A Zingiber officinale egy aromás és trópusi gyógynövény, amelyet számos egyenlítői országban széles körben termesztenek. A pikáns és melegítő fűszer, a gyömbérgyökeret évezredek óta használják konyhai ételek és italok ízesítésére. Bio szárított gyömbérünkből szirupot készíthetünk, gyömbérteaként áztathatjuk, gyógynövényformulákba keverhetjük és tinktúrázhatjuk.

A gyömbérgyökér támogatja az egészséges emésztést és segít enyhíteni az alkalmi gyomorpanaszokat és hányingert.*

A gyömbért évszázadok óta pikáns fűszerként és megbízható gyógynövényként értékelik, az első feljegyzett felhasználásokat az ősi szanszkrit és kínai szövegekben találjuk. A görög, római, arab és unani tibb hagyományos gyógyászati gyakorlatban is hasznosították, és ma már a világ legtöbb részén széles körben ismert gyógynövény. Számos országban sör, üdítőitalok, cukorkák ízesítőanyaga, valamint alapvető fűszer és ételízesítő. A gyömbér illóolaját számos kozmetikumban és parfümben használják.

A gyömbér a Zingiberaceae család tagja, amelybe a kurkuma (Curcuma sp.) és a kardamom (Amomum sp. és Elettaria sp.) is tartozik, a gyömbér egy trópusi, aromás, évelő gyógynövény, amely valószínűleg a trópusi Ázsiában honos (mégis olyan régóta termesztik, hogy pontos eredete nem világos). A felhasznált rész a húsos rizómája, amelyet gyakran tévesen gyökérnek neveznek. A gyömbért számos trópusi országban széles körben termesztik. Úgy tartják, hogy a spanyol Francisco de Mendosa 1547-ben Délkelet-Ázsiából vagy “Kelet-Indiából” ültette át a gyömbért a “Nyugat-Indiába” (a Karib-tenger nagy része) és Mexikóba. A spanyolok kiterjedten termesztették, majd nagy mennyiségben exportálták Európa különböző országaiba. Ezt megelőzően az Európában használt gyömbért arab fűszerkereskedőktől szerezték be.

A nemzetségnév a latin gingiber szóból származik, amely a szanszkrit srngaveram szóból ered, ami a szarv vagy srngam szóra és a test szóra bomlik, ami a vera, ami a gyökér szarv alakját jelzi.

A gyömbér az Egyesült Államokban a tizenkét legtöbbet fogyasztott fűszer közé emelkedett, felváltva az édesköménymagot. Jelenleg a gyömbér fő termelői India, Kína, Indonézia, Nigéria, a Fülöp-szigetek és Thaiföld, bár más országok, például Jamaica is termesztik. A “fehér gyömbér” a hámozott rizóma, amelyet gyakran Jamaikában termelnek, a “fekete gyömbér” vagy hámozatlan rizóma pedig többnyire Sierra Leonéból és Kínából származik.

Ha csak a tiszta illóolajról van szó, a fő termelők India és Kína, a fő importőr országok pedig az Egyesült Államok, Európa és Japán.

A gyömbér első feljegyzett felhasználása egészen az ősi kínai gyógynövényben, a Shen Nong Ben Cao Jingben, amelyet Shen Nong császár írt i. e. 2000 körül, és az ősi indiai szanszkrit szövegben, a Mahábháratában, i. e. 400 körül. Az utóbbi szövegben egy párolt húst és gyömbért tartalmazó receptet írnak le. Az Ayurvédában (India hagyományos gyógyító rendszere) a gyömbér számos szanszkrit neve közül az egyik a shunthi vagy sunthi, amelyről úgy gondolják, hogy a Rámájana című indiai eposzban (amely nagyjából a Mahábháratával egy időben keletkezett) említett, ugyanezt a nevet viselő ősi városról származik. Ezt a várost tehát a gyömbérkereskedelem ősi fővárosának tekintették Kr.e. 200 körül.

Különböző beszámolók vannak arról, hogy körülbelül 2000 évvel ezelőtt Indiából gyömbért exportáltak a Római Birodalomba. Ebben az időben ízesítő fűszerként és gyógynövényként is használták. A gyömbért azóta is folyamatosan használják Európában, és VIII. Henrik király uralkodása alatt, az 1500-as években nagyra becsülték. A 16. században Angliában egy font gyömbér egy juhot ért.

A gyömbért a szerelmi varázslatokban “felmelegítő” tulajdonságai miatt becsülték, és ősidők óta szerelmi gyógynövényként tartják számon. Úgy hitték, hogy a gyömbér felgyorsíthatja bármely varázslat sikerét, és hogy egy gyömbérgyökér elültetése anyagi bőséget biztosít.

A Herbal Emissaries: Bringing Chinese Herbs to the West, Steven Foster írja: A gyömbér valóban gyógynövény követ a legtágabb értelemben. Talán nincs még egy olyan gyógynövény, a fokhagymán kívül, amely átlépne minden kulturális, történelmi és földrajzi korlátot – élelmiszer kontra orvostudomány, nyugati kontra keleti, tudományos kontra népi hagyomány. A gyömbér minden tekintetben univerzális gyógynövény.

A gyömbért évezredek óta használják a hagyományos kínai orvoslásban (TCM), és úgy tartják, hogy hatással van a tüdő, a lép, a szív és a gyomor meridiánjaira.

A gyömbért gan jiangnak nevezik, ami a szárított, idősebb, téli rizómára utal, vagy shen jiangnak, ami a friss, fiatal és zsenge rizómát jelenti. Ahogy a gyömbér két különböző elnevezése is jelzi, a friss és a szárított gyömbért nagyon különböző tulajdonságokkal rendelkezőnek tartják. Úgy tartják, hogy a gyömbér frissen nedvesebb és energetikailag melegebb, míg a szárított gyökér energetikailag melegebb és szárítóbb. Mindkettőt alkalmazzák hasmenés, hányás és hányinger esetén, sok egyéb felhasználási mód mellett. A TCM a friss gyömbért részesíti előnyben hányinger esetén, mivel a szárított gyömbért túlságosan melegítő hatásúnak tartják. A friss gyömbért izzasztószerként és a méreganyagok kiürítésének segítőjeként értékelik.

A gyömbér még mindig nagyon fontos gyógynövény Európában, és Németországban nagy mennyiségben importálják. A Bizottság E monográfiáiban engedélyezett, és számtalan készítményben megtalálható szerte Európában. A gyömbért ízesítőként széles körben használták és használják ma is: fűszerként paszta formájában, szeletelve és savanyítva vagy porítva, üdítőitalok és gyömbérsör ízesítőanyagaként, illóolajként desztillálva, valamint cukorkaként vagy cukorkaként. A gyömbérnek számos fajtája létezik, a világos színű jamaikai gyömbértől kezdve a sötétebb, csípősebb afrikai gyömbérig, amelyet gyakran használnak illóolajok előállításához.

A TCM-ben a gyömbérgyökeret csípősnek, csípősnek, az Ayurvédában pedig csípősnek, édesnek tartják. Szárított gyökér tinktúrázáshoz, infúziókhoz és helyi alkalmazásokhoz.

Vigyáznivalók
Nincs ismert óvintézkedés. Javasoljuk, hogy a gyógynövénytermékek használata előtt konzultáljon szakképzett egészségügyi szakemberrel, különösen, ha Ön terhes, szoptat, vagy bármilyen gyógyszert szed.

*Ezt a kijelentést az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal nem értékelte. Ez a termék nem szolgál semmilyen betegség diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására vagy megelőzésére. Kizárólag oktatási célokra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.