Hogyan írjunk cikkelemzést

A cikkelemző dolgozat megírásának ismerete magában foglalja a formázást, a szakirodalom kritikai átgondolását, a cikk célját és a szerző álláspontjának értékelését. Egy cikkelemző kritikában a szerző egy adott témával kapcsolatos nézőpontját érvelés és érvek keverékébe integrálja. Tehát érvelő megközelítést dolgozol ki a szerző álláspontjával kapcsolatban. Gondos különbségtétel történik azonban az összefoglaló és az elemzés között.

A cikkelemzés eredményeinek bemutatásakor érdemes összefoglalni a főbb pontokat, ami lehetővé teszi a tézis megfogalmazását. Ezután tájékoztassa az olvasókat azokról az elemzési szempontokról, amelyeket a szerző az érveiben bemutat. Valószínűleg a cikkelemzés megírására vonatkozó ötletek kidolgozása a szerző kritikai gondolkodásának aprólékos megközelítését vonja maga után.

A cikkelemzés írásának lépései

Mint minden hivatalos dolgozat esetében, a cikk gyors elolvasásával akarja kezdeni a cikket, hogy a főbb pontokat megkapja. Miután általános képet alkotott a szerző nézőpontjáról, kezdje el elemezni az egyes bekezdések fő gondolatait. Az olvasás alapján készített jegyzetek ideális módja, ha a cikk margójára jegyzetelsz. Ha ez nem lehetséges, jegyzeteljen a számítógépére vagy egy külön papírlapra. Lépjen kapcsolatba az olvasott szöveggel.

Az aktív olvasóvá válás segít eldönteni, hogy a szerző milyen lényeges információkat kíván közölni. Ezen a ponton érdemes lehet a fő gondolatok összefoglalását mellékelni. Miután befejezted a fő pontok leírását, olvasd el magadban, és dönts egy tömör tézis megfogalmazásáról. Ehhez kezdje a szerző nevével, majd a cikk címével. Ezután egészítse ki a mondatot az ön elemző szemléletével.

A szöveg elkészítéséhez vázlatokat, jegyzeteket és fogalomtérképet szeretne használni. Ahogy halad előre a dolgozat kritikai részének törzsszövegében, vegye fel a releváns információkat, például a szakirodalmi hivatkozásokat és a szerző célját a cikkel kapcsolatban. A hivatalos dokumentumok, például a cikkelemzés, szintén szövegközi idézést és lektorálást használnak. Minden tudományos dolgozathoz tartozik a nyelvtani, helyesírási és mechanikai lektorálás. Győződjön meg róla, hogy a beadás előtt kétszer is átnézi a dolgozatát.

A cikk összefoglalójának megírásakor összpontosítson a dolgozat céljára, és dolgozzon ki olyan gondolatokat, amelyek elfogulatlanul tájékoztatják az olvasót. Az elemző esszé egyik legfontosabb része a szerző és a cikk címének idézése. Először mutassa be a szerzőt a kereszt- és vezetéknévvel, majd a cikk címével. Változatossá tegye a mondatszerkezetét különböző formátumok használatával. Például használhatod a “Cím”, a szerző nevét, majd a cikk céljának rövid kifejtését. Szintén sok mondat kezdődhet a szerzővel, “Cím”, majd ezt követheti a főbb pontok leírása. Azzal, hogy aktív, kifejezett igéket építesz be a mondataidba, megmutatod, hogy jól érted az anyagot.

Mint minden hivatalos dolgozatban, a leglényegesebb pontokat tekintsd fő gondolataidnak, amelyeket a szerző meggyőző szövegéből származó bizonyítékok és tények követnek. Ne feledje, hogy átmeneti szavakkal vezesse olvasóit az írásban. Ezek az átmeneti mondatok vagy szavak arra ösztönzik az olvasókat, hogy megértsék az Ön nézőpontját a szerző céljáról a cikkben. Még fontosabb, hogy az elemző esszé törzsének írásakor a bekezdések elején használd a szerző nevét és a cikk címét.

A bizonyítékokon alapuló érvelésed megírásakor a szerző vezetéknevét tartsd meg az egész dolgozatban. A szerző céljával kapcsolatos kritikád megírása mellett ne feledkezz meg a közönségről sem. Az olvasók az általad leírtak alapján viszonyulnak a te nézőpontodhoz. Használj tehát tényeket és bizonyítékokat, amikor következtetéseket vonsz le a szerző álláspontjáról.

A cikkelemző esszé leírása

Amikor egy cikket elemzel az érvelési bizonyítékok alapján, hozz létre olyan gondolatokat, amelyek támogatják vagy nem támogatják a szerző álláspontját. Bár a szerző célja, hogy közölje a cikk szándékait, egyértelmű lehet, értékelnie kell a cikk megírásának okait. Mivel az elemzésed alapja az érvelési bizonyítékokból áll, dolgozz ki egy tömör és világos tézist. Ne bízzon azonban abban, hogy a tézis a cikk kutatásakor változatlan marad.

Sokszor előfordulhat, hogy új tények láttán változtatni fog az érvelésén. Ily módon érdemes lehet a szöveg, az olvasó, a szerző, a kontextus és az exigencia megközelítéseit használnod. Nincs szükséged kidolgozott ötletekre. Csak használd a szerző szövegét, hogy az olvasó megértse az álláspontot. Értékelje azonban a szerző erős hangnemét és a cikkben szereplő állítások megalapozottságát. Használja tehát a cikk kontextusát.

Ezután kérdezze meg, hogy a szerző elmagyarázza-e meggyőző érveinek célját. Miközben a cikk tényeit és bizonyítékait érzékelteti, alaposan elemezze a nézőpontokat. Keresse az alap nélküli feltételezéseket és az érvénytelen, elfogult gondolatokat. Az elemzési példa bekezdés könnyen tartalmazza az Ön nézőpontját a szerző céljáról, és azt, hogy egyetért-e vele vagy sem. Ne lepődj meg, ha a kritikád megváltozik, ahogy más szerzők után kutatsz a cikkel kapcsolatban.

Ezek következtében a válaszod a végén lehet, hogy egyetértesz, nem értesz egyet, vagy valamennyire a kettő között marad, annak ellenére, hogy igyekszel alátámasztó bizonyítékokat találni. Függetlenül a szakirodalom kutatásának következményeitől és a szerző álláspontjának perspektívájától, az írás során tartsa meg határozott célját. Ne ingadozzon az egyetértés és az egyet nem értés között. Elemzésének középpontjában a szerző álláspontjának bemutatása áll, hogy az olvasók megértsék azt, és e kritika terjesztése a dolgozat alapja.

A szöveget figyelmesen elolvasva elemezze a fő pontokat, és fejtse ki a szerző indoklását. A dokumentum ismertetésekor is kínáljon fel bizonyítékokat és tényeket az esetleges elfogultságok kiküszöbölése érdekében. Egy érvelő elemzésben az író fókusza gyorsan eltolódhat. Kerülje a szerző álláspontjának nem hatékony megközelítési módjait, amelyek homályossá teszik az írást, és amelyekből hiányoznak az alátámasztó bizonyítékok. Az elfogultságoktól való távolmaradás egyértelmű módja a szerzőtől származó idézetek használata. A túlzott mennyiségű idézet használata azonban kontraproduktív. Használja a szerzői idézeteket takarékosan.

Amint kialakítja saját elképzeléseit a szerző álláspontjáról, deduktív érveléssel elemezze a cikk különböző szempontjait. Gyakran tapasztalni fogja, hogy a történelmi háttér befolyásolta a szerzőt, vagy meggyőzte a szerzőt, hogy megkérdőjelezze a kor eszméit. Az összefoglaló és az elemző dolgozat megírása közötti különbségtétel döntő fontosságú az esszéd szempontjából. Lehet, hogy úgy találod, hogy egy áttekintés használata a cikked elején világos perspektívát jelez az elemzésedhez. Az összefoglaló tehát tömören kifejti a dolgozat főbb pontjait.

Sűríti az eredeti szöveget, leírja a főbb pontokat, megírja a tézisét, és nem alkot véleményt a cikkről. Másrészt az elemzés a szerző érveinek lebontása, amelyből levezeted a szerző célját. Egy cikk elemzésekor a fő pontokat boncolgatod, hogy következtetéseket vonj le a szerző meggyőző gondolatairól. Továbbá érvelési bizonyítékokat, erősségeket és gyengeségeket kínálsz a fő pontokhoz. Ennél is fontosabb, hogy nem mondod el a véleményedet. Ahelyett, hogy megjegyzéseket fűznél a szerző álláspontjához, inkább bizonyítékokat állítasz össze arról, hogy a szerző hogyan győzi meg az olvasókat, hogy gondolkodjanak egy adott témáról, és hogy a szerző megfelelően kidolgozza-e azt.

Példák egy cikkelemzésre

Az összefoglaló és elemző esszé példája bemutatja a szerző érveit, és azt, hogy ezek az állítások mennyire érvényesek. Például Deborah Tannen “Sex, Lies, and Conversation; Why Is It So Hard for Men and Women to Talk to Each Other” című írásának cikkelemzési mintája a főbb kritikai pontok összefoglalásával kezdődik, amelyet egy elemzői nézőpont követ. Az összegzés egyik pontos módja az, hogy a fő gondolatokra összpontosít, amelyekkel Tannen különbséget tesz a férfiak és a nők között.

Az összegzés írója azt is világosan megfogalmazza, hogy az egyik gondolat hogyan függ össze a másikkal anélkül, hogy elfogultságokat vagy véleményeket mutatna be. Emellett az író nem foglal állást abban a kérdésben sem, hogy a férfiak vagy a nők a hibás kommunikációért felelősek. Ehelyett az összefoglaló rámutat a férfiak és nők közötti kommunikációs különbségekre. A minta elemző részében az író azonnal átláthatóan közelíti meg a cikket és a szerzőt. Az elemzés nyilvánvaló példákat mutat be a cikkből idézetekkel, és visszautal a cikkre, amely a félreérthető kommunikációt a félreértelmezéssel kapcsolja össze. Végül az író különböző kérdéseket vet fel, amelyekkel Tannen nem foglalkozott, például a hatékony kommunikáció stratégiáit. Az író azonban megadja az olvasónak Tannen cikkének célját és az okokat, amiért a szerző megírta a cikket.

A cikkelemzés másik példája a Lance Morrow által írt “Az év, amely mindent megváltoztatott”. Az író tömören összefoglalja Nixon, Kennedy és Johnson megválasztott kormányzati pozícióit. Továbbá az író különbséget tesz a három megválasztott férfi pozíciói között, és tárgyalja a hasonlóságokat. Az összefoglaló inkább az erőteljesebb hangvétel felé hajlik, de hatékonyan magyarázza el a szerző álláspontját mindhárom férfi esetében. Ezután az író tovább ismerteti a korszak eszményeit az erkölcs és az erkölcstelen értékek között. A minta elemző aspektusa megmutatja az olvasónak a szerző erőteljes üzenetét.

Az író azonnal tudatja az olvasóval a cikk meggyőző jellegét és a kor aktualitását. Az író például a cikk különböző részeiben konkrét bekezdésszámokban szereplő példák felvetésével mutatja meg az olvasónak. Az író a szövegbe ágyazott idézetek használatával is erőteljes hatást gyakorol. Az író átmeneti szavakat és aktív igéket használ, például több példát, linkeket, leleplezést és titkokat, és alátámasztja ezt az állítást, hogy leírja Morrow célját a cikkel. Az elemzés a közönséget tartja szem előtt.

Az író rámutat a korszak sajátos részleteire, amelyekről csak a korabeli emberek tudnak beszámolni. Ennél is fontosabb, hogy az író elemzi Morrow gondolatait, mint amelyek kritikusak a Nixonról, Kennedyről és Johnsonról alkotott vélemény kialakításához. Az író azonban rámutat Morrow feltételezéseire a személyes életmód és annak a politikai színtérre gyakorolt hatása között. Továbbá az író azt sugallja, hogy Morrow állításai nem teljesen érvényesek csak azért, mert a szerző történelmi eseményeket említ. Tannen elemző példájával ellentétben az író tudatja az olvasókkal, hogy az erkölcsi érték és a korabeli emberek sokaságának életmódja között téves kapcsolat áll fenn.

Mindkét cikkelemzés világosan mutatja a különböző meggyőző álláspontok bemutatásának módját. Az összefoglalóval ellentétben az elemzői megközelítés az olvasó számára a szerző álláspontjainak kifejezett, vélemény nélküli bemutatását kínálja. Mindkét minta írói a bizonyítékok, tények és ésszerű állítások közlésére összpontosítanak. Következésképpen minden példa bemutatja a szakirodalom kritikai elemzésének megfelelő használatát, és értékeli a szerző célját. Anélkül, hogy egyetértésre törekedne vagy sem, az író egyértelműen különbséget tesz az egyes cikkek összefoglalása és elemzése között.