A gazdálkodó szervezetek éves nyereségük után jövedelemadót kötelesek fizetni. Ezt általában egy meghatározott százalékos arány alkalmazásával becsülik meg. Mivel ez az adókötelezettség becslése, ezért céltartalékként és nem kötelezettségként kerül kimutatásra. Az adó tényleges megfizetése a becsült összegnél kisebb mértékű lehet, ami alul- és túlképzéseket eredményez.
Az adóra képzett céltartalék a gazdálkodó egység eredménykimutatásában szereplő nyereségen alapul, és annak okai, hogy miért céltartalék és nem kötelezettség
- A gazdálkodó egység számviteli politikája és becslési eljárása eltérhet az adózási szabályoktól; továbbá
- A pénzügyi év végének időpontja eltérhet az adóév végének időpontjától, így a gazdálkodó egység nem tudja pontosan kiszámítani a pénzügyi kimutatásokban elszámolandó adókötelezettséget
A céltartalék összegét az adózás előtti eredményre az adózási szabályok szerinti kulcs alkalmazásával számítják ki. Az adózás előtti eredmény általában a működési, pénzügyi és egyéb ráfordításokkal csökkentett bruttó nyereség, valamint az egyéb bevételek.
A céltartalékot rögzítő naplóbejegyzés:
| Enyereség vagy veszteség a/c | ### | |
| Jövedelemadó céltartalék a/c | ### |
Példa: Adózási céltartalék
Miar társaság a következő számokat jelentette a folyó év végére:
| 000 | |
| Az árbevétel | 1000 |
| Az értékesítés költsége | 700 |
| Az igazgatási költségek | 150 |
| Az értékesítési költségek | 50 |
| Kamatráfordítás | 80 |
| Bérleti díjbevétel | 20 |
Ha a nyereségadó mértéke 30% kiszámítja az adózás előtti eredményt és az adózás céltartalékát ebben az évben
Megoldás:
A következő az adózás előtti eredmény számítása:
| 000 | |
| Az árbevétel | 1000 |
| Az értékesítés költsége | (700) |
| A bruttó nyereség | 300 |
| Add: | |
| Bérbeadásból származó jövedelem | 20 |
| Mínusz: Egyéb jövedelmek | |
| Minusz: Költségek | |
| Adminisztratív költségek | (150) |
| Elosztási költségek | (50) |
| Működési eredmény | 120 |
| Mínusz: Pénzügyi költségek | |
| Kamatköltségek | (80) |
| Adózás előtti eredmény | 40 |
A fent kiszámított adózás előtti eredmény alapján az adótartalék összege 12.000 (40.000 x 0.3)
A naplóbejegyzés a következő lesz:
| Enyereség vagy veszteség a/c | 12.000 | |
| Jövedelemadó-előleg a/c | 12.000 |
Az eredménykimutatásban a következőképpen fog szerepelni:
|
Miar Company |
|
| 000 | |
| 000 | |
| Az árbevétel | 1000 |
| Az értékesítés költsége | (700) |
| Bruttó nyereség | 300 |
| Add: Egyéb bevételek | |
| Bérbevétel | 20 |
| Mínusz: Költségek | |
| Adminisztratív költségek | (150) |
| Elosztási költségek | (50) |
| Működési eredmény | 120 |
| Mínusz: Pénzügyi ráfordítások | |
| Kamatráfordítások | (80) |
| Adózás előtti eredmény | 40 |
| Mínusz: Adó céltartalék | (12) |
| Adó utáni nyereség | 28 |
1 Adó céltartalék alatt és felett
Mivel az adó céltartalék a valószínű pénzkiáramlás becslése, a tényleges adófizetés ettől eltérhet. Ebben az esetben lehet alul- vagy felültartalékolt adónk.
Az alul- vagy felültartalékolás csak a tényleges kifizetés után határozható meg, általában akkor, amikor az adott év pénzügyi kimutatásait már közzétették, és a következő év már folyamatban van. Ezért az előző évre vonatkozó bármely alul- vagy felültartalékot az eredménykimutatásban a tárgyévi céltartalékban korrigálják. A többlet/többlet céltartalék kiigazítása azonban nincs hatással a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő tárgyévi céltartalékra.
1.1. Az alul/többlet céltartalék számviteli kezelése
Az előző évi alulképzés növeli a tárgyévi adóterhet az eredménykimutatásban. Ennek az az oka, hogy az előző évi maradék céltartalék is az eredménykimutatásba kerül a tárgyévi céltartalékkal együtt, ami az összeg növekedését okozza.
Hasonlóképpen a többlet céltartalék az adóterhelés csökkenését okozza, ez ellensúlyozza a céltartalékszámla tárgyévi értékét. Ezt a következő példával jobban meg lehet érteni.
Példa: Alul/túlképzés az adóra
Kampire Dior pénzügyi kimutatásokat készít a 2016. decemberrel végződő évre vonatkozóan. Az adóév minden évben júniusban ér véget. A könyvelő a tárgyévi adótartalékot 250 000-re becsülte, míg a 2015. decemberi céltartalék 300 000 volt.
Adja meg a vonatkozó T-számlát a 2016. decemberrel végződő évre, ha a 2015. évi adófizetés:
- 170.000
- 320.000
Megoldás:
1: Ha a kifizetés 170.000
A kifizetés előtt a gazdálkodó egységnek 300.000 céltartalékot kellett elszámolnia, és az adószámla céltartalékának 2015 decemberére a következőnek kell lennie:
| Adó céltartalék a/c | |||
| C/d egyenleg | 300.000 | Enyereség és veszteség a/c | 300,000 |
| 300,000 | 300,000 | ||
A 170,000 kifizetése után 2016 júniusáig a számla a következő:
| Adóelőleg a/c | |||
| Készpénz a/c | 170.000 | nyitó egyenleg | 300,000 |
| C/d egyenleg | 30,000 | ||
| 300.000 | 300.000 | ||
A 30.000-es záró egyenleg túltartalékolásnak minősül, mivel a biztosított összeg meghaladta a tényleges kifizetést.
2016. december végén a gazdálkodó egységnek 250.000 összegű záróegyenlegre van szüksége az adótartalék számlán. Mivel 30 000 már a számlán van, 2016 decemberében csak 220 000-et kell elszámolnunk:
| Adó céltartalék a/c | |||
| nyitó egyenleg | 30,000 | ||
| Eredmény és veszteség a/c | 220,000 | ||
| C/d bal | 250,000 | ||
| 250,000 | 250,000 | ||
T-számla nélkül is elérhettük volna ugyanezt az eredményt.
A tárgyévi adóterhelés = tárgyévi adótartalék – előző évi túltartalék
220.000 = 250.000 – 30.000
Még egyszer hangsúlyozom, hogy csak az eredménykimutatásban szereplő összeg csökkent 30.000-rel, és a mérlegben szereplő összeg még mindig 250.000, ami a számla záró egyenlege, így megerősítve, hogy az előző évi alul-/túltartalékolásnak nincs hatása a mérlegben szereplő tárgyévi céltartalék összegére.
2: Ha a kifizetés 320.000 volt
A kifizetés előtt a gazdálkodó egységnek 300.000 céltartalékot kellett elszámolnia, és az adószámla céltartalékának 2015 decemberére a következőnek kell lennie:
| Adó céltartalék a/c | |||
| C/d egyenleg | 300.000 | Enyereség és veszteség a/c | 300,000 |
| 300,000 | 300,000 | ||
A 170,000 kifizetése után 2016 júniusáig a számla a következő:
| Adóelőleg a/c | |||
| Készpénz a/c | 320.000 | nyitó egyenleg | 300,000 |
| C/d egyenleg | 20,000 | ||
| 320.000 | 320.000 | ||
Ezúttal alultartalékoltunk, mivel a rendelkezésre bocsátott összeg kisebb volt, mint a ténylegesen teljesített kifizetés. Ebből adódik egy 20.000-es terhelő egyenleg.
A 2016. decemberi állapot szerint a gazdálkodó egységnek 250.000-es céltartalékot kell képeznie az adószámlára. Ehhez 270.000-rel (250.000 + 20.000) meg kell emelniük a számlát, hogy a 20.000-es terhelő hatás semmissé váljon, és a számlák 250.000-es záróegyenleggel záruljanak:
| Adóelőleg a/c | |||
| nyitó egyenleg | 20.000 | ||
| eredmény a/c | 270,000 | ||
| C/d egyenleg | 250.000 | ||
| 270,000 | 270,000 | ||
T-számlák nélkül is elérhettük volna ugyanezt az eredményt:
Folyó évi adóterhelés = folyó évi céltartalék + előző évi céltartalék alulképzés
270,000 = 250,000 + 20,000
.