Bölcsészhallgatóként tudom, milyen érzés egy 500 szavas esszé megírásának ijesztő feladatával küzdeni. Nem tudod, hol kezdd, a tézised nem létezik, rettegsz az elkerülhetetlenül előtted álló késő éjszakától, és csak azért küzdesz, hogy a gondolatokat szavakká alakítsd.
Három órával később már a párnádba sírsz a frusztrációtól.
Bízz bennem – már voltam ott, csináltam ilyet. Három tárgyat tanulok a hatodik osztályban, és szerencsémre mindhárom esszé tárgy (angol irodalom, angol nyelv és történelem), ami azt jelenti, hogy az elmúlt két évben több esszét írtam, mint amennyit meg tudnék számolni. Szükségem volt arra, hogy ezt a folyamatot addig-addig gyakoroljam, amíg csak öblítés és ismétlés. Most már képes vagyok egy 500 szavas esszét egy óra alatt megírni, és itt van pontosan, hogyan csinálom.
1. lépés: Ismerd fel, hogy nem vagy J. K. Rowling
Nem vagy J. K. Rowling, úgyhogy ne ostorozd magad emiatt. Az első vázlatod borzalmas lesz. Mint a csokidarabok ranch dresszinggel borzalmas. De ez nem baj – minél hamarabb túllépsz a szörnyű írásodon, annál könnyebben fog menni az esszé többi része.
“Első vázlatot írok, és emlékeztetem magam, hogy csak homokot lapátolok egy dobozba, hogy később várakat építhessek.” ─ Shannon Hale
A perfekcionizmusra való hajlam minden fejlődés ellensége. A legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem, az volt, hogy többször újraolvastam mindent, amit írtam, visszamentem szerkeszteni, rájöttem, hogy utálom az írásomat, és ezután minden fejlődésem útjába állt.
Tegyél fel egy virtuális szemellenzőt, és írd ki a kis szívedet. Kit érdekel, ha az első vázlat borzalmas? Senki sem fogja látni. Egy meglévő esszét kijavítani SOKKAL könnyebb, mint a gekkóból tökéletes esszét írni.
Ha nehezen tudod megállni, hogy ne olvasd folyton újra, próbáld meg addig lapozni az oldalt, amíg az esszéd nagy részét le nem feded. Aztán ne engedd magad felfelé görgetni, amíg nem lépted túl az 500 szót (de előbb győződj meg róla, hogy elolvastad a második lépést).
“Minden írásprobléma pszichológiai probléma. A blokkok általában az ítélkezéstől való félelemből erednek. Ha azt képzeled, hogy a világ figyel, soha nem fogsz egy sort sem írni. Ezért olyan fontos a magánélet. Az első vázlatokat úgy kell megírni, mintha soha senkinek nem mutatnák meg.” ─ Erica Jon
Menj hát vissza a képernyő elé, fogadd el, hogy az első vázlat SZARRA CSÚNYOGÓ lesz, és hívd ki magad, hogy megírod azt az első mondatot – aztán még egyet – és még egyet.
2. lépés: Győződj meg róla, hogy van terved
Mi értelme van 500 szót írni az iskolai öltözködési szabályzat ellen érvelve, amikor a függetlenségi háborúról kellett volna írnod? Oké — ez egy kicsit extrém példa, de az érvelés igaz. Mielőtt elszánt mániákusként elkezdenél írni, először is szükséged van egy vázlatra is — különben a végén még a legtöbbet vagy az egészet elvetheted abból, amit írtál.
Az ESSAY írásával kapcsolatban az első számú, legfontosabb dolog, hogy biztosítsd, hogy TÉNYLEG MEGVÁLASZTOD a feladatot.
Tudom — egyszerűen hangzik — de meg lennél lepve, hányan rontják el ezt a lépést.
Hogy biztos legyél benne, hogy nem tartozol közéjük, emeld ki a kérdés kulcsszavait, és folyamatosan hivatkozz rá, és a kulcsszavakkal mutasd meg az olvasónak/vizsgáztatónak/tanárodnak, hogy a kérdésre válaszolsz. A kérdés világos elképzelése SO fontos ahhoz, hogy szervezett maradj a kutatásod során.
A megfogalmazás utólagos módosítása és megváltoztatása könnyű — az érvek teljes megváltoztatása, a bekezdések és az esszé menetének megváltoztatása nem. Ha kell — írd át a kérdést a saját szavaiddal; írj egy rövid vázlatot arról, hogy milyen irányba szeretnéd továbbvinni az esszédet, majd kezdj el kutatni!”
3. lépés: jegyzetelj hatékonyan
Egy figyelmeztető szó: mindannyian próbáltunk már “BS” esszét írni — fluffot írni anélkül, hogy igazán ismernénk a tartalmat. Ez hosszú távon nem működik. Bízz bennem. Csak a végén megint ugyanazt az esszét fogod írni, miután ténylegesen utánanéztél. Az összes gondolatodat papírra vetni első alkalommal is sokkal könnyebb, ha valóban jól kutatott gondolataid vannak az adott témáról.
Szóval győződj meg róla, hogy ismered a tartalmat, és gyűjtsd össze a jegyzeteidet — tégy meg mindent, amire szükséged van a felkészüléshez. Ez magában foglalja az írószerek és a papír stb. összegyűjtését is, hogy előtte tudj mindent, amiről írni akarsz.
Az előzetes kutatás (hacsak nem vagy már szakértő) nem egy olyan lépés, amit kihagyhatsz, és hosszú távon valójában időt takarítasz meg magadnak. A kutatás fázisának nem kell rendkívül hosszú folyamatnak lennie (az esszétől függően), mert össze lehet vonni a vázlatkészítési fázissal.
Nekem személy szerint egy futó dokumentumot vezetek a különböző webhelyekről és forrásokból származó összes jegyzetemről, és a dokumentum alján nyomon követem, hogy hol találtam az összes jegyzetemet. Nem baj, ha a hatékonyság kedvéért másolod és beilleszted a jegyzeteket — de győződj meg róla, hogy teljesen megváltoztatod a szövegezést, és helyesen idézed a tényeket, amikor beilleszted őket az esszédbe!
Az út során valamikor kitalálom, hogy melyik oldal mellett érvelek, és akkor a (nem tökéletes és nem végleges) tézisemet a dok tetejére teszem. Ezután szétválasztom azokat a jegyzeteket, amelyek alátámasztják az érvelésemet, azoktól, amelyek nem támasztják alá az érvelésemet. Az utóbbiakat az ellenérvekkel való foglalkozásra, illetve azok cáfolatára tartogatom.
Ha úgy érzed, hogy A) nagyjából megvan a tézised, és B) tisztában vagy a témád bizonyítékaival és hátterével, akkor áttérhetsz az esszéd szervezhető menetének kialakítására!
4. lépés: alakítsd a jegyzeteidet vázlattá (5 perc alatt)
Ez a rész gyorsan elvégezhető, ellentétben azzal, amit a tanárok gyakran elhitetnek veled. Amit én ebben a lépésben teszek, az a következő:
- A jegyzeteimet három(kb.) szakaszba csoportosítom minden egyes fő bekezdéshez úgy, hogy legyen értelme. Lesznek olyan szélsőséges tények, amelyek nem férnek bele egy bekezdésbe, de ezeket jó lehet a bevezetésben vagy a következtetésben szerepeltetni, ezért tartsd őket a google-dokumentum alján.
- Azokat a tényeket, amelyeknek utánanéztél, és amelyek nem igazán illenek bele az érvelésedbe, tartsd egy másik szakaszban – ez lesz az ellenérved. Bízz bennem — az esszédben később, ha ezekkel a pontokkal is foglalkozol, kapni fogsz pontokat.
- Minden egyes szakaszhoz döntsd el, hogy mi az átfogó mondanivalód, és hogyan kapcsolódik vissza a tézisedhez. Ezen a ponton dönthetsz úgy, hogy finomítasz vagy megváltoztatod a tézisedet.
Most már készen állsz arra, hogy felvedd a szemellenzőt, és úgy írd meg az esszédet, mintha senkinek sem lenne dolga.
5. lépés: Írd meg a bevezetődet, és vedd lendületbe az esszédet
Ne stresszelj túl sokat az első mondaton. Egy mondat, amivel elindulhatsz, jobb, mintha egy üres lapot bámulnál — bármikor visszatérhetsz, hogy kidolgozd a tökéletes kampót. Csak írj le valamit az oldalra, amivel elkezdheted, és máris továbbléphetsz, hogy az esszéd folyjon!
A bevezető megírásának második lépése, hogy kitaláld, pontosan mit is akarsz átadni az olvasónak az esszéd egészéből. Mi a válaszod az esszéfelkérésre? Ezt a választ a bevezetőben világosan meg kell fogalmazni az olvasó számára. Az esszé *nem* a nemkívánatos meglepetések helye. Erre valók a horrorfilmek ugrásszerű ijesztgetései.
Ha két dolgot, például könyveket, érveket, tényezőket stb. hasonlítasz össze, használd a Both However Whereas szerkezetet. A és B egyaránt ezt mondja vagy erről beszél, azonban A ezt mondja róla, míg B ezt mondja róla. Ezt aztán támaszd alá azzal, hogy ez egy megjegyzés C-re. C bármi lehet: “a kor elvárásai” “a nemi szerepek” “Truman elnöksége”.
Ennek az a lényege, hogy rögtön kontextust adj a bevezetődhöz, és megmutasd, hogy az érvelésedet (amit mondani akarsz) tényekre és ismeretekre alapozod.
A tézised legyen a bevezetésed utolsó mondata — ez alól ritkán van kivétel. Itt fogalmazod meg az érvelésedet, és mutatod be azokat a fő pontokat, amelyek alátámasztják az érvelésedet, és amelyeket a törzsszövegek alátámasztanak majd.
Mintaszerkezet az egyik 2015-ös érvelő esszémből:
Color Code:
__ Fő érv, amely **megválaszolja a felkérést**
__ 3 pont, amelyek alátámasztják a fő érvemet, és amelyekből a test bekezdések állnak majd
Az imperializmus végül megváltoztatta mind a gyarmatosítót, mind a gyarmatosítottakat a nyugati politikai gondolkodás bevezetésével, a nacionalizmus megteremtésével és az erkölcs tesztelésével.
6. lépés: Írd meg a 3 fő bekezdésedet
Most itt az ideje, hogy visszatérj a jegyzeteidhez. Már (remélhetőleg) meghatároztad, hogy mi a három fő pontod, és hogy melyik jegyzetnek/ténynek melyik pontot kell alátámasztania. Most itt az ideje, hogy a jegyzeteidet mondatokká alakítsd át.
Találd ki, hogy mi lesz az egyes témamondatok tartalma. Gyakori hiba, hogy egyszerűen megállapítasz egy tényt (sok régi esszémben bűnös vagyok ebben). A jó témamondat egy állítást fogalmaz meg, amelyet aztán további tényekkel és példákkal lehet alátámasztani, és egyértelműen visszavezethető a tézishez.
Témamondat példa: Az imperializmus olyan reakciókra késztette a gyarmatosítottakat és a gyarmatosítókat, amelyeket normális esetben nem tennének meg.
Ez a mondat nem egyszerűen megállapít egy tényt — ehelyett bevezeti a tézisemben röviden hivatkozott harmadik pontomat a “morál tesztelése” harmadik testrészemhez. A témamondatodnak nem kell bonyolultnak lennie, de kapcsolódnia kell az általános érvelésedhez, és be kell vezetnie ennek az egyes bekezdésnek a lényegét.
Mihelyt megírtad a témamondatodat, itt az ideje, hogy a jegyzeteidet mondatokká alakítsd át a témamondatodban megfogalmazott állítás alátámasztására. A fő bekezdésed nagy részének bizonyítékokkal, tényekkel és idézetekkel kell alátámasztania a bekezdésed mondanivalóját. A bekezdésed végén kapcsolódj vissza a kérdéshez (ne felejtsd el a kulcsszavaidat), és mondj ítéletet erről az egyes pontról a tézisedre vonatkoztatva.
7. lépés: Végre készen állsz a befejezésre!
Indulj el egy nagy durranással! Fejezd be egy döntés meghozatalával, mondd el az olvasónak, mi a válasz. Kezdd valami mással, mint a közhelyes “lezárni” vagy “végül”. A tanárok már belefáradtak, hogy ezeket a szavakat hallják, és gyakran ki lehet hagyni őket. Használd azonban a ‘végül’ szót, ha úgy érzed, hogy a következtetésed nem teljes e nélkül az átmeneti kifejezés nélkül. Ha teheted, tartogass egy szép, érdekes tényt, amivel megütheted az olvasót a befejezésben. Ez a te lehetőséged, hogy lényegében azt mondd: “tehát alapvetően igazam volt, és az előző bekezdések ezt bizonyítják”.