A hőteljesítmény azt írja le, hogy milyen gyorsan termelődik a hő. A legtöbb energiarendszer, például egy benzinmotor esetében a hőteljesítmény azt jelenti, hogy milyen gyorsan alakul át az üzemanyag hővé. Ezek a hőmotorok ezt a hőt hozzák létre, hogy hasznos munkát érjenek el. Leggyakrabban a hőteljesítmény az erőművek kazánjába a villamos energia előállítása érdekében bevitt hőre utal. Más kontextusban lehet a teljesítmény mérőszáma is – például a Nap által leadott sugárzó hő.
Erőművek esetében a bemenő hőteljesítményt megawatt hőteljesítményben (MWt) mérik. A teljesítményt azonban, amely általában a hálózatba szolgáltatott villamos energiát jelenti, megawatt elektromos teljesítményben (MWe) mérik. Mivel a bemenő hőmennyiséget nem lehet teljes egészében villamos energiává alakítani (lásd Carnot hatásfok), a MWt érték mindig nagyobb lesz a MWe értéknél. Az összehasonlítás adja meg az erőmű termikus hatásfokát, amely azt mutatja meg, hogy mennyi hasznos munkát tud elérni az elégetett tüzelőanyag-mennyiséggel. A legtöbb régebbi erőmű 33% körüli hatásfokkal rendelkezik, tehát a bemenő hőteljesítmény 3x nagyobb, mint a kimenő elektromos teljesítmény.
Nem minden erőműnek van szüksége hőteljesítményre a villamos energia előállításához. Az olyan erőművek, mint a vízerőművek, a szélturbinák vagy a fotovoltaikus cellák másfajta primerenergia-áramlásokból származó energiát használnak a villamos energia előállításához. Ezért a hőenergiát csak a termodinamikai rendszereknél használják. Bár ezekre az erőművekre nem vonatkoznak a termodinamikai korlátok, mint például a termodinamika második törvénye és a Carnot-hatásfok, más tényezők is korlátozzák a hatékonyságukat.
Bővebb információ
- Hő vs. munka
- Erőmű és hőmotor
- Elektrom
- Tüzelőanyag
- Carnot hatásfok
- Vagy fedezzen fel egy véletlenszerű oldalt
.