a defláció elleni küzdelemre használnak (a leghatékonyabb, ha a cserekereskedelem, a magánvaluták, mint a bitcoin, és a nemesfémek, mint az arany tárolásának tilalmával kombinálják). Bizonyos típusú pénzeket úgy lehetne beállítani, hogy “lejárjanak”, és értéktelenné váljanak, ha nem költik el őket meghatározott módon vagy meghatározott időpontig. Ez a készpénzzel is lehetséges, ha a kormány magas inflációt enged meg, vagy engedi, hogy a valutája leértékelődjön.
- A totalitárius rezsimek hatékonyabb tömeges megfigyelést folytathatnának, és gyorsan megakadályozhatnák, hogy bizonyos személyek bármit is vásároljanak vagy pénzt keressenek
- Az adott pénzösszeggel megvásárolható fogyasztási cikkek típusának korlátozása (és a szülők ugyanezt megtehetnék a zsebpénzzel)
TúlköltekezésSzerkesztés
A fogyasztók kevésbé vannak tudatában annak, hogy mennyi pénzt költenek naponta.napról napra, amikor behelyezik a kártyájukat egy tranzakció elvégzéséhez, mintha pénztárcájukba pénzt terveznének és készpénzzel fizetnének.
Kritika SvédországbanSzerkesztés
Svédország az egyik legjobb példa a készpénzmentes társadalom megteremtésére irányuló erőfeszítések eredményeire. Svédország kivételes abban a tekintetben, hogy a forgalomban lévő készpénz mennyisége jelentősen csökkent. A svéd társadalom 2000-2017 között gyökeresen megváltozott az összes készpénz digitális fizetési módokkal való felváltására irányuló kísérletek miatt. A készpénzmentes bankfiókok koncepciója 2000-05 között kezdődött Svédországban, a készpénzmentes bankfiók egy lépés az adott bankfiók közelgő bezárása felé. Körülbelül 2008-tól a svéd bankok speciális hardvereket kezdtek adni ügyfeleiknek, amelyekkel otthonról is lehetett pénzügyi tranzakciókat (például számlák digitális kifizetését) bonyolítani. Az emberek azonban továbbra is választhatták a készpénzhasználatot, és aki akarta, továbbra is készpénzzel intézhette ügyeit a megmaradt bankfiókokban.
Ez a tendencia 2008 körül kezdődött, és a 2015-17-es, valamennyi svéd érme és bankjegy (a 10 koronás érme kivételével) cseréjével kapcsolatban tetőzött. A bankok központjai szerint a készpénzre már nem volt szükség, mivel a készpénzfelvétel és -befizetés (korlátozott mennyiségben) automatákon keresztül volt lehetséges. A “biztonsági előírások” miatt azonban egy banki ügyfél legfeljebb heti 5000-10 000 svéd koronát vehetett fel, és hasonló “biztonsági szabályokat” állapítottak meg a betétek esetében is. Később az összes nagyobb, fiókkal rendelkező rendszeres bankban megkezdődött a fiókok kényszerű bezárása vagy “készpénzmentessé” tétele. Ma már csak nagyon kevés készpénzkezelő bankfiók létezik.
A készpénz korlátozott hozzáférhetősége Svédországban nehézségeket okozott a kisebb butikok, üzletek és kisboltok számára, amelyek a készpénztől függenek, mivel már nem tudják befizetni a napi bevételeiket, és nem kapnak visszajárót sem. A Svédországban igen elterjedt nonprofit szervezeteket is nagymértékben érintette a dolog. Válaszul a svéd bankok bevezették a Swish nevű mobiltelefonos fizetési rendszert. Ez a rendszer azonban számos problémával küzdött.
A bankok (és kezdetben a média is) úgy utasították el a változással kapcsolatos panaszokat, hogy az csak az “idősek problémája”, lényegében azt állítva, hogy egyesek csak az új technológia elsajátításával küzdenek, nem pedig azzal, hogy elégedetlenek egy teljesen új tranzakciós módszerrel. A változás ellenzői viszont azt állítják, hogy a technológiai izgalom túl gyorsan, túl sokat változott, mondván, hogy sok veszély leselkedik a nádasban. Aggályokat fogalmaztak meg a csalárd tranzakciók növekvő száma miatt, és a kvantumszámítógépek gyors fejlődése hozzájárul a rendszeren belüli hackertámadásoktól való félelemhez. A készpénzmentes Svédországról szóló vita még bonyolultabbá vált, amikor a svéd hatóság, a Myndigheten för Samhällsskydd och Beredskap-MSB, azaz “a Közösségi Védelmi és Felkészülési Hatóság” “Om Kriget Eller Krisen Kommer” (“Ha háború vagy válság jön”) című írásában tartalmazott egy listát azokról a tárgyakról, amelyeket állandóan otthon kell tárolni a felkészülés érdekében, és amely tartalmazza a “kis címletű készpénzt”. Svédországban negatív kritikák hulláma következett a bankszférán kívüli szakértők részéről, akik aggodalmuknak adtak hangot. A volt rendőrfőnök, Björn Eriksson 2016 tavaszán mozgalmat indított Kontantupproret vagy “A készpénz petíció” néven. Ez a mozgalom gyorsan jelentős méretűvé nőtte ki magát, és számos hozzászóló írta le a bankok készpénzzel szemben tanúsított egyre ellenségesebb hozzáállása által okozott gondokat. A panaszok széles skáláját ölelik fel. A TV3 ismert szereplője, Robert Aschberg például dühös lett, miután egy gyógyszertárban a Swish rendszerrel fizetett a mobiltelefonján keresztül, mert szinte azonnal kapott egy reklámot ugyanattól a gyógyszertártól, ami adatvédelmi aggályokat vetett fel. Svante Linusson matematikaprofesszor azt állítja, hogy “a készpénz felszámolása lassan tönkreteszi a demokráciánkat”. Egy malmöi biliárdklub majdnem kénytelen volt bezárni, miután 20 éve működő bankjuk nem volt hajlandó ügyfélként elismerni őket, miután a biliárdklub a készpénzen kívül minden más fizetést elutasított. Egy hagyományos nyári piac az északi Lycksele-ben egy számítógépes hiba miatt csődbe ment. Mivel az embereknek telefonokkal (Swish) és kártyákkal kellett fizetniük, nem állt rendelkezésükre elég pénz ahhoz, hogy üzletet folytassanak a piacukon.