Jákob kútja

Ciszjordánia

Jákob kútja, ahol Jézus egy samáriai asszonytól italt kért és “élő vizet” kínált neki, egy modern görögkeleti templom kriptájában fekszik a ciszjordániai Nábluszban.

Jákob kútjának szája (Seetheholyland.net)

Ezt tartják gyakran a legautentikusabb helyszínnek a Szentföldön – mivel az eredetileg több mint 40 méter mély kutat senki sem tudja elmozdítani.

A zsidó, szamaritánus, keresztény és muszlim hagyományok mind Jákobhoz kötik a kutat.

A helyszín, a Gerizim és az Ebal hegy közötti hágó bejáratánál, Náblusztól 2 km-re keletre található. Közel van Tell Balata régészeti lelőhelyéhez – amelyet a bibliai Sikemnek tartanak – és Jeruzsálemtől mintegy 63 km-re északra.

Jákob pátriárka Sikemben vásárolta “a földet, amelyen sátrat vert” (1Mózes 33:19).

A samáriai asszony emlékeztette Jézust, hogy Jákob “nekünk adta a kutat, és fiaival és nyájaival együtt ivott belőle”. A férfi azt mondta neki, hogy ő a megígért Messiás, és ő és a falujának sok lakója hitt benne. (János 4:5-42)

A szamaritánus asszonyt vértanúként tisztelik

A Jákob kútjához a Szent Fotina-templomba belépve, az ikonosztáz előtt lévő lépcsőn leereszkedve lehet eljutni a kriptába.

Photina (oroszul Szvetlana) az ortodox hagyomány szerint a szamaritánus asszony neve. Mártírként tisztelik, akit Néró császár Rómában élve megnyúzott és egy kútba dobott.

A Szent Fotina-templom belseje (Seetheholyland.net)

A kút száját falazott szerkezet veszi körül. Rajta áll egy fémkeretes csiga, rajta egy elég hosszú kötéltekerccsel, hogy elérje a vizet.

Egy körülbelül 50 cm átmérőjű és 1,2 méter mély nyaktag nyílik egy körülbelül 2,5 méter átmérőjű, tömör sziklába vájt aknába.

Bár a samáriai asszony azt mondta Jézusnak, hogy “a kút mély” (János 4:11), a mélység mérése az évek során a felhalmozódott törmelék (és a kíváncsi látogatók által elejtett kövek) miatt változott.

Az 1935-ben feljegyzett több mint 40 méteres mélység a 21. századra valamivel több mint 20 méterre csökkent. Az ókorban a kút sokkal mélyebbre volt süllyesztve, valószínűleg kétszer olyan mélyre.

A Jákob kútja időnként nyáron kiszáradt.

Samaria “no-go” terület volt

A zsidók és a samaritánusok közötti súrlódások miatt Samária területe általában “no-go” terület volt a Jeruzsálembe vagy Jeruzsálemből utazó galileaiak számára.

Ikon Jézus és a samáriai asszony, a Szent Fotina-templomban (Seetheholyland.net)

Lukács evangéliuma (9:51-55) beszámol egy samáriai faluról, amely nem volt hajlandó fogadni Jézust, mert Jeruzsálembe tartott (ez alkalommal két tanítványa tüzet akart hozni az égből a falura).

A szamaritánusok a judaizmusból erednek, de – ahogy a kútnál lévő asszony rámutatott Jézusra (János 4:20) – nem Jeruzsálemben, hanem a Gerizim-hegyen imádkoznak.

Mózest is egyetlen prófétának tekintik, és az Ószövetségnek csak az első öt könyvét (Mózes könyvei, vagyis a Tóra) fogadják el.

A szamaritánusok egykor százezreket számláltak, de 2007-re már csak 700-an maradtak, akik többnyire a Gerizim-hegyen és Tel-Aviv közelében élnek.

Templomok építése a helyszínen

A zarándokok írásai a 3. századtól említik Jákob kútjának keresztény tiszteletét. A legkorábbi forrás, a névtelen bordeaux-i zarándok említ egy fürdőt (feltehetően keresztelőt), amelynek vize a kútból származott.

Szent Fotina temploma a Jákob-kútnál (Tiamat / Wikimedia)

A 380 körül épült kereszt alakú templom volt az első a kút fölé emelt templomok sorában. Egyikük szerepel a 6. századi madabai mozaiktérképen.

1860-ban a görög ortodox egyház megszerezte az ingatlant, és megkezdte a kripta helyreállítását. Az új templom építését akadályozta az 1917-es orosz forradalom, amely leállította az orosz finanszírozást, valamint egy 1927-es földrengés.

A jelenlegi, 2007-ben elkészült templom egy keresztes lovagkorból származó bazilika mintájára készült. A fák és cserepes növények vonzó környezetében jól megvilágított, tágas és szellős – ellentétben a Szentföldön található régebbi ortodox templomokkal.

A modern stílusú és élénk színű, keretezett ikonokat a falakra és a mennyezetre rögzítették, ahelyett, hogy ezekre a felületekre vakolták volna őket.

Konfliktusok és erőszak helyszíne

Nablusz a második intifáda idején, 2000 és 2005 között a militáns palesztinok és az Izraeli Védelmi Erők közötti konfliktus színtere volt, de azóta ipari és kereskedelmi központként épült újjá.

Jakob kútja szintén konfliktusok és erőszak helyszíne volt. 1979-ben egy cionista csoport zsidó szent helynek követelte, és követelte a keresztek és ikonok eltávolítását. Egy héttel később a gondnokot, Philoumenosz archimandritát a kriptában lemészárolták, a templomot pedig meggyalázták. Meggyilkolásáért soha senkit nem ítéltek el.

Philoumenosz archimandrita maradványai a Szent Fotina templomban (© vizAziz)

Philoumenosz archimandrita maradványait a Szent Fotina templom jobb oldali kápolnájában tisztelik.

Jákob kútjától északra található egy kapcsolódó hely, József sírja. Úgy tartják, hogy ebben a fehér kupolás sírban temették el Jákob fiának, Józsefnek a csontjait, miután visszahozták Egyiptomból (Józsué 24:32).

A Szentírásban: Jézus és az asszony a kútnál: János 4:5-42

Felelős: dr: Görög Ortodox Egyház

Tel.: 972-2-2375123

Nyitva: 9-13 óráig, 14-17 óráig; csengess be