A rossz talajtípusokkal rendelkező emberek tudják, milyen nehéz a növények termesztése rossz minőségű talajban. A homokos talajból gyorsan kifolyik a víz, és a talajból hiányoznak a növények számára a virágzáshoz szükséges tápanyagok. Néhány lépéssel javíthat a száraz és homokos talajokon, és a növények szélesebb választékát termesztheti kertjében. Merüljünk el ebben a témában, és ismerjük meg, mi is az a homokos talaj, és hogyan javíthatja azt.
Mi a homokos talaj?
A homoktalaj olyan talajtípus, amely apró, finom részecskékből áll, amelyek az olyan kőzetek, mint a mészkő, a gránit és a kvarc, időjárási hatások, lebomlás és töredezettség következtében keletkeztek. Az ilyen típusú talajban nehéz lehet termeszteni, mert alacsony a víz- és tápanyagtartalma. A talajban található nagy részecskéknek nincsenek olyan zsebeik, amelyekben a vizet és a tápanyagokat megtarthatnák, és a műtrágya vagy a víz könnyen átfolyik rajta, vagy a meleg talajból való párolgás révén elvész.
Hogyan állapíthatjuk meg, hogy homokos talajunk van-e
A homokos talaj elég könnyen felismerhető a tapintása és a szemcsés textúrája alapján.
Hogy megállapítsuk, hogy homokos talajjal dolgozunk-e, egy egyszerű tesztet kell elvégeznünk. Ehhez fognia kell egy marék homokot, és meg kell nedvesítenie. Ezután tekerje kolbász alakúra a kezében. Ha a talaj homokos, akkor elkezd morzsolódni és szétesni. A talaj egyes részecskéit ki fogja tudni szúrni.
Ezzel szemben az agyag vagy a vályog sokkal jobban összetapad. Az agyagos talaj összetapad, és ugyanúgy formálható, mint az agyag, amivel gyerekkorunkban játszottunk. Az iszapos talaj csúszós és finom szerkezetű, és összecsomósodik, de könnyen szétjön, ha összenyomjuk.
Az agyaggal vagy iszappal ellentétben a homokos talaj gyorsan szétmorzsolódik, ha megformázzuk. Lehet, hogy nagyon rövid ideig megtartja az alakját, de nem sokáig. A szemcseméret egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy összetapadjon.
Hogyan javítsuk a homokos talajokat
A homokos talajban nincs elég szerves vegyület. Mivel ez mind nagyobb szemcsés, a szerves anyagra azért van szükség, hogy segítsen megtartani a vizet és a tápanyagokat.
Munkáljon be sok gazdag szerves anyagot
A talajba javítani kell. Ennek legjobb módja a komposzt vagy komposztált trágya beépítése. Ez sötét, morzsalékos és összetapad, ráadásul megtartja a vizet. A komposzt szerves anyagában rengeteg létfontosságú tápanyagot is tartalmaz a növények számára, és ahogy ez a szerves anyag lebomlik, lassan juttatja el ezeket a növények gyökereihez.
A fűnyesedékből, levélpenészből, trágyából, élelmiszerhulladékból és más hasonló termékekből készült komposztok javítják a talajt. Bár a tőzegmoha, a kókuszrost vagy a vermikulit hozzáadása szintén javíthatja a homokos talajokat, ezek a hozzáadások csak a talaj nedvességmegtartó képességét javítják. A tápanyaghiányt nem kezelik.
Vigyen fel 3-4 hüvelyknyi jól elkészített komposztot vagy trágyát a kertek és kertészeti ágyások felszínére, és dolgozza be a homokosabb talajba.
Layer On The Mulch
A komposzt mulcsként is funkcionálhat, különösen, ha terjedelmes komposztról van szó, sok nagyobb darabkával. Ha vastag komposztréteget terítünk a talajra, az lassítja az eróziót, és segít megőrizni a talajnedvességet. A komposzt fokozatosan lebomlik és idővel összekapcsolódik a homokos anyagoddal, a felszínről mélyebbre süllyed az ágyásodba. Ha a tetejére több komposztot juttatsz, az nem csak tápanyagot és talajjavítást biztosít, hanem a növényeidet is boldoggá és az ágyásaidat gyommentesen tartja.
Takarónövények termesztése
A szerves anyag másik kényelmes forrása a takarónövények termesztése. A takarónövények ültetése csökkenti a gyomok növekedését a kerti ágyásokban. Később levágja a növényt, és hagyja, hogy lebomoljon a talajban. A gyakori nyári takarónövények közé tartozik a tehénborsó, a gyöngyköles és a hajdina. Télen szőrös bükköt, mustárt és bíborlábat ültethet. Ezeket a növényeket az ágyásba vetjük, és amint a virágzáshoz közelednek, készen állnak arra, hogy a talajba dolgozzuk őket.
A homokos talajba dolgozzuk őket, így több szerves anyagot építünk be. Ez megmarad neked a vízben, és ahogy bomlik, saját műtrágyává válik. Ráadásul megakadályozzák a talaj felszínén az eróziót, és a növények gyökerei megakadályozzák a talaj tömörödését.
Hogyan trágyázzuk a homokos talajt
Minden talajtípus számára előnyös a rendszeres műtrágyázás. A homokos talaj azonban általában kevésbé képes megtartani a kijuttatott tápanyagokat. A homokosabb talajtípusok esetében általában lassan felszabaduló szemcsés műtrágya ajánlott, amely folyamatos, kis mennyiségű trágyázást biztosít.
Az ültetés előtt a szemcsés műtrágyákat a talajba dolgozhatja. Ha a növény már növekszik, vigye fel a műtrágyákat a talaj felszínére, és enyhén kaparja be őket.
Hogyan öntözze a homokos talajt
Mivel a homokos talajtípusok gyorsan elvezetik a felesleges nedvességet, előfordulhat, hogy gyakrabban kell öntözni őket. Ha mulcsot biztosítunk a felszínre, az is segít csökkenteni a párolgás miatti vízveszteséget. És természetesen, ha tőzegmohát vagy kókuszrostot dolgozunk át a homokos talajon, az több vizet tud megtartani.
Ha a talaj teljesen kiszáradt, rövid ideig nedvesítsük meg, majd várjunk néhány percet, hogy a víz átjárja a homokszemcséket. Ezután végezzen lassú, mély öntözést locsolótömlővel vagy más csepegtető öntözési módszerrel, hogy a folyadék szét tudjon terjedni a talajban.
Megtarthatja a növények igényeinek megfelelő öntözési gyakoriságot. Egyes növényeknek többre van szükségük, mint másoknak, ezért nincs egyetlen módszer, amely mindenre beválik!
A legjobb zöldségek homokos talajokhoz
A legtöbb gyökérzöldség utálja a túlságosan nedves talajokat. Bár a homokos talajokat nem mindenki szereti, a gyökérzöldségek termesztéséhez fantasztikusak. A sárgarépa, a cékla, a retek, a paszternák, a burgonya és sok más gumós vagy mélyen gyökerező zöldség imádja a homokos ágyást. Ezek nem boldogulnak olyan jól az agyagban, mivel a homokos talaj könnyű és laza szerkezetét kedvelik.
Az olyan hagymák, mint a fokhagyma, a hagyma és a póréhagyma, szintén szeretik, ha a talaj kissé laza és homokos. Ugyanígy sok fűszernövény és fűszer is, különösen azok, amelyeket mediterrán éghajlaton termesztenek, mint például az oregánó, a rozmaring stb.
Más gyümölcsök és zöldségek is képesek a homokos talajban boldogulni. Rendszeres enyhe öntözést igényelhet, talán naponta egyszer is, de így is csodálatosan teljesítenek. A paradicsom, a tök, a paprika, a dinnye és még a saláta is különösebb nehézség nélkül termeszthető a homokos talajban.
A homokos talaj végül is nem jelent nagy hátrányt a kertben. Sőt, sok növény jobban kedveli, mint a sűrűbb agyagos típusokat. De annak javítása, hogy termőképesebbé tegyük, bölcs döntés minden kertész számára.