A 34 éves Amy Adams színésznő 25 filmben szerepelt és két Oscar-jelölést kapott – legutóbb a 2008-as Doubt című filmben játszott fiatal apáca szerepéért. Az Éjszaka a múzeumban: Smithsonian csatája című filmben Amelia Earhartot alakítja. Adams a Smithsonian Beth Py-Liebermannal beszélgetett.
Amelia Earhartban látja magát?
Azt hiszem, a legtöbb nő így látja. Van egyfajta vidámság és kalandvágy, amit ő képvisel – egy nő, aki sikeres egy férfivilágban.
Mi a véleménye az Earhart kiállításról?
Az Air and Space Museumban éjszaka forgattunk, ami lehetővé tette, hogy intim élményt szerezzek a kiállítással kapcsolatban. Amikor látod, milyen kicsi volt a repülőgépe, igazán megérted a bátorságát. És minél többet kutattam róla, annál jobban megkedveltem őt. Amikor az emberek megkérdezték tőle, hogy “Miért repülsz?”, azt válaszolta: “A szórakozás kedvéért”. Azt hiszem, ez valami olyasmi, ami elveszik, amikor először tanulunk Ameliáról. A szellemiségét próbáltuk leginkább megragadni.
Kiemelkedett más kiállítások közül?
Az, ami kissé megdöbbentett, az Abraham Lincoln gipsz maszkja volt. Ez volt talán az egyik kedvencem, mert eddig csak fényképeken láttam Lincolnt, és el tudtam képzelni, hogyan nézhetett ki akkoriban. Nagyon meghatódtam tőle.
Egyszer azt mondtad: “Úgy találom, hogy minden film, amit csinálok, mélyen személyes élménnyé válik, és a saját életemben kezdenek megnyilvánulni ezek a furcsa valóságok.” Bármi furcsa dologról számoltál be, miután befejezted ezt a filmet?
Nem feltétlenül furcsa, de Amelia sokkal szikárabb, mint bárki, akit korábban játszottam – sokkal magabiztosabb. Ez határozottan megmutatkozott abban, hogy kimondtam a véleményemet, fejest ugrottam a helyzetekbe, és egyfajta óvatosságot vetettem a szélnek.
Melyik volt a kedvenc pillanatod a forgatás során?
Az egyik jelenetben nagyon tetszett, amikor Ben Stiller és én fent voltunk a Lincoln Memorialon éjszaka, és senki más nem volt ott. Végignézhettünk Washingtonon, miközben telihold volt. Egyszerűen gyönyörű este volt.
Eddig még egyetlen nagy filmet sem forgattak a Smithsonianban. Hogy érzed magad, hogy az elsőben szerepelhetsz?
Azt gondolom, hogy ez fantasztikus. A mai korban, amikor a gyerekek hozzáférhetnek az internethez, ez néha megfosztja őket attól a hatástól – és inspirációtól -, ami abból fakad, ha valamit személyesen látnak. Amikor hallottam, hogy a Smithsonianban fogunk forgatni, azt reméltem, hogy a gyerekeket felcsigázza, hogy elmenjenek és megnézzék maguknak ezeket a kiállításokat, és aztán tanuljanak a történelemről és a művészetről.
A filmben a műtárgyak és a történelmi személyiségek életre kelnek. Vajon van-e varázslat egy igazi múzeumban?
Oh, igen. A múzeumok szépsége az, hogy amikor ott vagy, és időt szánsz arra, hogy igazán megnézd a kiállítási tárgyakat, akkor azok életre kelnek a képzeletedben. Ez a varázslat.
