Ez attól függ, hogy milyen típusú munkát írsz, hogyan használod a kölcsönzött anyagot, és milyen elvárásokat támaszt az oktatód.
Először is át kell gondolnod, hogyan akarod azonosítani a forrásaidat. Ha a forrásai nagyon fontosak a gondolatai szempontjából, akkor az idézést bevezető mondatban meg kell említenie a szerzőt és a művet. Ha azonban csak azért hivatkozol a forrásra, hogy egy jelentéktelen érvelésed legyen, megfontolhatod a zárójeles hivatkozások, lábjegyzetek vagy végjegyzetek használatát.
A különböző tudományágaknak is vannak különböző idézési formái. Ha például egy pszichológia szakdolgozatban hivatkozik forrásokra, valószínűleg más idézési formát használna, mint egy angol szakdolgozatban.
Végezetül, mindig konzultáljon az oktatójával, hogy meghatározza a dolgozatához megfelelő idézési formát. Sok időt és energiát spórolhatsz meg, ha egyszerűen megkérdezed, hogy “Hogyan idézzem a forrásaimat?” vagy “Milyen idézési stílust használjak?”, mielőtt elkezdesz írni.
A következő szakaszokban lépésről lépésre végigvezetünk néhány általános útmutatót a források idézéséhez.
A források azonosítása a dolgozatod szövegében
A forrás első idézésekor szinte mindig jó ötlet megemlíteni a szerző(ke)t, a címet és a műfajt (könyv, cikk vagy weboldal stb.). Ha a forrás központi szerepet játszik a munkádban, érdemes egy-két külön mondatban bemutatni, összefoglalva a forrás fontosságát és fő gondolatait. De gyakran elég, ha ezt az információt egy mondat elejére vagy végére ragasztja. A következő mondat például a szerzőre és a műre vonatkozó információkat az idézet elé helyezi:
Milan Kundera A regény művészete című könyvében azt javasolja, hogy “ha a regény valóban eltűnik, azt nem azért teszi, mert kimerítette erejét, hanem mert egy tőle idegenné vált világban létezik.”
A szerző(ke)t akkor is érdemes leírni, ha nem híres, vagy ha okod van feltételezni, hogy az olvasó nem ismeri őket. Meg kell mondanod, hogy gazdasági elemzők, művészek, fizikusok, stb. Ha nem tudsz semmit a szerzőről, és nem találsz semmilyen információt, a legjobb, ha megmondod, hol találtad a forrást, és miért tartod hitelesnek és idézésre érdemesnek. Például,
A Duke Egyetemen tartott Ázsia-kutatási konferencián bemutatott esszéjében Sheldon Geron az állam, a szakszervezetek és a kisvállalkozások kapcsolatát elemzi Japánban az 1950-es és 1980-as évek között.
Ha már bemutattad a szerzőt és a művet, amelyből idézel, és nyilvánvalóan ugyanarra a műre hivatkozol, valószínűleg nem kell újra megemlítened őket. Ha azonban más forrásokat idézett, majd visszatér egy korábban idézett forráshoz, akkor a félreértések elkerülése végett érdemes legalább a szerző nevét (és a művet, ha az adott szerzőtől több műre is hivatkozott) újra megemlíteni.
Az anyag idézése
Mi az idézés?
Az eredeti forrás pontos szavainak átvételét idézésnek nevezzük. Akkor kell idézned egy anyagot, ha úgy gondolod, hogy az eredeti szerző kifejezésmódja a leghatékonyabb módja annak, hogy közöld a mondanivalódat. Ha egy szerzőtől szeretnél kölcsönözni egy gondolatot, de nincs szükséged a pontos szavaira, akkor idézés helyett próbáld meg a parafrázist.
Hányszor idézzek?
A legtöbbször elegendő a források parafrázisa és összefoglalása (de ne feledd, hogy akkor is idézned kell őket!). Ha fontosnak tartod, hogy idézz valamit, kiváló ökölszabály, hogy minden egyes idézett sorra legalább két sorban elemezd azt.
Hogyan építsek be idézeteket a dolgozatomba?
A legtöbbször elég, ha csak azonosítasz egy forrást és idézel belőle, mint a fenti első példában. Néha azonban módosítani kell az idézet szavait vagy formátumát, hogy illeszkedjen a dolgozatodba. Ha megváltoztatja a forrás eredeti szavait, jeleznie kell, hogy ezt megtette. Ellenkező esetben azt állítanád, hogy az eredeti szerző olyan szavakat használt, amelyeket nem ő használt. De vigyázz, hogy ne változtass meg túl sok szót! Véletlenül megváltoztathatod az idézet jelentését, és tévesen azt állíthatod, hogy a szerző olyasmit mondott, amit nem.
Tegyük fel például, hogy Jacob Weisberg “United Shareholders of America” című esszéjének következő passzusából akarsz idézni:
A polgár-befektető rosszul szolgálja polgártársait azzal, hogy hajlamos kivonulni a közösségből. Hajlamos arra, hogy önmagát is rosszul szolgálja. Azzal teszi ezt, hogy a boldogságra való törekvését olyasmire összpontosítja, ami nagyon ritkán teszi az embereket úgy boldoggá, ahogyan azt ők várják.”
Amikor idézünk, általában a lehető legtömörebben akarunk fogalmazni. Csak azt az anyagot tartsa meg, amely szigorúan a saját gondolataihoz tartozik. Itt tehát nem akarod idézni a középső mondatot, mivel az ismétlődik meg a sokkal informatívabb utolsó mondatban. A kihagyása azonban nem működne – a zárómondatnak nélküle nem lenne értelme. Tehát egy kicsit változtatnod kell a megfogalmazáson. Ehhez néhány szerkesztési szimbólumot kell használnod. Az idézeted végül így nézhet ki:
Az “Egyesült részvényesek Amerikában” című esszéjében Jacob Weisberg kitart amellett, hogy “A polgár-befektető rosszul szolgálja polgártársait azzal, hogy hajlamos kivonulni a közösségből. Hajlamos rosszul szolgálni önmagát… azzal, hogy a boldogságra való törekvését olyasmire összpontosítja, ami nagyon ritkán teszi az embereket úgy boldoggá, ahogyan azt elvárják tőle.”
to
“Hajlamos rosszul szolgálni önmagát… azzal, hogy a boldogságra való törekvését .”
A szó körüli zárójelek azt jelzik, hogy az adott szóval helyettesítetted a szerző által használt más szavakat. Egy ilyen fontos helyettesítéshez azonban jobb, ha biztos vagy benne, hogy a végső mondat ezt jelentette — ha a szerző szándékosan hagyta kétértelműnek, akkor jelentősen megváltoztatod a jelentését. Ez pedig bűnössé tenné Önt a hamis tulajdonítás bűntettében. Ebben az esetben azonban az idézett bekezdést követő bekezdés elmagyarázza, hogy a szerző a pénzre utal, így ez rendben van.
Az általános szabály az, hogy az idézett anyagot kisebb nyelvtani és stilisztikai változtatásokkal be lehet illeszteni a dolgozatba, de nem szabad jelentősen megváltoztatni az anyag szerkezetét vagy tartalmát.
Az idézeteken belüli idézetek
Ha “beágyazott idézetek”, vagyis idézetek idézeteken belüli idézetek vannak, akkor a szokásos idézőjelekről (“””) át kell térnie a szimpla idézőjelekre (”), hogy a különbség látható legyen. Például, ha John Archer eredeti szövegében ez áll:
A hegyi prérifarkast Lma Warner zoológus “ravasz” és “céltudatos” ragadozónak írta le.
az idézeted így nézhet ki:
Mint John Archer kifejti: “The Mountain Coyote has been described as a ‘wily’ and ‘single-minded’ predator by zoologist Lma Warner.”
How Do I Include Long Quotes in My Paper?
A hosszú idézetek pontos formázási követelményei az idézési stílustól függően eltérőek. Általánosságban azonban, ha több mint 3 sornyi anyagot idézel, a következőket kell tenned:
- változtassa meg a betűtípust egy észrevehetően kisebbre (egy többnyire 12 pontos betűtípust használó dokumentumban például 10 pontos betűtípust kell használnia)
- duplán behúzza az idézetet — ez azt jelenti, hogy a bal és jobb margókat úgy állítsa be, hogy azok körülbelül egy hüvelykkel kisebbek legyenek, mint a dolgozat fő része
- ha van ilyen lehetőség a szövegszerkesztőjében, “igazítsa balra” a szöveget. Ez azt jelenti, hogy úgy állítsd be, hogy minden sor ugyanott kezdődjön, így az idézet bal oldalán egy egyenes vonal jön létre, míg a jobb oldala szaggatott
- NEM használj idézőjeleket az egész idézethez — a már elvégzett grafikai változtatások (a betűtípus megváltoztatása, dupla behúzás stb.) elegendőek annak jelzésére, hogy az anyag idézet. Az idézeten belüli idézetekhez normál idézőjeleket használjon, ne szimpla idézőjeleket
- a dokumentumban használt sortávolság másfélszeresét érdemes kihagynia az idézet kezdete előtt és után. Ez opcionális, és az oktató által preferált stílustól függ
Egy megfelelően formázott hosszú idézet a dokumentumban például így nézhet ki:
Akutagawa azzal bonyolítja az önmagáról mint puszta “saját szövegének megírásának határán álló olvasóról” alkotott képet, hogy elbeszélt személyisége valójában befejezi a mű szerzőségét, amelyben megjelenik. A szöveg negyvenkilencedik, “Egy kitömött hattyú” című szakaszában azt írja:Minden maradék erejét felhasználva megpróbálta megírni önéletrajzát. Mégsem volt könnyű feladat számára. Ennek oka a még mindig lappangó büszkeségérzete és szkepticizmusa volt… Miután befejezte az “Egy bolond életét”, véletlenül felfedezett egy szenvedő hattyút egy használtcikkboltban. Bár felemelt fejjel állt, még a megsárgult szárnyait is megették a rovarok. Egész életére gondolt, és úgy érezte, könnyek és kegyetlen nevetés gyűlik fel benne. Nem maradt számára más hátra, mint az őrület vagy az öngyilkosság.” Akutagawa ezzel a gesztussal ironizálja az én valódi megírásának lehetetlenségét, hangsúlyozva azt az elkerülhetetlen szakadást, amelynek az írás és az írott “én” között be kell következnie, az “Egy bolond életét” még író Akutagawa nem lehet azonos a művet befejező elbeszélt személyiséggel.
Hivatkozások felsorolása
Mi az a bibliográfia?
A bibliográfia azoknak a forrásoknak a listája, amelyeket a munkád kutatása során felhasználtál. Általában a bibliográfiának tartalmaznia kell:
- a szerzők nevét
- a művek címét
- a források másolatát kiadó cégek nevét és székhelyét
- a másolatok kiadásának dátumát
- a források oldalszámát (ha azok több forrásból álló kötetek részét képezik)
OK, akkor mi az a jegyzetelt bibliográfia?
A jegyzetelt bibliográfia ugyanaz, mint a bibliográfia, egy fontos különbséggel: a jegyzetelt bibliográfiában a bibliográfiai adatokat a forrás tartalmának, minőségének és hasznosságának rövid leírása követi.
Mi a lábjegyzet?
A lábjegyzet az oldal alján elhelyezett jegyzet. Hivatkoznak hivatkozásokra vagy kommentálják a szöveg egy kijelölt részének felette lévő részét. Tegyük fel például, hogy egy érdekes megjegyzést szeretnél fűzni egy általad írt mondathoz, de a megjegyzés nem kapcsolódik közvetlenül a bekezdésed érveléséhez. Ebben az esetben hozzáadhatod a lábjegyzet szimbólumát. Ezután az oldal alján újra kinyomtathatná a szimbólumot, és beilleszthetné a megjegyzést. Íme egy példa:
Ez egy lábjegyzet illusztrációja.1 Az előző mondat végén lévő “1” szám megfelel az alábbi megjegyzésnek. Látja, hogyan illeszkedik a szövegtestbe?
1 A lap alján beillesztheted a lábjegyzetet megelőző mondathoz fűzött megjegyzéseidet.
Amikor az olvasó a dolgozatod főszövegében találkozik a lábjegyzettel, rögtön megnézheti a megjegyzéseidet, vagy folytathatja a bekezdés olvasását, és a végén olvashatja a megjegyzéseidet. Mivel ez kényelmesebbé teszi az olvasó számára, a legtöbb idézési stílus megköveteli, hogy vagy lábjegyzeteket, vagy végjegyzeteket használj a dolgozatodban. Egyesek azonban megengedik, hogy zárójeles hivatkozásokat (szerző, dátum) tegyen a szövegben. További információkért lásd az idézési stílusokról szóló fejezetet.
A lábjegyzetek azonban nem csak érdekes megjegyzésekre szolgálnak. Néha egyszerűen csak utalnak a vonatkozó forrásokra — tudatják az olvasóval, hogy bizonyos anyagok honnan származnak, vagy hogy hol kereshet más forrásokat a témával kapcsolatban. Annak eldöntéséhez, hogy a forrásokat lábjegyzetben vagy a dolgozat szövegében idézze-e, kérdezze meg az oktatóját, vagy olvassa el az idézési stílusokról szóló részt.
Hová kerül a kis lábjegyzetjel?
Ahol csak lehetséges, a lábjegyzetet a mondat végére tegye, közvetlenül a pont vagy a mondatot lezáró bármilyen írásjel után. A lábjegyzet után hagyjon ki két szóközt, mielőtt a következő mondatot kezdené. Ha a lábjegyzetet a mondat közepén kell elhelyeznie az áttekinthetőség kedvéért, vagy azért, mert a mondatban több lábjegyzet van (ezt igyekezzen elkerülni!), próbálja a leglényegesebb mondat végére tenni, egy vessző vagy más írásjel után. Ellenkező esetben közvetlenül a leglényegesebb szó végére tegye. Ha a lábjegyzet nem a mondat végén van, csak egy szóközt hagyjon ki utána.
Mi a különbség a lábjegyzetek és a végjegyzetek között?
Az egyetlen valódi különbség az elhelyezés – a lábjegyzetek a vonatkozó oldal alján jelennek meg, míg a végjegyzetek mind a dokumentum végén. Ha azt szeretné, hogy az olvasó azonnal elolvassa a jegyzeteit, a lábjegyzetek nagyobb valószínűséggel keltik fel az olvasó figyelmét. A végjegyzetek viszont kevésbé tolakodóak, és nem szakítják meg a dolgozatod folyását.
Ha a forrásokat a lábjegyzetekben (vagy a végjegyzetekben) idézem, miben különbözik ez az irodalomjegyzéktől?
Néha megkérhetik, hogy ezeket is csatolja — különösen, ha zárójeles idézési stílust használt. Az “idézett művek” oldal azoknak a műveknek a listája, amelyekből anyagot kölcsönöztél. Az olvasó ezt kényelmesebbnek találhatja, mint a lábjegyzeteket vagy a végjegyzeteket, mert nem kell átbogarásznia az összes megjegyzést és egyéb információt, hogy lássa a forrásokat, amelyekből az anyagot merítette. A “felhasznált művek” oldal a “hivatkozott művek” oldal kiegészítője, amely felsorolja az összes felhasznált művet, függetlenül attól, hogy hasznosak voltak-e vagy sem.
A “felhasznált művek” oldal nem ugyanaz, mint az “irodalomjegyzék”?
Nos, igen. A cím azért más, mert a “Works Consulted” oldalak a “Works Cited” oldalak kiegészítésére szolgálnak, és az irodalomjegyzékek a lábjegyzetekben vagy végjegyzetekben említetteken kívül más releváns forrásokat is felsorolhatnak. Ha úgy dönt, hogy a bibliográfia címét “Works Consulted” vagy “Selected Bibliography” (Válogatott bibliográfia) adja, az segíthet pontosítani a felsorolt források relevanciáját.