By Sarah Kinsinger, PhD
Director of Behavioral Medicine
Digestive Health Program
Mindannyian értjük, mit jelent a “zsigeri érzés”, vagy hogy összeszorul a gyomrod, amikor rájössz, hogy lekéstél egy fontos határidőt. De hogyan lehetséges, hogy az érzelmek a zsigereinkben is megtapasztalhatók? Az elmúlt 10 évben számos olyan tudományos előrelépés történt, amely nagymértékben javította megértésünket arról, hogy az agy és a bél hogyan kapcsolódik egymáshoz, és hogyan javíthatjuk a bélrendszer egészségét az elme-test gyógyászat segítségével.
Mi az agy-bél kapcsolat?
Az emésztőrendszernek saját idegrendszere van, az úgynevezett bélrendszer. Több mint 100 millió idegvégződéssel rendelkezik, és sok tekintetben képes az emésztést önállóan, az Ön tudatos tudatossága nélkül is irányítani. A bélrendszeri idegrendszert a “második agyunknak” is nevezik. Ez a bél-agy idegpályák hálózatán keresztül szorosan kapcsolódik a “nagy agyunkhoz”, és a két idegrendszer sok azonos neurotranszmitteren osztozik a kommunikáció megkönnyítése érdekében. Valójában a szerotonin 95 százaléka a bélben található! Ezt a kétirányú útvonalat agy-bél tengelynek nevezik, és az emésztés szabályozását szolgáló, pillanatról pillanatra történő kommunikációról van szó. Ez az útvonal megmagyarázza, hogy miért kezdhet el korogni a gyomrod egy szaftos steak láttán, még mielőtt az étel egyáltalán a gyomrodba kerülne.
A stressztől fájhat a gyomrom?
Az agy-bél tengely azt is megmagyarázza, hogyan érezheted a stresszt és az érzelmeket a bélben. A legtöbb ember tapasztalt már pillangókat az első randi előtt, vagy hasmenést a nyilvános beszéd előtt. Ezek a “zsigeri érzések” annak az eredményei, hogy a stresszt ezeken a kétirányú idegpályákon keresztül kommunikálják a bélrendszer felé. Sok beteg számára a kiszámíthatatlan GI-tünetekkel való együttélés önmagában is rendkívül stresszes lehet. Ha egy pillanat alatt kell mosdót találni, vagy kellemetlenül felpuffadtnak érzi magát egy partin, az stresszt és szorongást válthat ki, ami tovább súlyosbítja a bélrendszer állapotát, és ezzel egy ördögi körforgást hoz létre.
A stressz okozhat gyomor-bélrendszeri betegséget?
A krónikus emésztési betegségben, például irritábilis bél szindrómában (IBS) vagy gyulladásos bélbetegségben (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) szenvedő egyének különösen érzékenyek lehetnek a stressz hatásaira. Ezek azonban összetett rendellenességek, és a szakértők nem hiszik, hogy a stressz okozza ezeket az állapotokat. Úgy véljük, hogy a stressz az agy-bél kölcsönhatásokon keresztül súlyosbíthatja a tüneteket, és a betegek nagyon is tudatában vannak ennek az összefüggésnek. A Crohn-betegségben és fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek hetven százaléka úgy véli, hogy betegségük fellángolása stresszes eseményekkel függ össze. A kutatók pedig megerősítették a stressz és a bélrendszer közötti kapcsolatot. Állatkísérletek például kimutatták, hogy a stressz gyulladást idézhet elő a vastagbélben, vagy reaktiválhatja a betegséget, ha az már remisszióban volt. A stressz tehát fontos szerepet játszhat az emésztőrendszeri betegség lefolyásában, még akkor is, ha nem ez az eredeti ok.
Mi az érzékeny bél?
Az a feltételezés, hogy egyes egyének különösen érzékenyek a stressz hatásaira, és őket “bélreagálóknak” nevezik. Úgy gondolják, hogy ez a bélérzékenység fontos szerepet játszik a funkcionális gasztrointesztinális betegségekben, például az irritábilis bél szindrómában (IBS). A szakértők ezt “zsigeri túlérzékenységnek” nevezik, ami azt jelenti, hogy a bél idegei túlságosan érzékenyek és tüzelnek a normális emésztésre válaszul. Ez az oka annak, hogy egyeseknél egy normál méretű étkezés vagy a gázok mozgása a belekben erős fájdalmat okozhat, míg egy egészséges egyénnél ezek az érzések alig érzékelhetőek.
Az agy is fontos szerepet játszik, és befolyásolja, hogy ezeket az érzéseket a bélben hogyan éljük meg. Agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy az IBS-ben szenvedő egyéneknél rendellenességek mutatkoznak abban, ahogyan az agyuk feldolgozza a bélből érkező jeleket, és nem képes megfelelően kikapcsolni a fájdalmas ingereket. Az agy-bél kommunikációnak ez a megszakadása számos emésztési betegség fontos összetevője, és ezért kell figyelembe vennünk a pszichológiai tényezők szerepét a betegek kezelése során.
Hogyan használhatom az elmémet a bélrendszerem gyógyítására?
Az orvostudomány a betegek kezelésében a holisztikusabb megközelítés felé halad, és egyre nagyobb az érdeklődés a nem gyógyszeres kezelési lehetőségek megtalálása iránt. A GI-betegségek remek példája az elme-test beavatkozások egészségre gyakorolt pozitív hatásainak. Az agy-bél tengely miatt pszichológiai kezelésekkel közvetlenül befolyásolhatjuk az emésztést. Úgy tűnik például, hogy a hipnoterápia nyugtató hatással van a bélre, és bizonyítottan közvetlenül befolyásolja a bélmotilitást, a bélszekréciót és a fájdalomérzékenységet. A kognitív-viselkedésterápia és a bélre irányuló hipnoterápia bizonyítékokon alapuló kezelések az IBS kezelésére, és bizonyítottan jótékonyan hatnak a betegek tüneteire. A bélvezérelt hipnoterápia még a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél is bizonyítottan meghosszabbítja a remissziót. Ezekkel a kezelési megközelítésekkel a betegek megtanulhatják szabályozni a stresszválaszukat, és átprogramozhatják az agyat, hogy kikapcsolja a bélből érkező nemkívánatos fájdalomjeleket.
Sarah Kinsinger, PhD, szakvizsgázott egészségügyi pszichológus és a Loyola Emésztőrendszeri Egészségprogramjának viselkedésgyógyászati igazgatója. Dr. Kinsinger a gyomor-bélrendszeri állapotok, például az irritábilis bél szindróma, a funkcionális diszpepszia, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás viselkedéses beavatkozásainak alkalmazására specializálódott. A klinikai hipnózis orvosi állapotokra történő alkalmazásában képzett, tanúsított kognitív terapeuta, Dr. Kinsinger a Burr Ridge-i Loyola Egészségügyi Központban és a Maywood-i Loyola Ambuláns Központban fogadja a betegeket.