A rekesz beállítása önmagában csak ennyit tehet, hogy széles mélységélességű, éles képeket kapjunk – néha az A és a B pont tűélesre állítása egy felvételen körülbelül annyira lehetséges, mint egy repülő malac. Ez különösen igaz a makrófotózásra. De ahogyan a nagy dinamikatartományú kompozitok is többszörös expozíciót használnak az egyébként lehetetlen fénytartomány megragadására, van egy fotográfiai trükk, amellyel lehetetlenül éles képeket lehet készíteni: A fókusz egymásra helyezése. A fókusz egymásra helyezése egy felvételi és egy szerkesztési technika, amely együttesen olyan felvételek létrehozására szolgál, amelyek sokkal élesebbek, mint amilyeneket a fényképezőgépben lehetne elérni, és az állványon és az Adobe Photoshop egy példányán kívül nem igényel semmilyen speciális felszerelést.
A fókusz egymásra helyezésével lényegében mélyebb mélységélességet érhet el anélkül, hogy mikroszkopikus rekeszméreteket alkalmazna, amelyek a diffrakció miatt valójában lágyíthatják a képet. Azt is lehetővé teszi, hogy megőrizze a nagy rekesznyílással járó elmosódott hátteret, miközben a téma teljesen fókuszban marad. A mintaképünkön a rekesz beállítása, hogy mindkét gyűrű kellően éles legyen, a lágy háttér elvesztését eredményezte. A fókusz egymásra helyezése percek alatt megoldotta a problémát. Íme, hogyan érheti el ezt a hatást saját maga.
f/2,8 szép lágy hátteret hozott létre, de mindkét gyűrű nem éles.
f/18 éles gyűrűket hozott létre, de elveszítette a lágy hátteret.Mi a fókusz egymásra helyezése?
A technika a mélységélességgel játszik, amely meghatározza, hogy a kép mekkora része van fókuszban. A fókusz egymásra helyezése számos különböző képtípusnál alkalmazható, de a trükk leginkább a makrófotózásnál használatos, mivel a közelre kerülés sekélyebb mélységélességet eredményez (azaz a képnek csak egy kis része éles).
A fókusz egymásra helyezése több, különböző fókusztávolsággal készült fényképet egyesít. A legalapvetőbb értelemben az egyik kép a téma legközelebbi pontjára, a következő a közepére, a következő pedig a legtávolabbi pontra fókuszál – bár a hiányok kitöltéséhez sokkal több kép is használható. Amikor ezeket a képeket egyesítjük, az eredmény egy olyan kép lesz, amelynek mélységélessége sokkal mélyebb, mint az eredetinek. A fókusz egymásra helyezése akkor használható, ha a jelenet túl sötét a szűk rekesznyíláshoz, vagy ha a szűk rekesznyílás még mindig nem elegendő a megfelelő mélységélesség eléréséhez.
Egyes Panasonic fényképezőgépek, köztük a Lumix GH5, még a fókusz egymásra helyezését is el tudja végezni a kamerában, ugyanazt a 4K Photo módot használva, amely lehetővé teszi a fotósok számára, hogy a felvétel után állítsák be a fókuszt.
Hogyan használja a fókusz egymásra helyezését az élesebb felvételek érdekében
Válassza ki a jelenetet, és stabilizálja a fényképezőgépet.
A fókusz egymásra helyezéséhez több kép egymásra helyezése szükséges – ez a feladat sokkal könnyebben megoldható, ha a fényképezőgép nem mozog a képkockák között. Ideális esetben, miután eldöntötte a kompozíciót, állítson fel egy állványt, hogy a kamerát a helyén tartsa. Bármilyen módon stabilan tarthatja a fényképezőgépet – példánkban a fényképezőgép egy asztalon nyugodott.
Ne feledje, hogy a szerkesztési folyamat gyakran igényel enyhe vágást, ezért a felvételt egy kicsit szélesebbre komponálja, mint szeretné, hogy elkerülje a kép fontos területeinek kivágását.
Állítsa be az expozíciót.
Minden alkalommal, amikor fényképeket egyesít, nem szeretné, ha az expozíció változna a felvételek között (kivéve persze, ha HDR felvételt készít). Használja a manuális expozíciós módot, hogy az expozíció a felvételek között konzisztens maradjon. A képek összevonása könnyebb lesz, ha legalább részben tompított rekeszértékkel kezd, hogy minél nagyobb mélységélességet tudjon kihozni. A megvilágítás és a diffrakció azonban ezt is korlátozhatja.
Másrészt, ha a hátteret a lehető leglágyabban akarja tartani, használjon nagy rekesznyílást, és kizárólag a fókusz egymásra helyezésére hagyatkozzon az extra élesség hozzáadásához – csak vegye figyelembe, hogy ehhez több fotót kell készítenie több fókuszponton. Kerülje az automatikus fehéregyensúlyt is, mivel az egyik expozícióról a másikra kissé eltolódhat.
Fókuszáljon az 1. számú területre, és fényképezzen.
A fényképezőgép rögzítése és az expozíció beállítása után állítsa át a fókuszterületet egypontos autofókuszra, így kiválaszthatja, hogy a fényképezőgép hova állítsa a fókuszt. Fókuszáljon a téma legelülső részére, és készítsen fényképet. Ha már megbarátkozott vele, javasoljuk a kézi fókusz és az élőkép használatát (ahol az előnézeti képen bepötyöghet a fókusz ellenőrzésére), ami még nagyobb kontrollt biztosít.
Folytassa a fényképezést, és minden alkalommal állítsa be a fókuszt.
Majd ismételje meg az előző lépést, minden alkalommal áthelyezve a fókuszpontot, amíg olyan fényképeket nem készít, amelyeken minden rész éles. Az egyesítéshez szükséges felvételek száma a témától és a rekeszbeállításoktól függ. Vessen egy pillantást az előző felvételre, határozza meg, hol csökken az élesség, majd helyezze el a fókuszpontot úgy, hogy az éles terület átfedje az előző éles területet (vagy kézi fókuszálás esetén egyszerűen forgassa tovább a fókuszgyűrűt egy kis mértékben a képkockák között). Ha nem fedi át az éles területeket, akkor a végső kép élessége befelé és kifelé is csökkenhet, ezért inkább a túl sok, mint a túl kevés fotó készítése mellett döntsön.
Nyissa meg és igazítsa a Photoshopban.
A szerkesztés az, ahol a varázslat történik – és a képek összevonása néhány automatizált eszköznek köszönhetően nem is olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik. Először is meg kell nyitni az összes fájlt külön rétegként a Photoshopban. Ennek legegyszerűbb módja, ha a File > Scripts > Load Files Into Stacks (Fájlok betöltése halomba) menüpontra kattintunk, és a felugró ablakban kiválasztjuk a fájlokat. Jelölje be azt a négyzetet, amely azt mondja, hogy próbálja meg a képek automatikus igazítását, mivel még állvánnyal is előfordulhat néha enyhe eltolódás a felvételek között. (Ha az Adobe Lightroomot is használja, akkor kijelölheti az összes képet, kattintson a jobb gombbal, és válassza az összes fájl megnyitását a Photoshopban. A verembeállítások párbeszédpanelen jelölje be azt a négyzetet, amely azt mondja, hogy az összes megnyitott fájlt be kell vonni.)
Most már egy egymáshoz igazított képekből álló veremnek kell lennie. Ezután összevonja őket.
Egyesítés.
A fókuszhalmaz összevonásának több módja is van, egy automatikus opció – ami a legtöbbször működik – és egy kézi opció, ami nagyobb kontrollt biztosít.
Hogy a Photoshop automatikusan összevonja a képeket, válassza a Szerkesztés > Rétegek automatikus összevonása parancsot. Ha a széleken enyhe fehér foltok vannak, akkor bejelölheti a “tartalomtudatos kitöltés átlátszó képeknél” jelölőnégyzetet, vagy később kivághatja őket. Szintén jelölje be a varratmentes tónusok és színek jelölőnégyzetet, és válassza a “képek egymásra helyezése” opciót (nem a panoráma). Kattints az OK gombra, várd meg, amíg a Photoshop elvégzi a varázslatát, és voilá! Egy éles fókuszú halmaz.
Néha azonban az automatikus beállítás nem elég – mint például a példaképünk esetében. Mivel a háttérben lévő bokeh egy fókuszon kívüli lángból jött létre, minden képkockán más volt, ami úgynevezett szellemképet eredményezett, ahol a képek nem állnak tökéletesen egy vonalban. Ennek kijavításához az automatizált lehetőség helyett kézzel is kiválaszthatja, hogy az egyes rétegek mely részeit vegye fel a végső felvételbe.
GYőződjön meg róla, hogy a rétegek úgy vannak igazítva, hogy a kamerához legközelebbi fókuszpont legyen felül. Ezután az egyes rétegeken a radír eszközzel törölje ki azokat a területeket, amelyek az adott képen nem élesek, de a következő rétegben vagy rétegekben élesek. Ezután lépjen a következő rétegre, és ismételje meg a műveletet. Az egyes rétegek egyes részeinek szelektív törlésével kiválaszthatja, hogy a kép mely részei maradjanak élesek. Ha elveszik a sok réteg között, a szem ikon segítségével távolítson el más rétegeket, hogy pontosan lássa, min dolgozik.
Ha elégedett az eredménnyel, a rétegeket összevonhatja egyetlen fájlba, és folytathatja a többi szerkesztést. Ahhoz, hogy a fájlok exportálásakor a színek konzisztensek maradjanak, jelölje be az SRGB és a beágyazott színprofil jelölőnégyzeteket, különben a kép színei és expozíciója kissé eltérőnek tűnhet a weben való megtekintéskor.
Következtetés
A fókusz egymásra helyezésével a fotósok megkerülhetik a mélységélesség korlátait, és olyan képeket készíthetnek, amelyeket másképp lehetetlen lenne rögzíteni. A technika kiválóan alkalmas élesebb makrófelvételek készítésére, de más területeken is használható, például olyan tájképeken, ahol az előtér és a háttér között nagy a tartomány, és ahol a kis rekesznyílás a diffrakció miatt nem kívánatos. A fókusz egymásra helyezése fejlett technika, de a modern eszközöknek köszönhetően valójában elég könnyen kivitelezhető, ha nem bánja, hogy egy kis időt kell ráfordítania.
Szerkesztői ajánlások
- Fotózás 101: expozíció, rekesz, záridő és ISO
- A legjobb Adobe Lightroom-alternatívák 2021-re
- Hogyan készítsünk GIF-et a Photoshopban (vagy egy ingyenes alternatíva)
- Hogyan tegyük átlátszóvá a hátteret a Photoshopban
- Hogyan szerkesszünk egyszerre több fényképet